Az ukrajnai agresszió kezdete óta Putyin kvázi persona non grata lett az Európai Unióban és a világ számos pontján, így mozgástere meglehetősen leszűkült. Alapesetben el sem hagyja hazáját, amikor pedig mégis, akkor is főleg olyan közeli országokba látogat el, amelyek még mindig szövetségesként vagy legalább partnerként tekintenek Oroszországra.
Tegnap például a kazah fővárosban, Astanában vett részt az első Közép-Ázsia – Oroszország ülésen, amelyen főleg kereskedelmi, gazdasági és (az afganisztáni helyzethez kapcsolódóan) regionális biztonsági kérdésekről volt szó a Kreml szerint.
Ott készült ez a csoportkép a szovjet utódállamok vezetőivel:
Ukrajna lerohanása óta nyugati vezetők maximum telefonon tartották – ha tartották – a kapcsolatot az orosz elnökkel (elsősorban Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár).
A talán egyetlen kivétel Karl Nehammer osztrák kancellár, aki áprilisban személyesen látogatott el a Kremlbe.
Nem baráti látogatás volt, hanem konfrontáció a tényekkel, mondta anno Nehammer. Közvetlenül szembesíteni akarta az orosz elnököt a háború következményeivel, a háborús bűnökkel, a civilek szenvedésével és azzal, hogy Nyugaton abszolút nem osztják Putyin nézetét, miszerint a háború csak „speciális művelet” és jogos önvédelem Oroszország részéről. Meggyőzni persze nem tudta az orosz vezetőt, amit az azóta eltelt mintegy fél év is bizonyít.
A Putyin-Nehammer találkozóról itt írtunk:
Putyin katonai szövetségéről, a szovjet utódállamok által alkotott "keleti NATO"-ról pedig itt olvashatnak:
A befagyasztott orosz vagyont hasznosító jóvátételi hitel uniós jóváhagyása csúszik. 
