A tegnapi találkozón a házigazda, Vlagyimir Putyin mellett Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tadzsikisztán állam- vagy kormányfője vett részt – Oroszország mellett ezek a szovjet utódállamok alkotják a szövetséget jelenleg.
A keleti NATO-ként is emlegetett szervezet egy katonai szövetség, a tagállamokra – a NATO-hoz hasonlóan – kölcsönös védelmi garancia vonatkozik.
Ezekre az országokra tehát számíthatna Moszkva egy Oroszország területére is kiterjedő háború esetén.
Természetesen nem maradt el az ilyenkor kötelező csoportkép sem – nézzük, kikkel szövetkezhet Putyin, ha nagy a baj:
Bár az ülést annak alkalmából hívták össze, hogy 30 éve írták alá a szervezet alapjául szolgáló biztonsági szerződést és 20 évvel ezelőtt alakult meg a szervezet, természetesen szó esett arról is, hogy Oroszország február vége óta gyakorlatilag proxy háborút vív a NATO egyes tagállamaival. Ennek állásáról Putyin zárt ajtók mögött tájékoztatta szövetségeseit.
Mindezek ellenére a találkozó a nyilatkozatok alapján békés hangulatúnak tűnt.
Az orosz elnök azt mondta, hogy a svéd és a finn NATO-csatlakozás nem közvetlen fenyegetés számukra, mert Moszkvának "nincs problémája ezekkel az országokkal".
A válaszlépésekről pedig "az Oroszországot fenyegető döntések" alapján határoznak majd. A csúcs résztvevői egyúttal nyilatkozatot adtak ki, amelyben "kifejezték készségüket" a gyakorlati együttműködésre a NATO-val.
Nyugati kommentárok szerint Putyin ezzel jelezte, hogy elfogadja a két ország csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez – amíg nem kezdenek olyan katonai fejlesztésbe, amely veszélyt jelent Oroszországra nézve, addig a Kreml nem fog beavatkozni.
A NATO létezhet Nyugaton, de nem a hátsókertünkben. Márpedig történelmi szempontból Ukrajna, Grúzia és Moldova a mi hátsókertünk
- idézte a Financial Times Tatjana Sztanovaja orosz politikai elemzőt. Tegyük persze hozzá: bár Ukrajna valóban jelentős katonai támogatást kapott a Nyugattól az elmúlt években (és kap most is), nem kérte felvételét a NATO-ba.
Az orosz-ukrán háború mozgatórugóiról, a svéd-finn NATO-tagságról, a lehetséges végkifejletekről és Magyarország biztonságáról is beszélt a közelmúltban Rácz András Oroszország-szakértő lapcsoportunk rendezvényén, a Klasszis Klubban. A beszélgetést itt tekinthetik meg:
Különleges projektben utazik társaival. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
