Bár az uniós kormány- és államfők Ukrajna lerohanása után sem szakították meg a kapcsolatot Vlagyimir Putyinnal – Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár például rendszeresen tárgyal vele telefonon, múlt héten pedig Orbán Viktor miniszterelnökkel is folytatott egy hosszabb telefonbeszélgetést az orosz elnök –, személyesen még senki sem találkozott vele közülük február 24-e óta.
Az egyetlen kivétel egy ex-kancellár, a Putyinnal jó kapcsolatokat ápoló Gerhard Schröder volt, aki még március 10-én tárgyalt vele Moszkvában. Emellett március elején, közvetítési céllal személyesen egyeztett vele Naftali Bennett izraeli miniszterelnök is – a jelek szerint egyikük sem járt eredménnyel.
Szembesítés Moszkvában
Mindezt figyelembevéve meglepetésként hatott, hogy tegnap személyesen tárgyalt az orosz elnökkel az orosz fővárosban Karl Nehammer osztrák kancellár, aki sajtótájékoztató keretében számolt be a több mint egyórás vizitről.
Nem baráti látogatás volt, hanem konfrontáció a tényekkel
- mondta a néppárti politikus.
Szerinte a fő célja az volt, hogy
közvetlenül szembesítse az orosz elnököt a háború következményeivel, a háborús bűnökkel, a civilek szenvedésével és azzal, hogy Nyugaton abszolút nem osztják Putyin nézetét, miszerint a háború csak „speciális művelet” és jogos önvédelem Oroszország részéről.
Karl Nehammer szerint fontos, hogy ne csak telefonon, hanem személyesen is beszéljenek Putyinnal. Így ugyanis „a szemébe, arcába” lehetett nézni, valamint "közvetlenül", "világosan" és "őszintén" elmondhatta az álláspontját az orosz „hatalmi központban”.
A megbeszélés témái között említette a Bucsában elkövetett háborús bűnöket is, amelyeket szerinte az ENSZ-nek és a Nemzetközi Büntetőbíróságnak kell kivizsgálnia. Úgy véli, ez az egyetlen lehetőség arra, hogy kiderítsék, mi történt, és megtalálják a felelősöket. Utalt arra, hogy a délszláv háború esetében sikerült ezt megtenni.
"Nem vagyok optimista"
A kancellár beszélt arról is, hogy Kelet-Ukrajnában nagy offenzívára készül az orosz hadsereg, amelynek „pusztító következményei” lesznek a civilekre nézve.
Alapvetően nincs optimista benyomásom. (…) Nagy erőkkel folyik a készülődés az offenzívára
- mondta. Jelezte Putyinnak azt is, hogy az Oroszországra kivetett uniós szankciók egyre komolyabbak lesznek, és a háború miatt tartós, évtizedekig nyúló károk érik majd az országot.
Szerinte a tárgyalásuk során az orosz elnök bizalmatlannak mutatkozott a nemzetközi közösséggel szemben, amely szerinte egyoldalú. Egyúttal az ukránokat vádolta háborús bűnök elkövetésével. Ebben a tekintetben Nehammer megint utalt a Nemzetközi Büntetőbíróságra, mint az egyetlen szervre, amely felderítheti mindezt.
Az osztrák kancellár – aki moszkvai látogatásáról előzetesen egyeztetett az uniós vezetőkkel, a fontosabb uniós tagállamok vezetőivel, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – végezetül kijelentette: tudja, hogy egyetlen ilyen találkozó nem váltja meg a világot.
Ugyanakkor meg van győződve arról, hogy ha gyakran találkoznak személyesen Putyinnal, és folyamatosan szembesítik a háború következményeivel, annak előbb-utóbb hatása lesz.
Putyin hivatalos, angol nyelvű oldala egyébként nem tesz említést a hírei között a hétfői találkozóról. Az orosz elnök kedden is azt hangoztatta, hogy „nem volt más választása, mint a „különleges hadművelet” megindítása (Oroszországban így nevezik hivatalosan az ukrajnai háborút), az Oroszország biztonságának garantálását szolgálja, és csak idő kérdése volt a konfliktus az "oroszellenes erőkkel Ukrajnában".
Az osztrák kancellár Putyin mentális állapotára nem tért ki – nem tett utalást arra, hogy az orosz elnök rossz állapotban lenne (korábban napvilágot láttak ilyen vélemények is).
Az izraeli kormányfő pedig sajtóhírek szerint azt tapasztalta március eleji tárgyalás során, hogy Putyin racionálisan gondolkodik, nem hozakodott elő összeesküvés-elméletekkel, nem volt irracionális, és „nem szenved dühkitörésektől”.
A Közel-Keleten élő amerikaiakat figyelmeztették a nagykövetségek.
