|
| Naruhito császár beszél, előtte Abe Shinzo japán miniszterelnök. EPA/ISSEI KATO / POOL |
Az új japán császár az 1989 és 2019 között uralkodó Akihito császár legidősebb fia.
Bartók András, a Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomáciai tanszék tanársegédje az M1-nek előzetesen azt mondta: az Európában megszokott koronázásoktól eltérően a császári ceremónián nem a korona, hanem a császári család Napistenségtől örökölt tárgyai - egy kard, egy nyaklánc és egy tükör - játszanak majd fontos szerepet. A koronázáson csak a kard és a nyaklánc van jelen, a tükröt nem hozzák ki a szentélyéből.
A ceremónia lényege, hogy a császár saját uralkodásának kezdetét kommunikálja a sintó istenségek világába, átveszi a kardot és a nyakláncot, a tükörhöz pedig követek érkeznek, akik ott szintén bejelentik az új császár trónra lépését - fűzte hozzá. Mint mondta, a ceremónia egy párbeszéd a sintó vallás mitológiai alakjaival.
|
| Akishino japán koronaherceg (elöl) és Kiko koronahercegnő (utána) érkezik a ceremóniára. EPA/JIJI PRESS JAPAN OUT EDITORIAL USE ONLY NO ARCHIVES |
A szakértő szerint minden császár uralkodásának idejét külön elnevezik, Naruhito császár kora pedig a Reiva nevet kapta, amelynek jelentése: csodálatos, pompázatos, harmonikus béke.
A Reiva kifejezést egy ókori japán versrészletből választották ki, ezzel szakítva a hagyománnyal, miszerint a japánok kínai kötődéseikhez kapcsolódó nevet választanak az uralkodói időszakjai elnevezésére.
Ezt maga a miniszterelnök posztolta ki a Facebook-oldalára. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
