Naruhito császár beszél, előtte Abe Shinzo japán miniszterelnök. EPA/ISSEI KATO / POOL

Az új japán császár az 1989 és 2019 között uralkodó Akihito császár legidősebb fia.

Bartók András, a Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomáciai tanszék tanársegédje az M1-nek előzetesen azt mondta: az Európában megszokott koronázásoktól eltérően a császári ceremónián nem a korona, hanem a császári család Napistenségtől örökölt tárgyai - egy kard, egy nyaklánc és egy tükör - játszanak majd fontos szerepet. A koronázáson csak a kard és a nyaklánc van jelen, a tükröt nem hozzák ki a szentélyéből.

A ceremónia lényege, hogy a császár saját uralkodásának kezdetét kommunikálja a sintó istenségek világába, átveszi a kardot és a nyakláncot, a tükörhöz pedig követek érkeznek, akik ott szintén bejelentik az új császár trónra lépését - fűzte hozzá. Mint mondta, a ceremónia egy párbeszéd a sintó vallás mitológiai alakjaival.

Akishino japán koronaherceg (elöl) és Kiko koronahercegnő (utána) érkezik a ceremóniára. EPA/JIJI PRESS JAPAN OUT EDITORIAL USE ONLY NO ARCHIVES

A szakértő szerint minden császár uralkodásának idejét külön elnevezik, Naruhito császár kora pedig a Reiva nevet kapta, amelynek jelentése: csodálatos, pompázatos, harmonikus béke.

A Reiva kifejezést egy ókori japán versrészletből választották ki, ezzel szakítva a hagyománnyal, miszerint a japánok kínai kötődéseikhez kapcsolódó nevet választanak az uralkodói időszakjai elnevezésére.