Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Orbán Viktor miniszterelnök január elsején az új brazil elnök, Jair Bolsonaro beiktatásán vesz részt, többek között Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, Evo Morales bolíviai elnök és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter társaságában.

A trópusi Trumpként is emlegetett elnök október végén nagy fölénnyel nyerte meg az elnökválasztásokat a dél-amerikai országban. Mivel tudott győzni a 63 éves politikus? Mennyiben tekinthető valóban szélsőjobboldalinak, megérthető-e sikere európai fejjel, és mit üzenhet a világ számára? Az erről szóló interjúnkat itt olvashatja.

Nagy változások

Latin-Amerika politikai térképét váratlan és jelentős változások rajzolták át  2018-ban, Bolsonaro győzelme mellett ide tartozott Andrés Manuel López Obrador elnökké választása Mexikóban, valamint Miguel Díaz-Canel hatalomra jutása Kubában a Castro-fivérek csaknem hat étvizedig tartó uralma után - áll az MTI elemzésében. López Obradorban és Bolsonaróban közös, hogy egyaránt a gazdasági helyzettel, a korrupcióval és az erőszakkal szembeni elégedetlenség következtében jutottak hatalomra.

Az EFE spanyol hírügynökség szerint a brazil elnök megválasztása további bizonytalanságot szül a Brazília mellett Argentínát, Paraguayt és Uruguayt tagjai között tudó Dél-amerikai Közös Piac (MERCOSUR) tekintetében. Bolsonaro már január 1-i beiktatása előtt világossá tette, hogy a kereskedelmi blokk nem fog elsőbbséget élvezni kormánya számára.

Mexikó: nyitás két irányban

Ami Mexikót illeti, López Obrador december elsején lépett hivatalba egy takarékos gazdaságpolitikai kormány ígéretével, figyelmét leginkább a belpolitikára összpontosítva. Mexikó külügyi kapcsolatait illetően jelezte: ugyanolyan jó kapcsolatokat kíván fenntartani Donald Trump amerikai elnökkel, mint Nicolás Maduro venezuelai államfővel.

Az EFE szerint azonban pont ez a kettősség az, ami bizonytalanságot teremt nemzetközi szinten. Mexikó ugyanis az egyike volt azoknak az országoknak, amelyek a legnagyobb nyomást gyakorolták Maduro kormányára a Venezuelában kialakult válság miatt, amely a helyiek tömeges kivándorlásához vezetett. ENSZ-ügynökségek szerint eddig több mint 3 millió venezuelai kényszerült elhagyni a hosszú ideje politikai és gazdasági válság sújtotta hazáját.

Határon rekedt migránsok

Latin-Amerikában robbanásveszélyes fejezethez érkezett a menekültválság az után, hogy a venezuelai válság mellett október közepén mintegy 9 ezer ember indult el karavánokban főként Hondurasból, Salvadorból és Guatemalából az Egyesült Államok felé.

A közép-amerikai migránsokat többször is megpróbálták feltartóztatni útjuk során, Donald Trump amerikai elnök pedig "halálos erő" felhasználásával fenyegetőzött, és mintegy 5900 katonát mozgósított az amerikai-mexikói határ közelében. Ennek következtében legalább 7 ezer közép-amerikai rekedt Mexikóban, 90 százalékuk a határ mexikói oldalán fekvő Tijuana városában. Arra várnak, hogy beléphessenek az Egyesült Államok területére.

Új elnök Kubában

A karibi szigetországban történelmi fordulópontnak számított Díaz-Canel elnökké választása áprilisban. Ezzel ugyanis (látszólag) véget ért Fidel és öccse, Raúl Castro csaknem hat évtizedig tartó totális uralma.

Bár e változást egyesek lehetőségnek látták az átmenetre, Díaz-Canel egyik első elnöki beszédében sietett kiemelni: Raúl Castro pártfőtitkár "fogja felügyelni a legfontosabb döntéseket a nemzet jelene és jövője szempontjából". A kubai elnök egyúttal szavatolta, hogy biztosítani fogja a "kubai forradalom folytonosságát".

Káosz Venezuelában

Venezuelában május 20-án újraválasztották Nicolás Maduro venezuelai államfőt, a voksolás eredményét azonban a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el. A választásokon az ellenzék nagy része nem tudta képviseltetni magát, mivel több politikusát kizárták a választási folyamatból, míg másokat bebörtönöztek. Voltak olyan ellenzéki jelöltek is, akik amiatt nem indultak, mert úgy vélték: nem biztosítottak a tisztességes választásokhoz szükséges feltételek.

Az EFE szerint kétségkívül Venezuela és az országot sújtó válság áll a regionális politikai viták középpontjában. A Venezuelával való kapcsolatok pedig befolyásolják a térség kormányainak, köztük az amerikai kormánynak a döntéseit. Washington a nagyobb "nyomás" szükségességét hangsúlyozza annak érdekében, hogy változás következzen be Venezuelában. Az országot hiperinfláció is sújtja: az IMF 2,5 millió százalékos értékromlással számol 2018-ra.

Válság Nicaraguában

Történelmének egyik legsúlyosabb társadalmi, politikai és gazdasági válságába süllyedt tavaly Nicaragua is. A közép-amerikai országban április közepén kezdődtek a zavargások, miután a biztonsági erők leverték a nyugdíjcsökkentések miatt kirobbant tüntetéseket. Azóta a tiltakozások az egész országra átterjedtek. A tiltakozó mozgalom élén a diákok állnak. A tüntetők a sandinista elnök, Daniel Ortega távozását követelik.

Az egykori gerillavezér 1979 és 1990 között már volt az ország elnöke, 2007-ben pedig újra hatalomra került. Jelenlegi mandátuma 2022 januárjáig tart. Emberi jogi szervezetek szerint a zavargásokban több mint ötszáz ember halt meg. A kormány 199 halálos áldozatról számolt be.