|
| Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs |
Orbán Viktor miniszterelnök január elsején az új brazil elnök, Jair Bolsonaro beiktatásán vesz részt, többek között Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, Evo Morales bolíviai elnök és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter társaságában.
A trópusi Trumpként is emlegetett elnök október végén nagy fölénnyel nyerte meg az elnökválasztásokat a dél-amerikai országban. Mivel tudott győzni a 63 éves politikus? Mennyiben tekinthető valóban szélsőjobboldalinak, megérthető-e sikere európai fejjel, és mit üzenhet a világ számára? Az erről szóló interjúnkat itt olvashatja.
Latin-Amerika politikai térképét váratlan és jelentős változások rajzolták át 2018-ban, Bolsonaro győzelme mellett ide tartozott Andrés Manuel López Obrador elnökké választása Mexikóban, valamint Miguel Díaz-Canel hatalomra jutása Kubában a Castro-fivérek csaknem hat étvizedig tartó uralma után - áll az MTI elemzésében. López Obradorban és Bolsonaróban közös, hogy egyaránt a gazdasági helyzettel, a korrupcióval és az erőszakkal szembeni elégedetlenség következtében jutottak hatalomra.
Az EFE spanyol hírügynökség szerint a brazil elnök megválasztása további bizonytalanságot szül a Brazília mellett Argentínát, Paraguayt és Uruguayt tagjai között tudó Dél-amerikai Közös Piac (MERCOSUR) tekintetében. Bolsonaro már január 1-i beiktatása előtt világossá tette, hogy a kereskedelmi blokk nem fog elsőbbséget élvezni kormánya számára.
Mexikó: nyitás két irányban
Ami Mexikót illeti, López Obrador december elsején lépett hivatalba egy takarékos gazdaságpolitikai kormány ígéretével, figyelmét leginkább a belpolitikára összpontosítva. Mexikó külügyi kapcsolatait illetően jelezte: ugyanolyan jó kapcsolatokat kíván fenntartani Donald Trump amerikai elnökkel, mint Nicolás Maduro venezuelai államfővel.
Az EFE szerint azonban pont ez a kettősség az, ami bizonytalanságot teremt nemzetközi szinten. Mexikó ugyanis az egyike volt azoknak az országoknak, amelyek a legnagyobb nyomást gyakorolták Maduro kormányára a Venezuelában kialakult válság miatt, amely a helyiek tömeges kivándorlásához vezetett. ENSZ-ügynökségek szerint eddig több mint 3 millió venezuelai kényszerült elhagyni a hosszú ideje politikai és gazdasági válság sújtotta hazáját.
Határon rekedt migránsok
Latin-Amerikában robbanásveszélyes fejezethez érkezett a menekültválság az után, hogy a venezuelai válság mellett október közepén mintegy 9 ezer ember indult el karavánokban főként Hondurasból, Salvadorból és Guatemalából az Egyesült Államok felé.
A közép-amerikai migránsokat többször is megpróbálták feltartóztatni útjuk során, Donald Trump amerikai elnök pedig "halálos erő" felhasználásával fenyegetőzött, és mintegy 5900 katonát mozgósított az amerikai-mexikói határ közelében. Ennek következtében legalább 7 ezer közép-amerikai rekedt Mexikóban, 90 százalékuk a határ mexikói oldalán fekvő Tijuana városában. Arra várnak, hogy beléphessenek az Egyesült Államok területére.
Új elnök Kubában
A karibi szigetországban történelmi fordulópontnak számított Díaz-Canel elnökké választása áprilisban. Ezzel ugyanis (látszólag) véget ért Fidel és öccse, Raúl Castro csaknem hat évtizedig tartó totális uralma.
Bár e változást egyesek lehetőségnek látták az átmenetre, Díaz-Canel egyik első elnöki beszédében sietett kiemelni: Raúl Castro pártfőtitkár "fogja felügyelni a legfontosabb döntéseket a nemzet jelene és jövője szempontjából". A kubai elnök egyúttal szavatolta, hogy biztosítani fogja a "kubai forradalom folytonosságát".
Káosz Venezuelában
Venezuelában május 20-án újraválasztották Nicolás Maduro venezuelai államfőt, a voksolás eredményét azonban a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el. A választásokon az ellenzék nagy része nem tudta képviseltetni magát, mivel több politikusát kizárták a választási folyamatból, míg másokat bebörtönöztek. Voltak olyan ellenzéki jelöltek is, akik amiatt nem indultak, mert úgy vélték: nem biztosítottak a tisztességes választásokhoz szükséges feltételek.
Az EFE szerint kétségkívül Venezuela és az országot sújtó válság áll a regionális politikai viták középpontjában. A Venezuelával való kapcsolatok pedig befolyásolják a térség kormányainak, köztük az amerikai kormánynak a döntéseit. Washington a nagyobb "nyomás" szükségességét hangsúlyozza annak érdekében, hogy változás következzen be Venezuelában. Az országot hiperinfláció is sújtja: az IMF 2,5 millió százalékos értékromlással számol 2018-ra.
Válság Nicaraguában
Történelmének egyik legsúlyosabb társadalmi, politikai és gazdasági válságába süllyedt tavaly Nicaragua is. A közép-amerikai országban április közepén kezdődtek a zavargások, miután a biztonsági erők leverték a nyugdíjcsökkentések miatt kirobbant tüntetéseket. Azóta a tiltakozások az egész országra átterjedtek. A tiltakozó mozgalom élén a diákok állnak. A tüntetők a sandinista elnök, Daniel Ortega távozását követelik.
Az egykori gerillavezér 1979 és 1990 között már volt az ország elnöke, 2007-ben pedig újra hatalomra került. Jelenlegi mandátuma 2022 januárjáig tart. Emberi jogi szervezetek szerint a zavargásokban több mint ötszáz ember halt meg. A kormány 199 halálos áldozatról számolt be.
India aggódva figyeli, amit Tibetben kezdett el Kína. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
