Egyiptomban tesz ma hivatalos látogatást Orbán Viktor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter társaságában. Ezzel egyidejűleg a fővárosba, Kairóba magyar üzleti delegáció is érkezik, amely üzleti fórumon vesz részt egyiptomi partnerekkel.
A vizit keretében a magyar miniszterelnök tárgyal és együttműködési megállapodást ír alá Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfővel, valamint fogadja őt Ahmed et-Tajjeb, a kairói al-Azhar egyetem és mecset nagyimámja, majd II. Tavadrosz kopt pápa is.
Az egyiptomi elnök már fogadta is a magyar kormányfőt az elnöki palotában. Íme, az érkezés pillanata:
Nagyjából ennyit tudunk a hivatalos közleményekből, amelyek természetesen nem térnek ki az egyiptomi elnök meglehetősen véres múltjára – megtesszük hát helyettük mi.
2013 júliusában, amikor esz-Szíszi még védelmi miniszter, egyben a hadsereg főparancsnoka volt, a hadsereg egyéb biztonsági szervekkel közösen megdöntötte Egyiptom első demokratikusan megválasztott elnökét, a mérsékelt iszlamista Muhammad Morszit.
Az erőszakos akciót számos mainstream média is puccsnak minősítette, a CNN-től kezdve az Aljazeerán át a Guardianig. A puccsra a nagyhatalmak, köztük a térségben különösen befolyásos Egyesült Államok hallgatása és/vagy hallgatólagos beleegyezése mellett került sor. (Esz-Szíszi természetesen nem puccsról, hanem az egyiptomi emberek akaratának végrehajtásáról beszélt, és egy zavaros politikai időszakot lezáró rendteremtésként állította be a műveletet.)
Ezt követően a hadsereg és a rendőri erők halomra ölték Morszi terroristának minősített híveit, akik az utcára vonultak megpuccsolt vezetőjük védelmében. Az alábbiakban idézzük a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet beszámolóját, amely egy 188 oldalas jelentésben tárta fel a történteket.
Eszerint az egyiptomi biztonsági erők legkevesebb 1150 demonstrálót öltek meg „szisztematikusan és széles körben” 2013 júliusában és augusztusában, ami „valószínűleg emberiség elleni bűntettnek” minősül.
A jelentés hat demonstráció esetében dokumentálta, ahogy „az egyiptomi rendőrség és hadsereg módszeresen, éles lőszerrel tüzet nyitott” a puccs ellen tiltakozókra. (A hivatalos szervek azzal érvelve "oszlattak", hogy a tüntetések terrorizmusra ösztönöztek, a demonstrálók egy része pedig maga is fegyvert használt.)
A legnagyobb vérengzés a kairói Rabaa Al-Adawiya mecsetnél és környékén történt: itt a biztonsági erők a jelenkori történelem egyik legsúlyosabb (tömeg)gyilkosságát követték el (legkevesebb 817 embert öltek meg egy nap alatt), amelyet az egyiptomi kormány legfelsőbb szintjén terveltek ki, mondta Kenneth Roth, a HRW akkori igazgatója.
A szervezet dokumentumfilmjét a történésekről itt tekinthetik meg:
Abdel-Fattáh esz-Szíszit végül 2014-ben választották meg Egyiptom elnökévé a szavazatok 97 (!) százalékával – a választás szabadságfokát jelzi, hogy mindössze egy kihívója volt, számos párt bojkottálta azt.
Az általa megdöntött elnököt, Muhammad Morszit letartóztatták, majd halálra, később életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, többek között állítólagos hatalommal való visszaélés és kémkedés miatt. Egészségi állapota börtönévei alatt jelentősen romlott, 2019-ben – feltehetően fogvatartási körülményei miatt – életét vesztette.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi pedig még ma is Egyiptom elnöke.
Az Európai Bizottság 202 millió eurós pénzügyi csomagot különített el a palesztin nép támogatására. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
