- Az EU-tagországok nem tudtak megegyezni az Oroszország elleni új szankciókról, amelyeket Moszkva ukrajnai inváziójának egyéves évfordulója alkalmából vezetnének be pénteken. A források szerint csütörtök délután újabb megbeszélésekre került sor az EU-tagországok brüsszeli képviselői között.
- Kína vezető diplomatája, Wang Yi Moszkvában találkozott Putyinnal, miközben Kína és Oroszország megerősítette szoros kétoldalú kapcsolatát néhány nappal az ukrajnai háború kezdetének első évfordulója előtt. Wang azt mondta Putyinnak, hogy Peking konstruktív szerepet fog játszani az ukrajnai válság politikai rendezésében.
- Szerdán korábban Wang találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, aki azt mondta, hogy új konszenzusra számít a két szövetséges kapcsolatának előmozdításában. Hszi Csin-ping, Kína elnöke várhatóan a következő hónapokban meglátogatja Putyint Oroszországban, bár pontos dátumot nem közöltek.
- Joe Biden megfogadta, hogy az Egyesült Államok megvédi „a NATO szó szerint minden centiméterét”. Biden a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel és a NATO-szövetség legkeletibb részein és Oroszországhoz legközelebb eső nemzetek csoportja, a Bukaresti Kilencek vezetőivel folytatott megbeszélések előtt. A szövetség tagja Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia.
- Az orosz parlament jóváhagyta Putyin javalatát, miszerint az Új Start nukleáris fegyverekről szóló szerződésben felfüggesztették tagságukat. Putyin a keddi beszédében jelentette ezt be, mert Moszkva nem fogadhatja el, hogy az egyezmény értelmében az Egyesült Államok megvizsgálja nukleáris létesítményeit, miközben Washington és szövetségesei nyíltan kinyilvánították Oroszország ukrajnai vereségét.
- Putyin méltatta azokat a katonákat, akik "hősiesen, bátran harcolnak a haza megvédéséért". Ezrek gyűltek össze a moszkvai Luzsnyiki stadionban, hogy részt vegyenek a „Haza védelmezőinek” napja alkalmából rendezett koncerten.
- Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője sürgeti a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel készleteikből a lőszerek Ukrajnába történő szállítását.
- A NATO-nak komolyan meg kell vizsgálnia egy orosz irányítású Fehéroroszország valószínű jövőbeni valóságát – figyelmeztetett az Institute for the Study of War (ISW). Putyin „nagy valószínűséggel jelentős előnyöket fog szerezni az orosz fennhatóság visszaállításában Fehéroroszország felett”, és kilövőállomásként használja majd fel Ukrajna és a NATO keleti szárnyának további fenyegetésére, függetlenül attól, hogy milyen kimenetelű volt ukrajnai inváziója.
- Ukrajna ezen a héten felkéri Törökországot és az ENSZ-t, hogy kezdjenek tárgyalásokat a fekete-tengeri gabona-megállapodás meghosszabbításáról – mondta egy magas rangú ukrán tisztviselő. Jurij Vaskov, Ukrajna helyreállítási miniszterhelyettese azt is elmondta, hogy szeretné, ha Mikolajiv kikötői is beletartoznának az egyezségbe.
- Egy 10 EU-tagállamból álló csoport határozottabb fellépésre szólított fel annak megakadályozására, hogy Oroszország katonai alkatrészeket szerezzen be a szomszédos országok fedőcégeiből, és elkerülje a nyugati szankciókat. Az érintett országok, köztük Franciaország, Németország, Olaszország és a balti államok azt írják, hogy „2023 a siker éve lesz a kijátszás elleni küzdelemben”, figyelmeztetve arra, hogy a szankciók köztámogatása és nemzetközi legitimitása csökkenhet, ha hatástalannak ítélik.
- Egy vezető humanitárius szervezet szerint Ukrajnában 12 hónappal azután, hogy Oroszország megtámadta az országot, a nők egyre kiszolgáltatottabbak a szexuális erőszakkal szemben, a visszaélésekről szóló jelentések pedig szaporodnak.
- Belgium bejelentette, hogy nyomoz egy orosz „kémhajó” ügyében, amelyet tavaly novemberben észleltek az Északi-tengeren. Ez azután történt, hogy a holland katonai hírszerző ügynökség, a MIVD közölte, hogy Oroszország megpróbált híreket szerezni az Északi-tenger holland részének kritikus infrastruktúrájának szabotálása érdekében. (The Guardian)
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
