2021 harmadik negyedévében a vállalati hitelállomány 427 milliárd forinttal bővült a tranzakciók eredőjeként, melynek köszönhetően az éves hiteldinamika 9 százalékra emelkedett - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb hitelezési felméréséből.
A nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő növekedési ütemet a moratórium törlesztéseket mérséklő hatása, valamint a jegybanki és állami hitel- és garanciaprogramok is támogatták. A vállalatok a harmadik negyedév során 741 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket, amely 2020 azonos – koronavírussal, de már támogatott hitelprogramokkal érintett – időszakától 22 százalékkal elmaradt, azonban 2019 azonos negyedévét 15 százalékkal meghaladta.
A támogatott programoknak köszönhetően a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya 2020 és 2021 szeptembere között mintegy 20 százalékkal bővült az előzetes adatok alapján. Az NHP Hajrá közel teljes keretösszegének kimerülését követő negyedévben a piaci hitelek új kibocsátáson belüli aránya meghaladta a 75 százalékot, ezzel majdnem visszatérve a járvány előtti részesedéséhez. A júniusban elindult kamatemelési ciklussal, valamint a piaci hitelek részarányának növekedésével párhuzamosan a kkv forint forgóeszköz-, valamint beruházási hitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagkamata egy negyedév alatt rendre 133 és 94 bázisponttal, 3,1 és 3,3 százalékra emelkedett szeptember végére.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok válaszai alapján a harmadik negyedévben egyik vállalatméret kategóriában sem változtak érdemben a hitelezési feltételek a vállalati szegmensben. A bankok az elmúlt negyedévben a korábbiakhoz képest kisebb arányban, de továbbra is a hitelkereslet erősödését tapasztalták, és előretekintve – az NHP Hajrá szeptemberi kivezetésének ellenére – is bővülő keresletre számítanak.
2021 harmadik negyedévében a lakossági hitelkihelyezések a hitelintézeti szektorban 391 milliárd forinttal haladták meg a törlesztéseket, ezzel a hitelállomány éves növekedési üteme 16,3 százalékot ért el szeptemberben. A nemzetközi összevetésben kimagasló dinamikát támogatta a fizetési moratórium törlesztéseket mérséklő hatása, melynek kiszűrésével az MNB becslése szerint 8,9 százalékos éves bővülés adódott volna.
A negyedév során újonnan megkötött lakossági hitelszerződések 733 milliárd forintos volumene 35 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszaki kibocsátást, és a 2019-es — a járvány negatív hatásaitól még mentes időszak — hitelkihelyezéseit is 10 százalékkal meghaladta. A növekedés elsősorban a lakáshiteleket érintette, melynek újabb rekordot jelentő 376 milliárd forintos negyedéves hitelkihelyezése a járvány előtti szinthez képest közel 70 százalékos bővülést ért el, a 2021-től elérhető új otthonteremtési támogatások érdemi hozzájárulásával.
A Hitelezési felmérésre válaszadó intézmények nem módosítottak a lakáscélú hitelfeltételeken a harmadik negyedév során, melyeken a következő fél évben sem terveznek változtatni. A fogyasztási hitelek sztenderdjein a bankok nettó értelemben vett 14 százaléka enyhített, azonban előretekintve már szigorítást helyeztek kilátásba. A negyedév során tapasztalt élénkülő lakáshitelkereslet további erősödésére számítanak az intézmények a következő fél évben is, összefüggésben az októberben elindult NHP Zöld Otthon Programmal.
A harmadik negyedévi Banki Konjunktúrafelmérés alapján a bankrendszer összességében a konjunktúra érdemi javulását tapasztalta az elmúlt fél évben. A bankok válaszai szerint a romlás irányába mutatott a szabályozói környezet szigorodása – így a moratóriummal kapcsolatos döntések –, míg a javulás irányába hatott az élénk kereslet és piaci verseny, a forrásokhoz való könnyebb hozzáférés, valamint a makrogazdasági környezet javulása. A következő fél évben azonban hangsúlyosabbá válhat a jövedelmezőségi kilátások és a forrásokhoz való hozzáférés romlása, amelyek a realizálódó ügyfélkockázatokkal együtt érdemben visszafogják a konjunktúraérzet javulását
A jobboldali Svájci Néppárt kezdeményezésére. 
