Egyértelműsítő, pontosító módosításokkal ismét lehetővé tette a nok létrehozását az Országgyűlés, miután az erről szóló, két hete elfogadott törvényt az államfő megfontolásra visszaküldte a Háznak. Hogy miért dobta vissza Áder a tervezetet, arról bővebben itt írtunk >>>>
A képviselők 109 igen szavazattal, 53 nem ellenében fogadták el a kormány javaslatát.
A köztársasági elnök kritikáit figyelembe véve a jogszabály úgy módosult, hogy a közösségszervező köteles folyamatosan fenntartani a törvényben meghatározott tartalék szintjét.
A kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában maximalizálják, míg a licitekét annak 60 százalékában, a közösség pedig a tevékenységét - az előre megjelölt időtartamon túl - addig folytatja, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut. A törvény kimondja azt is, hogy a szervező zrt. vagyona elkülönül az általa működtetett nok vagyonától.
Meghosszabbították a magáncsődeljárás igénylési határidejét
Az Országgyűlés szeptember 30-ig kitolta a magáncsődeljárás március 1-jén lejárt kezdeményezési határidejét. A parlament 127 igen szavazattal, 29 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadta el a változtatást kormánypárti képviselők javaslatára.
A Ház tavaly kétharmados többséggel fogadta el a természetes személyek adósságrendezéséről - azaz a magáncsődről - szóló jogszabályt. Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az adóssága törlesztésére.
Pénz, amire a kormány akarja: változik az államháztartási törvény
Módosította a Ház az államháztartási törvényt, lehetővé téve, hogy a kormány egy kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát 114 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.
Az eddig hatályos törvényi szabályozás szerint kötelezettséget vállalni - meghatározott kivételekkel - a rendelkezésre álló szabad előirányzatok mértékéig lehet. A most megszavazott jogszabály a kivételek egy új körét határozza meg olyan közfeladatok esetében, amelyekhez - költségvetés-technikai szempontból - a döntés időpontjában nem lehet forrást biztosítani.
Paksi bővítés: jogorvoslati lehetőséget adtak az adatigénylőknek
A Ház az Európai Bizottság kifogásaira reagálva módosította a paksi atomerőmű bővítéséről szóló közérdekű adatigénylés szabályait, lehetővé téve az adatigénylőknek a jogorvoslat lehetőségét az adatkiadás állami megtagadása után.
A képviselők 114 igen szavazattal, 53 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló kormányzati javaslatot. A nemmel szavazók között volt a fideszes Pesti Imre és Pogácsás Tibor, a szintén fideszes Bencsik János pedig tartózkodott.
Vízummentesség
A parlament a magyar és a mongol kormány korábbi megállapodásának kihirdetésével vízummentességet vezetett be a két ország között a diplomata, szolgálati agy hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgároknak.
Pontosították a konzuli szolgálatokra vonatkozó szabályokat
Az Országgyűlés több helyen - egyhangúlag, 175 igen szavazattal - pontosította a konzuli szolgálatokra vonatkozó szabályokat a külgazdasági és külügyminiszter javaslatára.
Szijjártó Péter indoklásában úgy fogalmazott, a módosításokkal tovább egyszerűsödhetnek a konzuli eljárások, lehetővé válnak informatikai fejlesztések, és hatékonyabb lehet az európai uniós konzuli együttműködés.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
