Bola Ahmed Tinubu volt lagosi kormányzó, a kormányon lévő Progresszív Kongresszus (APC) párt 70 éves jelöltje – és az ország politikai királycsinálója - nyerte a nigériai elnökválasztást – jelentette be az afrikai ország választási bizottsága múlt szerdán. Az ellenzék széleskörű csalásról beszél és megóvta az eredményt.
A bíróság előtt elfogadható érveik lesznek. Országszerte ugyanis sok helyen történtek olyan incidensek a választások során, amelyek megnehezítették a szavazók leadását. Peter Obi, a jelölt, aki fiatal nigériaiak millióit nyűgözte le a kevésbé korrupt politika ígéreteivel, csütörtökön azt mondta: "Megnyertük a választást, és ezt be fogjuk bizonyítani a nigériaiaknak."
Erősödő örvényben
A leendő elnök a biztonságot és a gazdaságot említi prioritásként – ez az a két terület, amely a felmérések szerint a nigériaiakat is a legnagyobb aggodalmat okozza. 2022-ben több mint 10 ezer embert öltek meg terroristák, bűnözők vagy biztonsági erők Nigériában. Az infláció az elmúlt években kétszámjegyű volt, a munkanélküliség folyamatosan magas, az átlagjövedelem pedig harmadával csökkent 2014 óta.
Tinubu egy olyan Nigériát kap a nyakába, amely töredezett politikával, nemzetbiztonsági fenyegetésekkel és gazdasági kihívásokkal néz szembe, beleértve az egekbe szökő megélhetési költségeket. Nigériában él a legtöbb fiatal a világon, a 220 milliós ország átlagéletkora 18,1 év.
A lakosság mintegy 70 százaléka 30 év alatti, 42 százaléka pedig 15 év alatti. A gazdasági mutatók tekintetében gyakran a fiatalok húzzák a rövidebbet.
Teljes homály a múltja
A tisztelői Tinubut Nigéria első számú politikai stratégájának, technokratának, ügyes adminisztrátornak, és tehetségkutatónak írják le. Neki köszönhetik Lagos, Nigéria kereskedelmi fővárosának közelmúltbeli fejlődését.
A kritikusok más Tinubut látnak. Rámutatnak a korával, a szülői származásával, az iskolai végzettségével és az egészségi állapotával kapcsolatos kételyekre és vitákra. A korrupciós vádak továbbra is fennállnak annak ellenére, hogy bíróság elé állították és felmentették.
Valójában rendkívül keveset tudni Tinubu korai éveiről. Azt mondják, hogy Lagos metropoliszában született, és egy befolyásos kereskedőnő fiaként nőtt fel. Apjáról semmit sem tudni. Az 1970-es évek közepén Tinubu az Egyesült Államokba ment, Chicagóban tanult könyvelést, majd tanácsadó cégeknél dolgozott. 1983-ban visszatért Nigériába, ahol a Mobil olajtársaság igazgatótanácsában dolgozott.
Zavaros kiemelkedés
1993-ban Tinubu egy olyan demokráciapárti koalíció tagjaként emelkedett országos ismertségre, amely meg akarta akadályozni, hogy a katonaság érvénytelenítse az elnökválasztást. Miután Sani Abacsa tábornok átvette a hatalmat, Tinubu száműzetésbe menekült Angliába. Innen folytatta ellenállását a katonai diktátorral szemben.
Tinubu életrajzára jellemző, hogy ugyanabban az évben, amikor politikai csillaga feltűnt, fény derült a sötét oldalára is: 1993-ban az amerikai hatóságok befagyasztották a pénzeszközeit, amelyek állítólag a heroinkereskedelemből származtak. Tinubu 460 ezer dollárt fizetett egy egyezség keretében. Nem ismerte el bűnösségét.
Bola Tinubu jelenlegi beceneve „a Keresztapa”. Nem világos, hogy ez egy jóindulatú mecénásra vagy egy maffiafőnökre vonatkozik. Valószínűleg mindkettő.
Tinubu mandátuma gyenge: a választói részvétel 1999 óta a legalacsonyabb volt, a 93 millió regisztrált választópolgárnak mindössze 27 százaléka adta le voksát. Az elmúlt napokban a kommentátorok nem voltak biztosak abban, hogyan magyarázzák a mélyrepülést. Valószínűleg az apátia, a rossz szervezettség és a választási folyamat elnyomásának keveréke volt, különösen az ellenzéki fellegvárakban.
Washington játszmája
Az országban tartózkodó külföldi választási megfigyelők aggodalma ellenére az amerikai külügyminisztérium gyorsan gratulált Tinubunak a győzelméhez. Egyes elemzők szerint ennek a gyorsaságnak Kínához lehet köze.
„Úgy gondolom, hogy a Biden-kormány meg akarja kedveltetni magát az afrikaiakkal, és érzékeny az afrikaiak vádjára, miszerint [az Egyesült Államok] paternalista és túlságosan kritikus kormányzási modelljeikkel szemben” – mondja a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának kutatója, Cameron Hudson. Ez sok afrikai országot arra késztetett, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítson ki Kínával, mert Peking nem fenyegeti őket állandóan kormányzásuk gyenge minősége miatt.
Az afrikai országok többször hangoztatták, hogy nem akarnak az Egyesült Államok és Kína között választani, de Nigéria minden országgal partnerségre léphet az érdekeinek megfelelően, ami tovább élezheti a versenyt a kontinensen.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
