A szélsőséges időjárás és a drága munkaerő is drágíthatja a zöldségeket

MTI Fotó: Kollányi Péter

Tavaly a KSH adatai szerint az inflációt jócskán meghaladó mértékben (8,3 százalék) drágultak az idényjellegű zöldségek és gyümölcsök. Igaz, vannak az áremelkedés irányába mutató tényezők, de Ledó Ferenc szerint az árakat a piaci kereslet mellett a kínálat határozza meg. Utóbbi a hazai termelés mellett az import tényezők függvénye is.

Múlt évben egyébként a györkérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem) és a burgonya drágult jelentősen az év elején, ami aztán az egész éves áralakulásra rányomta a bélyegét. Idén év elején ezek a tárolt zöldségfélék lényegesen olcsóbbak. Fordított a szakember szerint a helyzet az almánál, a legnépszerűbb gyümölcsünket a 2018-19-es időszakban alacsonyabb áron lehetett megvenni, mint a mostani télen.

A munkaerő kulcskérdés a mezőgazdaságban is

A Fruitveb elnöke szerint a zöldség- és gyümölcstermelők számára az egyik legnagyobb kihívást a munkaerőköltség növekedése jelenti.

Mint azt elmondta, a hajtatásban termelt zöldségek (ilyenek például a paradicsom, a paprika vagy a kígyóuborka) esetében a termelők költségének a 40-60 százalékát teszik ki a bérek. Ezek pedig az elmúlt években meredeken emelkedtek, 2015 óta megduplázódtak. A szakember szerint ezt a legjobban a nagyobb agrárvállalkozások tudják kezelni, amelyek képesek folyamatos fejlesztésre, a hatékonyabb termelés révén pedig kompenzálható a magasabb munkaerőköltség.

A legnehezebb helyzetben azok a kis és közepes vállalkozások vannak, amelyek nem állandó gárdával dolgoznak, hanem idénymunkásokat alkalmaznának. A növekvő béreken túl óriási problémát jelent, hogy gyakorlatilag nincsenek szezonális munkára fogható emberek. Emiatt sok termelő számolja fel a vállalkozását.

Ledó Ferenc szerint ugyanakkor bár koncentrálódik a termelés, a hazánkban termelt mennyiség összességében nem csökken, mert a nagyobb cégek hatékonyabban és magasabb volument előállítva képesek pótolni a megszűnő gazdaságok miatt kieső termést.

Az extrém időjárásra is figyelnek a gazdák

Lapunk is beszámolt arról, hogy január végén a Spanyolországban pusztító vihar miatt 1500-2000 hektárnyi fólia sérült meg. Mint Ledó Ferenc elmondta, ez a hazai hasonló termőterülethez képest soknak tűnik (itthon nagyságrendileg 3 ezer hektáron gazdálkodnak üvegházakban és fóliasátrakban), ám ez a teljes, 46 ezer hektáros spanyol területnek csak egy kisebb része. A szakember szerint ha nem lesznek további károk, akkor a kieső termést más országokból, így Marokkóból, Jordániából vagy Törökországból fogják tudni pótolni. Így egyelőre ennek árfelhajtó hatásával nem számolnak.

Az import termékeknél ugyanakkor biztosan növeli az árakat a szállítási költségek emelkedése, amelyek az egy évvel korábbiakhoz képest 15-20 százalékkal nőttek. Ezek mellett a forint gyengülése is drágítja az importált zöldségek árát. Kérdés persze, hogy ezekből mennyit tudnak majd a kereskedők a fogyasztókra tovább terhelni. A magas árakra hatással van a 27 százalékos áfa is.

A hazai termelők is kiemelten figyelnek a nem éppen szokványos időjárási viszonyokra. A gyümölcstermelők most azért aggódnak, hogy az átlagosnál melegebb idő miatt a fák vegetációja hamarabb indul (előbb fog virágozni). Emiatt viszont az átlagosnak mondható márciusi lehűlés és fagyok komoly károkat okozhatnak, főleg a csonthéjas gyümölcsöknél.

A zöldségtermelők feje a viharkárok miatt fájhat, a múlt héten tapasztalt szélvihar sok helyen okozott sérülést a fóliasátrakban. Ugyanakkor ezek a piaci árakra vélhetőleg nem fognak hatni, mert bár a termelőknek anyagi kárt jelent a leszaggatott fólia, de a termésben nem keletkezett komoly kár, mert a nagyobb részt kitevő fűtetlen fóliákba még nem kerültek ki a növények.

A helyzet azonban korántsem optimális, az év elején ugyanis a fényviszonyok kedvezőtlenül alakultak, ami visszavetette a növények fejlődését a kiültetett, fűtött üvegházakban és fóliasátrakban.