|
| Jean-Claude Juncker és David Cameron. Kép forrása: EPA |
Gyengülne a font
Cameron a The Sun vasárnapi kiadásában megjelent cikkében fejtette ki, hogy független elemzők és pénzügyi intézmények előrejelzései szerint a font 12 százalékkal, sőt ennél nagyobb mértékben is gyengülhetne, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból.
Cameron idézi a pénzügyminisztérium új becslését, amely szerint ennek importdrágító hatása csaknem 3 százalékkal emelné a háztartások által vásárolt tipikus élelmiszerkosár árát, és ez évente átlagosan 120 font (50 ezer forint) többletkiadást jelentene minden egyes háztartás számára csak az élelmiszerek esetében.
Nagyot nőne a családok kiadása
A ruházati termékek a pénzügyminisztérium becslése szerint még nagyobb mértékben, 5 százalékkal drágulnának, és ez évente további száz fonttal emelné a családok kiadásait, vagyis a teljes költségtöbblet elérné a 220 fontot (91 ezer forint) - áll a brit kormányfő írásában.
Egy korábbi pénzügyminisztériumi tanulmány kimutatta, hogy a brit EU-tagság feladása hosszabb távon háztartásonként 4300 fontnak (1,8 millió forintnak) megfelelő nemzetgazdasági szintű veszteséget okozhatna.
A brit miniszterelnök szerint mindez egyértelműen mutatja, hogy súlyos gazdasági kockázatokkal járna a Brexit.
|
Aláásná a kohéziót A Fitch szerint az EU szétforgácsolódásából az unióellenes nacionalista és populista pártok húznának hasznot, köztük Marine Le Pen pártja, a francia Nemzeti Front vagy a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárt. Ha egy ilyen párt hatalomra kerülne, szintén népszavazást hirdethet az EU-tagságról, vagy fenyegetőzés gyanánt legalábbis felvetheti ennek lehetőségét, hogy engedményekre kényszerítse Brüsszelt, vagy aláássa az EU belső kohézióját - áll a Fitch elemzésében. A ház szerint az uniós vezetők Brexit esetén - félve a populista pártok hatalomra kerülésétől - ódzkodhatnának rövid távon népszerűtlen, de hosszabb távlatban gazdasági előnyökkel járó reformintézkedések bevezetésétől. |
A hiperek is maradnának
Hasonló érvekkel tettek közzé közös felhívást vasárnap a négy legnagyobb brit áruházlánc, a Tesco, a Sainsbury's, a Marks & Spencer és a B&Q volt vezetői. Sir Terry Leahy, Justin King, Marc Bolland és Sir Ian Cheshire a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi lapban megjelent írásában annak a véleményének ad hangot, hogy az egész brit kiskereskedelmi rendszert "masszív sokk" érné Brexit esetén, és ez katasztrofális hatással járna a fogyasztási kiadásokra.
A négy volt vállalatvezető szerint is valószínűsíthető lenne a font további gyengülése, és így az importált termékek kiskereskedelmi árának emelkedése.
Nagy-Britanniának olyan erőteljes és integrált beszállítói hálózata van az Európai Unió többi országával, amilyen korábban soha nem létezett, ám Brexit esetén ezt a kereskedelmi kapcsolatrendszert teljesen újra kellene tárgyalni, ami csak árthat a brit fogyasztóknak és a brit exportőröknek is. Nehéz elképzelni ugyanis, hogy a francia gazdák megengednék a brit hús akadálytalan további importját, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból - fejtegetik a brit áruházláncok volt vezetői.
A távozás veszélyei
A népszavazási kampány kezdete óta a brit és a nemzetközi pénzügyi intézmények és üzleti szervezetek egymás után hívják fel a figyelmet a Brexittel járó, potenciálisan súlyos gazdasági kockázatokra, és a legújabb felmérések szerint a választóknak is egyre nagyobb arányát aggasztják ezek a kockázatok.
A ComRes közvélemény-kutató cég a Daily Mail című konzervatív brit napilap és az ITV kereskedelmi televízió számára összeállított legújabb vizsgálatában kimutatta, hogy február óta 17 százalékponttal, 38 százalékról 55 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik szerint a gazdaság a legfontosabb tényező a brit EU-tagság sorsáról szóló döntésben.
A cég felmérése szerint - a bizonytalanok kiszűrésével számolva - jelenleg a brit választók 57 százaléka akar arra szavazni, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja, a kilépésre 43 százaléknyian voksolnának.
Tegyék meg tétjeiket!
Az elmúlt héten más közvélemény-kutatások is a bennmaradást pártoló tábor jelentős előnyét jelezték, és a brit fogadóipar is mind kisebb pénznyeremény-esélyt kínál azoknak, akik arra tesznek fel téteket, hogy Nagy-Britannia az EU tagja marad, jelezve, hogy a fogadóirodák is ezt a kimenetelt tartják valószínűnek.
A Budapesti Értéktőzsdén szárnyaló blue chipek közül az OTP jobban drágul nemcsak a Molnál, hanem a Magyar Telekomnál és a Richternél is. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
