4p
A brit miniszterelnök szerint jóval drágább lenne az élet Nagy-Britanniában, ha a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolna. David Cameronhoz csatlakoztak a négy legnagyobb brit áruházlánc volt vezetői is.
Jean-Claude Juncker és David Cameron. Kép forrása: EPA

Gyengülne a font

Cameron a The Sun vasárnapi kiadásában megjelent cikkében fejtette ki, hogy független elemzők és pénzügyi intézmények előrejelzései szerint a font 12 százalékkal, sőt ennél nagyobb mértékben is gyengülhetne, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból.

Cameron idézi a pénzügyminisztérium új becslését, amely szerint ennek importdrágító hatása csaknem 3 százalékkal emelné a háztartások által vásárolt tipikus élelmiszerkosár árát, és ez évente átlagosan 120 font (50 ezer forint) többletkiadást jelentene minden egyes háztartás számára csak az élelmiszerek esetében.

Nagyot nőne a családok kiadása

A ruházati termékek a pénzügyminisztérium becslése szerint még nagyobb mértékben, 5 százalékkal drágulnának, és ez évente további száz fonttal emelné a családok kiadásait, vagyis a teljes költségtöbblet elérné a 220 fontot (91 ezer forint) - áll a brit kormányfő írásában.

Egy korábbi pénzügyminisztériumi tanulmány kimutatta, hogy a brit EU-tagság feladása hosszabb távon háztartásonként 4300 fontnak (1,8 millió forintnak) megfelelő nemzetgazdasági szintű veszteséget okozhatna. 

A brit miniszterelnök szerint mindez egyértelműen mutatja, hogy súlyos gazdasági kockázatokkal járna a Brexit.

Aláásná a kohéziót

A Fitch szerint az EU szétforgácsolódásából az unióellenes nacionalista és populista pártok húznának hasznot, köztük Marine Le Pen pártja, a francia Nemzeti Front vagy a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárt. Ha egy ilyen párt hatalomra kerülne, szintén népszavazást hirdethet az EU-tagságról, vagy fenyegetőzés gyanánt legalábbis felvetheti ennek lehetőségét, hogy engedményekre kényszerítse Brüsszelt, vagy aláássa az EU belső kohézióját - áll a Fitch elemzésében. A ház szerint az uniós vezetők Brexit esetén - félve a populista pártok hatalomra kerülésétől - ódzkodhatnának rövid távon népszerűtlen, de hosszabb távlatban gazdasági előnyökkel járó reformintézkedések bevezetésétől.

A hiperek is maradnának

Hasonló érvekkel tettek közzé közös felhívást vasárnap a négy legnagyobb brit áruházlánc, a Tesco, a Sainsbury's, a Marks & Spencer és a B&Q volt vezetői. Sir Terry Leahy, Justin King, Marc Bolland és Sir Ian Cheshire a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi lapban megjelent írásában annak a véleményének ad hangot, hogy az egész brit kiskereskedelmi rendszert "masszív sokk" érné Brexit esetén, és ez katasztrofális hatással járna a fogyasztási kiadásokra.

A négy volt vállalatvezető szerint is valószínűsíthető lenne a font további gyengülése, és így az importált termékek kiskereskedelmi árának emelkedése.

Nagy-Britanniának olyan erőteljes és integrált beszállítói hálózata van az Európai Unió többi országával, amilyen korábban soha nem létezett, ám Brexit esetén ezt a kereskedelmi kapcsolatrendszert teljesen újra kellene tárgyalni, ami csak árthat a brit fogyasztóknak és a brit exportőröknek is. Nehéz elképzelni ugyanis, hogy a francia gazdák megengednék a brit hús akadálytalan további importját, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból - fejtegetik a brit áruházláncok volt vezetői.

A távozás veszélyei

A népszavazási kampány kezdete óta a brit és a nemzetközi pénzügyi intézmények és üzleti szervezetek egymás után hívják fel a figyelmet a Brexittel járó, potenciálisan súlyos gazdasági kockázatokra, és a legújabb felmérések szerint a választóknak is egyre nagyobb arányát aggasztják ezek a kockázatok.

A ComRes közvélemény-kutató cég a Daily Mail című konzervatív brit napilap és az ITV kereskedelmi televízió számára összeállított legújabb vizsgálatában kimutatta, hogy február óta 17 százalékponttal, 38 százalékról 55 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik szerint a gazdaság a legfontosabb tényező a brit EU-tagság sorsáról szóló döntésben.

A cég felmérése szerint - a bizonytalanok kiszűrésével számolva - jelenleg a brit választók 57 százaléka akar arra szavazni, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja, a kilépésre 43 százaléknyian voksolnának.

Tegyék meg tétjeiket!

Az elmúlt héten más közvélemény-kutatások is a bennmaradást pártoló tábor jelentős előnyét jelezték, és a brit fogadóipar is mind kisebb pénznyeremény-esélyt kínál azoknak, akik arra tesznek fel téteket, hogy Nagy-Britannia az EU tagja marad, jelezve, hogy a fogadóirodák is ezt a kimenetelt tartják valószínűnek.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Az oroszok hajlandóak eladni a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő részesedésüket
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 17:13
Az orosz tulajdonos hajlandó eladni 56,15 százalékos részesedését a Szerbiai Kőolajipari Vállalatból (NIS) – jelentette be Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter szerdán.
Makro / Külgazdaság Váratlan meglepetés az Egyesült Államokban
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 16:55
Az amerikai külkereskedelmi hiány az elemzők által vártnál jelentősebben csökkent augusztusban – derült ki az amerikai kereskedelmi minisztérium szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Hónapok óta nem mozdul az inflációs ráta a szomszédunkban
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 15:19
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előző havival megegyezően 4,0 százalék volt októberben – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Megint bezsebelt 30 milliárdot az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 13:44
Pedig csak 20 milliárdot akartak volna.
Makro / Külgazdaság Mi és ki ránthatja ki a gödörből a magyar gazdaságot? Petschnig Mária Zitát erről is kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 12:58
A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa november 26-án, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Csütörtöktől megint drágul a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 12:02
Nem jöttek jó hírek.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mit kért Ursula von der Leyen Orbán Viktortól
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 07:43
Olyat, ami Orbán Viktor szerint nincs.
Makro / Külgazdaság Ursula von der Leyenék lerántják a leplet – és ennek aligha fogunk örülni (frissítve)
Csabai Károly | 2025. november 19. 05:44
Szerda délelőtt teszi közzé az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat a 27 uniós tagország októberi éves harmonizált fogyasztóiár-indexeit. Bár Magyarország neve mellett a négy hónapja stagnáló éves inflációs számnál – ha csak egytized százalékponttal is, de – alacsonyabb érték szerepel majd, a Privátbankár Európai Inflációs Körkép friss becslése szerint a szeptemberi rangsorhoz képest még így is egy helyet rontottunk. Így már csak három EU-s államban magasabb az infláció, mint itthon: Lettországban, Észtországban és Romániában.
Makro / Külgazdaság Most az utolsó szalmaszálat is elveheti a magyar kormány Ukrajnától?
Litván Dániel | 2025. november 18. 19:24
Egy hónapja van átvágnia a gordiuszi csomót Ursula von der Leyennek, különben tényleg elfogyhat Ukrajna pénze. Orbán Viktor most tényleg célhoz érhet? Nagyító alatt ezúttal Ukrajna uniós támogatása.
Makro / Külgazdaság Még mindig kétszer nagyobb inflációt érzünk, mint amit a KSH mér
Imre Lőrinc | 2025. november 18. 17:41
Továbbra sem fűződik kamatcsökkentés Varga Mihály nevéhez, a Magyar Nemzeti Bank immár több mint egy éve 6,5 százalékon tartja az irányadó rátát. A jegybankelnök a döntés háttere mellett az amerikai védőpajzsról és a bankokat sújtó terhek megemeléséről is beszélt keddi sajtótájékoztatóján.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG