Az eddigi ismeretek szerint Ana Belen Montes volt a leghatékonyabb és legtöbb kárt okozó kubai kém, aki behatolt az Egyesült Államok hírszerzésébe. Idén január 6-án, miután 20 évet letöltött a kémkedésért kiszabott, 25 éves börtönbüntetéséből, kiengedték a maximális biztonságú börtönből.
A Hidegháborúban és azon túl
Montes az Egyesült Államok és kommunista szomszédja közötti hosszú, piszkos Hidegháború egyik élharcosa volt. 2001-es letartóztatásáig 17 éven át dolgozott beépített ügynökként az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökségben (DIA), és az USA titkait továbbította Kubának a közép-amerikai polgárháborúk idején, ahol Kuba és az amerikai hadsereg az ellentétes oldalt támogatta Nicaraguában és El Salvadorban.
Még akkor is, amikor a Hidegháború a Szovjetunió felbomlásával - és a Castro-rezsim gazdasági és katonai támogatásának megszűnésével - véget ért, Montes rangja és jelentősége tovább emelkedett a DIA-ban. Ő lett az ügynökség vezető elemzője, aki a szigetországgal kapcsolatos amerikai hírszerzési adatok feldolgozásával foglalkozott.
Az Egyesült Államok nemzetbiztonságának súlyosabb megsértésére is sor került az elmúlt évtizedekben, nevezetesen Aldrich Ames és Robert Hanssen, akiknek a szovjetek javára végzett kémkedése a CIA-n és az FBI-n belül jó néhány CIA orosz forrás halálához és bebörtönzéséhez vezetett.
Montes kémkedése azonban vitathatatlanul pusztító csapásokat mért az USA humán hírszerzésére (HUMINT) és a Kubán belüli megfigyelési műveleteire - különösen az 1990-es években, amikor a Miamiban székelő kubai száműzöttek megindították azt az utolsó összehangolt erőfeszítést, amely Castro megdöntésére irányult.
Legalább négy, Kubában tevékenykedő amerikai ügynököt tartóztattak le a Montes által közölt információk alapján, a letartóztatása után végzett kárfelmérések szerint.
Miből lett a cserebogár?
Montes „igaz hívő” volt - hogy kölcsönözzük az őt elkapó kémelhárító ügynökök egyike által használt kifejezést – ami megkülönböztette őt az ismertebb ügynököktől, akik többnyire pénzért lettek informátorok. A szülei szerény Puerto Ricó-i családból származtak, Ana pedig 1977-ben kezdte meg a radikalizálódás folyamatát egy spanyolországi utazása során, ahol barátja egy fiatal baloldali volt, aki átélte az argentínai piszkos háború legrosszabb éveit.
Tehetséges egyetemista volt, aki a washingtoni Johns Hopkins Egyetem tekintélyes Nemzetközi Tanulmányok Iskolájában tanult és ellenezte a Reagan-adminisztráció által a nicaraguai baloldali szandinista kormány megdöntésére törekvő Contra-harcosok támogatását. Egy Puerto Ricó-i barátja – aki történetesen kubai ügynök is volt – arra biztatta, hogy menjen Havannába, ahol a rezsim titkosszolgálata beszervezte, eredetileg azzal a szándékkal, hogy támogassa a nicaraguai ügyet.
Ahogyan egy frissen megjelent oknyomozó könyv feltárja, a letartóztatása után összegyűjtött bizonyítékok szerint Kuba segített Montesnek diákhiteleket fizetni és laptopot vásárolni, de egyébként nem fizetett neki azért, hogy kémkedjen.
Sárkány ellen sárkányfű
Míg Montes a DIA-n belül Kubának kémkedett, a CIA-nak is volt egy beépített ügynöke Havanna saját hírszerző apparátusában. Rolando Sarraff Trujillo a kubai DGI, a hírszerzési igazgatóság kriptológiai szakértője volt, és ismerte azokat a kódokat, amelyeket Kuba használt az Egyesült Államokban lévő kémjeivel való kommunikációhoz.
Valamikor az 1990-es években szervezték be a CIA-hoz, átadva a titkosítási információkat, amelyek lehetővé tették a CIA és az NSA számára, hogy feltörjék a kódot az elfogott rövidhullámú üzeneteken. Sarraffot végül elkapták a DGI elhárítói, és 1995-ben bebörtönözték.
A Kuba és az Egyesült Államok közötti több évtizedes ellenségeskedés végül 2014-ben átmeneti politikai tűzszünettel ért véget. Az Obama-adminisztráció a diplomáciai kapcsolatok megújításáról egyezett meg Havannával, lehetővé tette a kubai száműzötteknek, hogy pénzt küldjenek a szigeten élő rokonoknak, és enyhítette az utazási korlátozásokat.
A fél évszázados ellenségeskedést követő fegyverszünet helyben hagyta a gazdasági embargót, de bevezette a szinte baráti kapcsolatok (rövid) közjátékát, amelynek során amerikai akadémikusok és kíváncsi turisták százezrei özönlöttek Kubába, mire végül Donald Trump felmondta a tűzszünetet.
A kapcsolatok felmelegedésének részeként Obama elnök a kémcserében is megegyezett. Az Egyesült Államok kormányzati alvállalkozója, Alan Gross, akit 2009-ben tartóztattak le Kubában, mert katonai célú kommunikációs eszközöket csempészett az országba, rossz egészségi állapotban sínylődött a börtönben. Washington mindig is tagadta Kuba vádjait, miszerint Gross kém lenne. Az Egyesült Államok a maga részéről három férfit tartott fogva, akiket 1998-ban tartóztattak le az úgynevezett Wasp-hálózat, a floridai militáns Castro-ellenes csoportok után kémkedő kubai csoport tagjaként.
A zsákutcából való kitörés érdekében Kuba beleegyezett Gross „humanitárius okokból” történő szabadon bocsátásába, és Sarraff kicserélésébe az Egyesült Államokban raboskodó három kémre. A csere bejelentésekor Obama elnök Sarraffra utalva kijelentette, hogy a meg nem nevezett kém „az egyik legfontosabb hírszerző ügynök volt, aki az Egyesült Államoknak valaha dolgozott Kubában”.
A kitört konfliktus rengeteg életet borított fel.
