Az eddigi ismeretek szerint Ana Belen Montes volt a leghatékonyabb és legtöbb kárt okozó kubai kém, aki behatolt az Egyesült Államok hírszerzésébe. Idén január 6-án, miután 20 évet letöltött a kémkedésért kiszabott, 25 éves börtönbüntetéséből, kiengedték a maximális biztonságú börtönből.
A Hidegháborúban és azon túl
Montes az Egyesült Államok és kommunista szomszédja közötti hosszú, piszkos Hidegháború egyik élharcosa volt. 2001-es letartóztatásáig 17 éven át dolgozott beépített ügynökként az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökségben (DIA), és az USA titkait továbbította Kubának a közép-amerikai polgárháborúk idején, ahol Kuba és az amerikai hadsereg az ellentétes oldalt támogatta Nicaraguában és El Salvadorban.
Még akkor is, amikor a Hidegháború a Szovjetunió felbomlásával - és a Castro-rezsim gazdasági és katonai támogatásának megszűnésével - véget ért, Montes rangja és jelentősége tovább emelkedett a DIA-ban. Ő lett az ügynökség vezető elemzője, aki a szigetországgal kapcsolatos amerikai hírszerzési adatok feldolgozásával foglalkozott.
Az Egyesült Államok nemzetbiztonságának súlyosabb megsértésére is sor került az elmúlt évtizedekben, nevezetesen Aldrich Ames és Robert Hanssen, akiknek a szovjetek javára végzett kémkedése a CIA-n és az FBI-n belül jó néhány CIA orosz forrás halálához és bebörtönzéséhez vezetett.
Montes kémkedése azonban vitathatatlanul pusztító csapásokat mért az USA humán hírszerzésére (HUMINT) és a Kubán belüli megfigyelési műveleteire - különösen az 1990-es években, amikor a Miamiban székelő kubai száműzöttek megindították azt az utolsó összehangolt erőfeszítést, amely Castro megdöntésére irányult.
Legalább négy, Kubában tevékenykedő amerikai ügynököt tartóztattak le a Montes által közölt információk alapján, a letartóztatása után végzett kárfelmérések szerint.
Miből lett a cserebogár?
Montes „igaz hívő” volt - hogy kölcsönözzük az őt elkapó kémelhárító ügynökök egyike által használt kifejezést – ami megkülönböztette őt az ismertebb ügynököktől, akik többnyire pénzért lettek informátorok. A szülei szerény Puerto Ricó-i családból származtak, Ana pedig 1977-ben kezdte meg a radikalizálódás folyamatát egy spanyolországi utazása során, ahol barátja egy fiatal baloldali volt, aki átélte az argentínai piszkos háború legrosszabb éveit.
Tehetséges egyetemista volt, aki a washingtoni Johns Hopkins Egyetem tekintélyes Nemzetközi Tanulmányok Iskolájában tanult és ellenezte a Reagan-adminisztráció által a nicaraguai baloldali szandinista kormány megdöntésére törekvő Contra-harcosok támogatását. Egy Puerto Ricó-i barátja – aki történetesen kubai ügynök is volt – arra biztatta, hogy menjen Havannába, ahol a rezsim titkosszolgálata beszervezte, eredetileg azzal a szándékkal, hogy támogassa a nicaraguai ügyet.
Ahogyan egy frissen megjelent oknyomozó könyv feltárja, a letartóztatása után összegyűjtött bizonyítékok szerint Kuba segített Montesnek diákhiteleket fizetni és laptopot vásárolni, de egyébként nem fizetett neki azért, hogy kémkedjen.
Sárkány ellen sárkányfű
Míg Montes a DIA-n belül Kubának kémkedett, a CIA-nak is volt egy beépített ügynöke Havanna saját hírszerző apparátusában. Rolando Sarraff Trujillo a kubai DGI, a hírszerzési igazgatóság kriptológiai szakértője volt, és ismerte azokat a kódokat, amelyeket Kuba használt az Egyesült Államokban lévő kémjeivel való kommunikációhoz.
Valamikor az 1990-es években szervezték be a CIA-hoz, átadva a titkosítási információkat, amelyek lehetővé tették a CIA és az NSA számára, hogy feltörjék a kódot az elfogott rövidhullámú üzeneteken. Sarraffot végül elkapták a DGI elhárítói, és 1995-ben bebörtönözték.
A Kuba és az Egyesült Államok közötti több évtizedes ellenségeskedés végül 2014-ben átmeneti politikai tűzszünettel ért véget. Az Obama-adminisztráció a diplomáciai kapcsolatok megújításáról egyezett meg Havannával, lehetővé tette a kubai száműzötteknek, hogy pénzt küldjenek a szigeten élő rokonoknak, és enyhítette az utazási korlátozásokat.
A fél évszázados ellenségeskedést követő fegyverszünet helyben hagyta a gazdasági embargót, de bevezette a szinte baráti kapcsolatok (rövid) közjátékát, amelynek során amerikai akadémikusok és kíváncsi turisták százezrei özönlöttek Kubába, mire végül Donald Trump felmondta a tűzszünetet.
A kapcsolatok felmelegedésének részeként Obama elnök a kémcserében is megegyezett. Az Egyesült Államok kormányzati alvállalkozója, Alan Gross, akit 2009-ben tartóztattak le Kubában, mert katonai célú kommunikációs eszközöket csempészett az országba, rossz egészségi állapotban sínylődött a börtönben. Washington mindig is tagadta Kuba vádjait, miszerint Gross kém lenne. Az Egyesült Államok a maga részéről három férfit tartott fogva, akiket 1998-ban tartóztattak le az úgynevezett Wasp-hálózat, a floridai militáns Castro-ellenes csoportok után kémkedő kubai csoport tagjaként.
A zsákutcából való kitörés érdekében Kuba beleegyezett Gross „humanitárius okokból” történő szabadon bocsátásába, és Sarraff kicserélésébe az Egyesült Államokban raboskodó három kémre. A csere bejelentésekor Obama elnök Sarraffra utalva kijelentette, hogy a meg nem nevezett kém „az egyik legfontosabb hírszerző ügynök volt, aki az Egyesült Államoknak valaha dolgozott Kubában”.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Egy megjelent lista miatt.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
