Nem tisztességes, hogy a Nyugat "provokatív" intézkedéseket hoz Oroszországgal szemben - így reagált Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán arra a hírre, hogy az Európai Bizottság ársapkát javasol az orosz gázra.
A török elnök belgrádi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva jelentette ki, hogy véleménye szerint a Nyugat hozzáállása nem helyes, mert provokációval nem lehet eredményeket elérni.
Az is provokáció, hogy a nyugati országok fegyvereket küldenek Ukrajnába - jegyezte meg.
Recep Tayyip Erdogan szerint Európa már azzal hibát követett el, hogy alulbecsülte Oroszországot, és nem gondolt arra, hogy ha ellenséges lépést tesz vele szemben, akkor Moszkva visszavág, elzárja a gázt.
Az MTI szerint hozzátette: ha az ukrajnai helyzetet elemezzük, látható, hogy ennek a háborúnak nincsen győztese.
"Nincsen győztes egy ilyen háborúban, de úgy gondolom, hogy elég sok vesztes van, nagyszámú vesztes" - magyarázta, majd hozzátette: az emberéletek elvesztése mellett óriásiak a pénzügyi veszteségek is. Mint mondta, nem úgy tűnik, hogy a háború hamarosan véget érhet.
Törökország mindig igyekezett egyensúlyt tartani az Oroszországgal és Ukrajnával fennálló kapcsolataiban - húzta alá Erdogan.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az ársapkával kapcsolatban a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum szerdai plenáris ülésén közölte: nincs értelme korlátozni az orosz gáz árát az uniós országok számára, mert akkor máshová fogják eladni.
"Ha valaki megpróbálna ránk erőltetni valamit, szeretném megjegyezni: azok, akik ránk erőltetnének valamit, ma nincsenek abban a helyzetben, hogy diktáljanak nekünk. Észhez kellene térniük" - mondta.
Mint mondta, a Nyugatnak az energiaszállítások korlátozása esetén vagy a magas árakhoz kellene támogatást nyújtania, ami azért rossz, mert nem változtatja meg a fogyasztói magatartást, vagy a fogyasztást kellene csökkentenie, ami gazdaságilag életképes ugyan, de társadalmilag veszélyes.
"Jobb, ha ragaszkodunk a szerződéses kötelezettségekhez, a vonatkozó szabályokhoz és a civilizált kapcsolatokhoz" - hangoztatta Putyin.
Azt az elhatározást, hogy árkorlátozást kell bevezetni az orosz energiaforrásokra, "teljesen ostobának", minősítette, mert szerinte semmit sem használ a kezdeményezőknek, Oroszország viszont nem fog veszteségesen olajat és gázt szállítani.
Rámutatott:
Oroszországnak nem okoz gondot a világpiacon eladni az energiaforrásait, különös tekintettel a Kínával fenntartott "nagyszerű" kapcsolataira, amelynek gazdasága, mint mondta vásárlóerő-paritáson számolva meghaladja az amerikait.
Mint mondta, a kereslet növekszik a Szibéria Ereje gázvezeték pedig teljes kapacitással üzemel.
Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy Oroszország kész más országok igényeit kielégíteni, a prioritást számára a belső piaca jelenti. Megjegyezte, az európai piac mindig prémium kategóriájúnak számított, de az Ukrajna körüli válság elkezdésével megszűnt annak lenni és még az európaiak amerikai partnerei is átirányították a cseppfolyósított földgázt szállító tartályhajóikat ázsiai országokba, köztük Kínába, mert ott többet adnak érte.
Putyin kijelentette, hogy ha Németország visszaadja Oroszországnak a Kanadában megjavított Siemens-turbinát, akkor az Északi Áramlat 1 újraindul. Szerinte az Északi Áramlat 2 elindításához "csak meg kell nyomni a gombot", de ehhez ki kellene vonni a vezetéket szankciók alól.
A fórumon Luvszannamszrajn Ojun-Erdene mongol miniszterelnök azt mondta, hogy hazáján keresztül Oroszországból Kínába vezető gázvezeték 2029-re készülhet el. Mint mondta, a Gazprommal egyeztetett előzetes megvalósíthatósági tanulmányt a közeljövőben fogja a kormány benyújtani a mongol parlamentnek.
Az orosz elnök szerint a Mongólián át Kínába irányuló gázszállítások paramétereiről és még az árakról is megállapodtak már Ulánbátorral, Pekinggel pedig még tart az egyezkedés.
A mongol kormány július közepén jelentette be, hogy a Szibéria Ereje-2 gázvezeték építése 2024-ben kezdődhet meg. A Financial Timesnak adott interjújában Ojun-Erdene rámutatott, hogy az ukrajnai orosz különleges művelet akadályozza a projekt fejlesztését, de reményét fejezte ki, hogy a munka a tervek szerint folytatódik.
Az RBK orosz gazdasági lap szerint a Mongólián átvezető vezeték a szibériai mezőket az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területtel kapcsolja majd össze, a hossza mintegy 6700 kilométer, a tervezett kapacitása pedig évi 50 milliárd köbméter lesz.
Januárban a South China Morning Post azt írta, hogy Peking igyekszik felgyorsítani a Szibéria Ereje-2 építését, hogy csökkentse az Ausztráliából származó szállításoktól való függőséget.
A kínai vámhivatal szerint Kína cseppfolyósított földgáz- (LNG-) importjának mintegy 43 százaléka származott Ausztráliából 2020-ban.
Putyin Vlagyivosztokban egyebek között azt is elmondta, hogy Oroszországnak idén mintegy 500 milliárd rubel (mintegy 3300 milliárd forint) költségvetési többlete lesz.
Az oroszországi inflációról azt mondta, hogy "csökkenő tendenciát" mutat, és az év végére várhatóan 12 százalékos lesz, a jövő év első és második negyedévében elérheti az 5-6, vagy akár 4 százalékos célt.
