Törökország megirigyelte globális gazdasági riválisainak, Kínának és Indiának a piaci sikereit Afrikában. A kontinens az uralkodó AKP párt számára nem csak kiaknázatlan gazdasági lehetőségek ígéretét hordozza, hanem olyan területekre térhetnek vissza, ahol egykor az oszmán birodalom uralkodott. Egy hónapon belül Ankara ezért megnyitja eddigi legnagyobb külföldi katonai bázisát a kontinensen.
Óriási potenciál
A törökök felmérték, hogy bár Afrika jelenleg a világkereskedelemből mindössze 2 százalékkal részesedik, ám 2050-re ez várhatóan 14 százalékra nő. Afrika lakosságának 65 százaléka 35 évesnél fiatalabb és évente tízmillió fiatal jelenik meg a munkaerőpiacon. A világ aranytartalékának 22 százaléka, gyémánttartalékának 52 százaléka, olajtartalékának 7,8 százaléka Afrikában van. A kontinensen van a Föld vízenergia-készletének 25 százaléka, de a vízerőművek megépítése, működtetése még a jövő feladata közé tartozik.
A megújult érdeklődés a törökök részéről még 2005-ben kezdődött és mára 39-re növelték diplomáciai képviseleteik számát. Afrika viszonozta a figyelmet és az akkori 8 diplomáciai képviselet mára 33-ra nőtt Törökországban.
A törökök a kontinens legproblémásabb, de egyben stratégiai fekvésű országát, Szomáliát szemelték ki fő bázisuknak. Ankara 2009-ben csatlakozott a többnemzetiségű kalóz-ellenes erőkhöz a szomáliai partoknál és aztán gyorsan kapcsolatot teremtettek a helyi erőkkel. Egy hete aztán a szomáliai védelmi miniszter bejelentette, hogy a törökök szeptembertől egy nagy katonai tábort kezdenek el működtetni Mogadishuban, amely 1500 katona kiképzésére alkalmas. A bázison több, mint 200 török katona fog szolgálni.
|
| Káncz Csaba |
Gülen itt is kísérti Ankarát
Erdogan elnök a szomáliai biztonsági helyzet rendkívüli törékenysége ellenére az egyik leggyakoribb magasrangú látogató. 2011 óta már három alkalommal tárgyalt az országban. A legutóbbi látogatása tavaly csupán órákkal azután kezdődött, hogy bomba robbant Mogadishu egyik, a külföldiek által kedvelt szállodájában.
Amikor az AKP párt által vezetett kormány 2005-ben megkezdte terjeszkedését Kelet- és Dél-Afrikában, nagyban támaszkodott Fethullah Gülen hitszónok oktatási intézményeinek jó hírnevére. De Gülen a tavalyi nyári (ön)puccs óta főellenség lett Ankarában, így a török kormány most mind a Balkánon, mind Afrikában fenyegetésekkel próbálják bezárásra kényszeríteni ezeket az iskolákat. Ez egyelőre hiábavaló igyekezet, mert a Gülen-iskolák mára megbecsült intézmények Tanzániában, Kenyában, Mozambikban és Dél-Afrikában.
A Turkish Airlines légitársaságnak fontos szerepe van Ankara terjeszkedésében a kontinensen. A török légitársaság 51 állomásra repül a kontinensen és ezzel világelső. Ezt a kiterjedt hálózatot az EU is kihasználja és a 2013-as Brüsszel és Ankara közötti menekültegyezmény alapján jogtalanul érkezett menekültek és migránsok ezreit deportálja a Turkish Airlines segítségével.
Káncz Csaba jegyzete
Legalábbis ezt sürgeti XIV. Leó pápa az ukrajnai harctéren. 
