A várakozásokat lényegesen meghaladva, 25,7 százalékra ugrott az infláció januárban, amit elsősorban a hatósági üzemanyagárak eltörlésének áthúzódó hatása, a vártnál jóval nagyobb mértékben dráguló szeszesitalok és szolgáltatások okoztak, azonban az élelmiszerárak emelkedése már lassulást mutatott. A továbbra is erős árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 25,4 százalékra ugrott. Tavaly átlagosan 14,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, írta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője az inflációs adatot kommentálva.
A következő hónapokban bázishatások, az üzemanyagárak folyamatos csökkenése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítanak, így a várakozásuk szerint januárban tetőzhetett az infláció. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítanak, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt. Az ár-bér spirál kialakulása egyes ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egyszámjegyű lehet az infláció. A bank elemzői az idei éves átlagos várakozásukat ugyanakkor 17,5 százalékról valamelyest emelhetik majd a vártnál magasabb januári adatok miatt.
Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, a háború kitörése után a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. Az utóbbi hónapokban azonban meredeken csökkentek az energiaárak, ami lényegesen csökkentheti azon szereplők költségeit, akik napi szinten, a piacról szerzik be a működéshez szükséges energiát.
Noha a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállása átmeneti volt, a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban pedig érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének visszaesése is tükröz, az árszintek azonban a korábbi évekhez képest még mindig magasak. A búzaárak tavalyi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A takarmányárak és energiaköltségek emelkedése miatt az áremelkedés a tej- és tejtermékek, valamint a tojás esetében is folytatódott, noha ez utóbbi termék árát szintén korlátozták, a nemzetközi takarmányárak mérséklődése azonban előbb-utóbb megállíthatja a további áremeléseket. Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezni fogja. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiesnek a bázisból. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgálattás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek.
A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése érdemben csillapodhat. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsult. Az üdülési szolgáltatások árai a járvány elleni korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a jelenleg pedig az energiaköltségek megugrása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható magas árdinamika.
Egy év alatt az élelmiszerek árai 44 százalékkal nőttek, ami már lassulást mutat a decemberi 44,8 százalékos dráguláshoz képest, igaz, ez főleg bázishatások eredménye, azonban a következő hónapokban egyes élelmiszerek árai már csökkenhetnek.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 15,5 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 9,3 százalékkal, a szeszes italoké 25,2 százalékkal emelkedett. A ruházkodási termékek árai 8,9 százalékkal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 13,5 százalékkal emelkedtek, ami már mérséklődést jelent, ezen belül az új személygépkocsi árak 24,2 százalékos emelkedtek – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is magas maradt az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 19,9 százalékkal, a konyhabútorok 20,6 százalékkal drágultak). Az autópiaci anomáliák miatt 6,8 százalékkal drágultak a használtautó árak is.
A háztartási energiaárak 52,4 százalékkal nőttek, jelentősen mérséklődve az előző hónaphoz képest, amit meleg időjárás és az alkalmazkodás miatti alacsonyabb gázfogyasztás okozott, mivel több háztartás kerülhetett az átlagfogyasztás alá, így csökkenhetett a gázszámlája.
Az egyéb cikkek árai 26,3 százalékkal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak az üzemanyagár plafon eltörlése miatt 35,9 százalékkal emelkedtek, de a kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése továbbra kiemelkedően magas.
Bóka János számolt be róla. 
