Csapkodnak a villámok a Vatikán és annak feje körül. Az ukrán háború uralja a híreket, a katolikus egyház feje pedig egy olyan konfliktussal kénytelen szembenézni Európában, ahol a keresztények keresztényekre lövöldöznek.
Putyint ne szólítsd néven!
Nyugodtan kijelenthető, hogy a jelenlegi katonai konfliktus jelenti Ferenc pápa számára a legnagyobb kihívást csaknem tíz éves pápasága során. Április elején húsvéti tűzszünet aláírására szólította fel a konfliktusban érintett feleket: „Kössünk húsvéti békét, ne a fegyvert töltsük és ne harcoljunk, hanem valódi tárgyalások útján érjük el a békét” – mondta a pápa a virágvasárnapi szentmise után a Szent Péter téren.
Bármennyire is egyértelmű a tűzszünetre való felhívása, Ferenc nehezen találja meg szerepét a konfliktusban. Eddig elkerülte, hogy néven nevezze az agresszort, Putyint, ahogyan azt a katolikus egyházon belül itt-ott követelték.
A vatikáni diplomácia is tétován válaszolt Kijev felkérésére, hogy a pápa látogassa meg az ukrán fővárost. Terítéken van annak lehetősége, hogy elfogadom a meghívást – mondta nemrég Ferenc, de fontos mérlegelni, hogy van-e értelme és megvalósítható-e egy ilyen utazás. A pápa szerint a hajlandóság megvan.
Több hét telt el azóta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök és Vitalij Klicsko Kijev polgármestere meghívta. Időközben egy sor vezető európai politikus is ellátogatott az ukrán fővárosba. A biztonsági aggályok aligha okozhatják a habozást. De ha Ferenc ma rászánná magát az utazásra: a meglepetés és példamutatás hatása megszűnt, ő már csak sokadik lenne a sorban.
A vihart kiváltó interjú
Hogyan lehet megérteni azt a vihart, amelyet Ferenc pápa elképesztő megjegyzései ihlettek a Corriere della Sera olasz napilapnak adott május 3-i interjújában? A pápa elmondta, kész Moszkvába menni, és találkozni Putyinnal – aki egyébként tavaly felhívta a pápát a születésnapján. A két vezető ismeri egymást, eddig háromszor találkoztak.
A The Wall Street Journal szerkesztőbizottsága szerint Ferenc pápa legnagyobb vétsége azon állítása, hogy a NATO-nak is felelőssége van az agresszió kiprovokálásáért – ahogy a pápa mondta – „Oroszország kapujánál ugatva”.
Több felháborodott amerikai konzervatív megfigyelő ennek kapcsán Thomas Jefferson-t idézi: „A pap minden országban és minden korban ellenséges volt a szabadsággal szemben. Mindig szövetségben áll a despotával, bűnpártolja visszaéléseit, cserébe saját védelméért.”
Mint XII. Piusz pápa
Egyes Vatikán-szakértők Ferenc hozzáállását XII. Piusz második világháborús magatartásához hasonlítják. Az akkori pápa a kijelentéseiben soha nem említette Hitler nevét, és sokáig a „hallgatás pápájának” tartották, aki elfogulatlanul figyelte a zsidók tömeges meggyilkolását.
Az újabb kutatások és a levéltár idő előtti felnyitása – természetesen Ferenc késztetésére – lehetővé teszi, hogy a világháborús pápa differenciáltabb képben jelenjen meg. Egyebek mellett utalnak arra, hogy XII. Piusz több ezer zsidót mentett meg a biztos haláltól azzal, hogy egyházi menedékjogot biztosított nekik. De az összkép továbbra is ambivalens.
Ferenc a maga részéről megpróbál pávatáncot járni. Egyrészt világossá kell tennie a világ előtt, hol is áll. Kijelentései előrelépésnek tekinthetők. Kezdetben óvatosnak és tartózkodónak tűnt, végül megrendültnek, kezében egy ukrán zászlóval, amelyet Bucsából küldtek neki, abból a városból, amely a megölt civilek szörnyű képeivel került a címlapokra.
Másrészt viszont nyitva akarja tartani az ajtót Oroszország felé, és vállalja a közvetítő szerepét. Ezért nem támadja személyesen Putyint, megpróbálva nem megterhelni a konfliktust a vallással.
Kirill pátriárkából kiábrándult
Ez azonban már rég megtörtént – I. Kirill moszkvai pátriárkán keresztül. Míg Ferenc virágvasárnap húsvéti fegyverszünetre szólított fel, az orosz ortodox egyház feje egység kialakítására buzdította híveit, aminek eredményeképpen a belső és külső ellenséget vissza lehet szorítani.
Az egykori KGB-s informátor Kirill Putyin elnök fontos támogatója az ukrajnai háborúban, és lehetőségeihez mérten egyetért a katonai művelettel. Mindketten dekadensnek és erkölcsileg degeneráltnak tartják a Nyugatot. A moszkvai pátriárka egy prédikációjában azt mondta, a Putyin által indított háború célja a keresztény Oroszország védelme a Nyugat melegfelvonulásaitól.
Ez bizonyára kijózanító Ferenc pápának, aki már hosszú ideje próbál párbeszédet kialakítani az orosz ortodox egyházzal. Ebben a törekvésében több bíboros is támogatja, akik a „Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács” tagjai.
Újabb találkozó Jeruzsálemben?
Ferenc 2016-ban Kubában találkozott Kirillel, és a történelmi találkozón még az ukrán problémák is szóba kerültek. De a kettejük közötti márciusi videó-megbeszélés eredménytelenül zárult.
És hogy belátható időn belül lesz-e újabb személyes találkozó, az majd kiderül. A Vatikán szerint dolgoznak rajta. A közelmúltban Jeruzsálemet emlegették egy következő találkozó lehetséges helyszíneként.
Hová megy a hajó?
„XII. Piusz a múlt század egyik legszomorúbb és legsötétebb pillanatában kormányozta Péter bárkáját, és ezért gyakran elfogult és túlzó bírálat érte" – mondta Ferenc 2019-ben a vatikáni titkos levéltár megnyitása alkalmából.
De hogy Ferenc hova kormányozza a hajót a jelenlegi háborúban, az még mindig nyitott kérdés.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az FSZB letartóztatott négy gyanúsítottat, akiket azzal vádolnak, hogy ukrán tervezésű merényletet készítettek elő magas rangú orosz katonai tisztségviselők ellen. 
