Csapkodnak a villámok a Vatikán és annak feje körül. Az ukrán háború uralja a híreket, a katolikus egyház feje pedig egy olyan konfliktussal kénytelen szembenézni Európában, ahol a keresztények keresztényekre lövöldöznek.

Putyint ne szólítsd néven!

Nyugodtan kijelenthető, hogy a jelenlegi katonai konfliktus jelenti Ferenc pápa számára a legnagyobb kihívást csaknem tíz éves pápasága során. Április elején húsvéti tűzszünet aláírására szólította fel a konfliktusban érintett feleket: „Kössünk húsvéti békét, ne a fegyvert töltsük és ne harcoljunk, hanem valódi tárgyalások útján érjük el a békét” – mondta a pápa a virágvasárnapi szentmise után a Szent Péter téren.

Bármennyire is egyértelmű a tűzszünetre való felhívása, Ferenc nehezen találja meg szerepét a konfliktusban. Eddig elkerülte, hogy néven nevezze az agresszort, Putyint, ahogyan azt a katolikus egyházon belül itt-ott követelték.

A vatikáni diplomácia is tétován válaszolt Kijev felkérésére, hogy a pápa látogassa meg az ukrán fővárost. Terítéken van annak lehetősége, hogy elfogadom a meghívást – mondta nemrég Ferenc, de fontos mérlegelni, hogy van-e értelme és megvalósítható-e egy ilyen utazás. A pápa szerint a hajlandóság megvan.

Több hét telt el azóta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök és Vitalij Klicsko Kijev polgármestere meghívta. Időközben egy sor vezető európai politikus is ellátogatott az ukrán fővárosba. A biztonsági aggályok aligha okozhatják a habozást. De ha Ferenc ma rászánná magát az utazásra: a meglepetés és példamutatás hatása megszűnt, ő már csak sokadik lenne a sorban.

A vihart kiváltó interjú

Hogyan lehet megérteni azt a vihart, amelyet Ferenc pápa elképesztő megjegyzései ihlettek a Corriere della Sera olasz napilapnak adott május 3-i interjújában? A pápa elmondta, kész Moszkvába menni, és találkozni Putyinnal – aki egyébként tavaly felhívta a pápát a születésnapján. A két vezető ismeri egymást, eddig háromszor találkoztak.

A The Wall Street Journal szerkesztőbizottsága szerint Ferenc pápa legnagyobb vétsége azon állítása, hogy a NATO-nak is felelőssége van az agresszió kiprovokálásáért – ahogy a pápa mondta – „Oroszország kapujánál ugatva”.

Több felháborodott amerikai konzervatív megfigyelő ennek kapcsán Thomas Jefferson-t idézi: „A pap minden országban és minden korban ellenséges volt a szabadsággal szemben. Mindig szövetségben áll a despotával, bűnpártolja visszaéléseit, cserébe saját védelméért.”

Mint XII. Piusz pápa

Egyes Vatikán-szakértők Ferenc hozzáállását XII. Piusz második világháborús magatartásához hasonlítják. Az akkori pápa a kijelentéseiben soha nem említette Hitler nevét, és sokáig a „hallgatás pápájának” tartották, aki elfogulatlanul figyelte a zsidók tömeges meggyilkolását.  

Az újabb kutatások és a levéltár idő előtti felnyitása – természetesen Ferenc késztetésére – lehetővé teszi, hogy a világháborús pápa differenciáltabb képben jelenjen meg. Egyebek mellett utalnak arra, hogy XII. Piusz több ezer zsidót mentett meg a biztos haláltól azzal, hogy egyházi menedékjogot biztosított nekik. De az összkép továbbra is ambivalens.

Ferenc a maga részéről megpróbál pávatáncot járni. Egyrészt világossá kell tennie a világ előtt, hol is áll. Kijelentései előrelépésnek tekinthetők. Kezdetben óvatosnak és tartózkodónak tűnt, végül megrendültnek, kezében egy ukrán zászlóval, amelyet Bucsából küldtek neki, abból a városból, amely a megölt civilek szörnyű képeivel került a címlapokra. 

Másrészt viszont nyitva akarja tartani az ajtót Oroszország felé, és vállalja a közvetítő szerepét. Ezért nem támadja személyesen Putyint, megpróbálva nem megterhelni a konfliktust a vallással.

Kirill pátriárkából kiábrándult

Ez azonban már rég megtörtént – I. Kirill moszkvai pátriárkán keresztül. Míg Ferenc virágvasárnap húsvéti fegyverszünetre szólított fel, az orosz ortodox egyház feje egység kialakítására buzdította híveit, aminek eredményeképpen a belső és külső ellenséget vissza lehet szorítani.

Az egykori KGB-s informátor Kirill Putyin elnök fontos támogatója az ukrajnai háborúban, és lehetőségeihez mérten egyetért a katonai művelettel. Mindketten dekadensnek és erkölcsileg degeneráltnak tartják a Nyugatot. A moszkvai pátriárka egy prédikációjában azt mondta, a Putyin által indított háború célja a keresztény Oroszország védelme a Nyugat melegfelvonulásaitól.

Ez bizonyára kijózanító Ferenc pápának, aki már hosszú ideje próbál párbeszédet kialakítani az orosz ortodox egyházzal. Ebben a törekvésében több bíboros is támogatja, akik a „Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács” tagjai.

Újabb találkozó Jeruzsálemben?

Ferenc 2016-ban Kubában találkozott Kirillel, és a történelmi találkozón még az ukrán problémák is szóba kerültek. De a kettejük közötti márciusi videó-megbeszélés eredménytelenül zárult.

És hogy belátható időn belül lesz-e újabb személyes találkozó, az majd kiderül. A Vatikán szerint dolgoznak rajta. A közelmúltban Jeruzsálemet emlegették egy következő találkozó lehetséges helyszíneként.

Hová megy a hajó?

„XII. Piusz a múlt század egyik legszomorúbb és legsötétebb pillanatában kormányozta Péter bárkáját, és ezért gyakran elfogult és túlzó bírálat érte" – mondta Ferenc 2019-ben a vatikáni titkos levéltár megnyitása alkalmából. 

De hogy Ferenc hova kormányozza a hajót a jelenlegi háborúban, az még mindig nyitott kérdés.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)