Az ország Kereskedelmi Minisztériuma a hét elején adott ki egy közleményt, amely arra utasította a helyi önkormányzatokat, hogy ösztönözzék az embereket a napi szükségleteik - köztük zöldségek, olajok és baromfi - felhalmozására, hogy elegendőek legyenek a mindennapi életre és a vészhelyzeti szituációkra – írja a CNN Business.
A minisztérium a helyi hatóságokat pedig azért sürgeti, hogy gondoskodjanak a lakosok megfelelő készlet-felhalmozásáról, ami jövő tavaszig is elég kell hogy legyen. Ezen kívül felszólította a hatóságokat, hogy tartsák stabilan az árakat, hiszen aggodalmas, amilyen mértékben a zöldségek ára megugrott Kínában az elmúlt hetekben a szokatlanul heves esőzések miatt, amelyek tönkretették a termést.
Kína már korábban is hangsúlyozta az élelmiszer- és egyéb napi készletek felhalmozásának fontosságát – például szeptemberben, a nagy egyhetes ünnepi időszak előtt. Ezeket a felhívásokat sokszor a helyi hatóságoknak szánják, de most a családokat érintő megfogalmazás a jelek szerint előtérbe helyezi az állampolgárokat. A váratlan figyelmeztetés sokkolta a kínai embereket.
„A kormány még 2020 elején sem mondta nekünk, hogy halmozzunk fel élelmiszereket, amikor kitört a Covid-járvány” – írta a hírre reagálva egy Weibo-felhasználó (kínai közösségi oldal).
Van, aki arra gondol, hogy a hatóságok szerint sokan majd nem tudnak zöldséget vásárolni a télen. Olyan nagy volt az emberek döbbenete, hogy egyes kínai állami médiában most igyekeznek elfojtani a növekvő aggodalmakat.
Hu Xijin, a Global Times állami lap szerkesztője visszautasította azokat a felvetéseket, mely szerint a minisztérium közleménye összefüggésbe hozható a Peking és Tajpej közötti feszültség fokozódásával. Kína "saját részének" tekinti Tajvant, annak ellenére, hogy a Kínai Kommunista Párt soha nem tekintett így az önálló szigetre.
Mindeközben az állami tulajdonú, kínai Economic Daily kedden azt írta, a hatóságok arra emlékeztetik a családokat, hogy készüljenek fel a Covid-19 okozta átmeneti leállások esetére.
A CCTV állami televízióban pedig elhangzott, hogy a családok „túlgondolják” a bejelentést, miszerint halmozzanak fel plusz mennyiségeket a háztartásokban. Zhu Xiaoliang, a Kereskedelmi Minisztérium egyik tisztviselője úgy nyilatkozott a televízióban, hogy az emberek napi ellátása kielégítő, és teljes mértékben garantálható a következő időkben is. Zhu hozzátette, hogy a bejelentést a helyi hatóságoknak szánták.
Kína szigorú zéró-Covid politikát folytatott még akkor is, amikor a világ országai fokozatosan megtanultak együttélni a koronavírussal. A világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező országnak eltökélt szándéka, hogy határain belül teljesen felszámolja a vírust, és szigorú korlátozásokat vezetett be a járványok megállítása érdekében, beleértve a nagysebességű vonatok leállítását és az utasok karanténba helyezését, valamint a jelzőlámpák "pirosra állítását", hogy elterelje a forgalmat abban a megyékben, ahol akár csak egyetlen esetet is jelentettek.
Kína szigorú intézkedéseit bizonyítja, hogy egyetlen megerősített koronavírus-eset miatt a Shanghai Disneyland azonnali zárlat alá került. Wang Hongcun, a Pekingi Városi Kereskedelmi Iroda tisztviselője szerint a koronavírus-esetek visszaszorítására irányuló országos erőfeszítések részben valóban hozzájárulhatnak az élelmiszerárak emelkedéséhez, ugyanis a korlátozások miatt emelkedhetnek a régiók közötti tranzitköltségek. Hozzátette, hogy az ország fővárosában egyes zöldségek ára 50 százalékkal vagy még többel is megugrott októberben.
De más tényezők is hozzájárulnak a növekedéshez. A széles körben elterjedt szénhiány megdrágította az üvegházhatású gazdálkodást, hiszen a fűtés megemelte az áramköltségeket. A szélsőséges időjárás pedig megkárosította a termést a nagyobb mezőgazdasági tartományokban.
A Kereskedelmi Minisztérium november elején felszólította a helyi hatóságokat, hogy a mezőgazdasági termékek beszállítóival hosszú távú szerződésekkel, valamint a tárolható zöldségek felvásárlásával készüljenek fel a télre.
A CNN Business szerint Peking a közelmúltban más intézkedéseket is hozott, amelyek úgy tűnnek, valóban az élelmezésbiztonságot célozzák meg. November 1-jén a kormány „akciótervet” mutatott be, amely arra ösztönzi az embereket, hogy ne rendeljenek több ételt, mint amennyire szükségük van, és jelentsék be az élelmiszert pazarló éttermeket – ez az intézkedés hasonló ahhoz a kampányhoz, amelyet Hszi Csin-ping elnök indított tavaly, amikor a koronavírus-járvány és az árvíz fenyegette helyzet miatt korlátozta az élelmiszer-ellátási láncokat.
Áprilisban pedig Kína törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi az éttermek számára, hogy extra díjat számítsanak fel a fogyasztóknak, ha túl sok ételmaradékot hagynak a tányérjukon. Emellett a törvény 100 000 jüanig (körülbelül 15 000 dollárig) is büntetheti azokat, akik ételfalásról szóló videókat készítenek vagy osztanak meg.
Az állami nyugdíj nem biztos, hogy elegendő lesz. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
