|
| Áder János a Fenntartható Fejlődési Célokról szóló csúcstalálkozó szünetében az ENSZ New York-i székházának kertjében, 2019. szeptember 25-én. (MTI/Bruzák Noémi) |
A New York-i klímacsúcs teljesítette célját, lendületet adott az egyes országoknak az újabb cselekvésre a globális felmelegedés elleni küzdelemben, és ösztönözte a további vállalásokat - értékelte a konferenciát csütörtökön újságírók előtt nyilatkozva Áder János. A magyar államfő részt vett és fel is szólalt a hétfői klímacsúcson, majd azt követően az ENSZ esedékes közgyűlése keretében rendezett Fenntarthatósági Fejlődési Célokkal foglalkozó csúcstalálkozón.
A köztársasági elnök szerdán négyszemközti megbeszélést folytatott Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral, akivel szintén elemezték a klímaeseményt és megállapították: a mostani tanácskozás nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a decemberben esedékes chilei klímakonferencián előrébb lépjenek és a jövő évi londoni klímacsúcson az eddigieknél ambiciózusabb nemzeti vállalásokat tegyenek az államok a globális felmelegedés megállítására.
Áder János emlékeztetett arra: a New Yorki-klímacsúcsot az ENSZ-főtitkára azzal a felkéréssel hívta össze, hogy az egyes országok vezetői ne hangzatos ígéreteket tegyenek ott, hanem konkrét cselekvési programokkal, vállalásokkal álljanak elő. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy Magyarország nem érkezett üres kézzel. Áder János a plénumon és az ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélésén is részletesen szólt Magyarország Virtuális Erőmű programjáról, amely iránt több ország érdeklődik és három állam már alkalmazza. A tíz éve indult program lényege és filozófiája szerint az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk.
"A program keretében eddig több energiát takarítottunk meg, mint ami a magyarországi atomerőmű teljesítményének egy negyede" - mondta Áder János.
Az októberben esedékes budapesti Víz Világtalálkozó kapcsán az ENSZ-főtitkára elismerően szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket Magyarország a vízválság megelőzése érdekében tesz - fogalmazott az államfő.
A klímacsúcson elhangzottakkal összefüggésben Áder János elmondta, hogy nem minden ország tett újabb felajánlásokat, voltak, amelyek csak ratifikálták a 2015-ös párizsi klíma megállapodásban foglaltakat.
Magyarország vállalásai közül kiemelte, hogy az ország meg fogja tízszerezni 2030-ig a naperőművi kapacitását. Ezen kívül, szintén 2030-ra Magyarország befejezi a szén energetikai hasznosítását és "nem mondunk le az atomenergiáról". Utóbbi kapcsán Áder János úgy fogalmazott, hogy Magyarország egyetért a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, az OECD-vel és azokkal a tudósokkal, akik szerint a párizsi klímavállalás nem teljesíthető az atomenergia használata nélkül.
"Kevés olyan ország lesz 2030-ban amely elmondhatja magáról, hogy a megtett intézkedések következtében az általa megtermelt áram több mint 90 százaléka széndioxid-mentes lesz. Magyarország ezen kevés országok sorába fog tartozni" - jelentette ki az államfő.
Kitért arra is, hogy 2050-re legalább 30 százalékkal kell javítani az épületek energiahatékonyságát. Mint mondta, ehhez az első lépést Magyarország már megtette, hiszen január elsejétől nagyon szigorú szabályok vonatkoznak az újépítésű házakra, a következőkben pedig azt vizsgálják majd, hogy a régebben épült házaknál miként lehet az energiahatékonyságot a következő15-20 évben javítani.
Szintén vállalta Magyarország, hogy 2030-ig a 25 ezer főnél nagyobb lélekszámú településen a közösségi közlekedésben csak elektromos buszok közlekedhetnek. Áder János elmondta végül azt is, hogy Magyarország 2050-ig jelentősen szeretné növelni erdőterületei nagyságát.
Újabb patthelyzet alakult ki. 
