Az oroszok egyre jobban érzik a Kreml Ukrajna ellen indított háborújának káros hatását egy friss felmérés szerint. Az Euronews idézte a vizsgálatot, amelyet az öt amerikai és brit egyetemmel együttműködő Open Minds Institute (OMI) készített ezer fő megkérdezésével, illetve a közösségi oldalakon folyó kommunikáció, kommentek áttekintésével.
Az OMI – amely egyébként a dezinformáció és a propaganda hatását vizsgálja a világ társadalmaiban – arra jutott, hogy az oroszok 80 százaléka aggasztónak találja az anyagi helyzetét. Ez 30 százalékponttal magasabb arány a 2022. májusinál, amikor ugyanezt a kérdést feltették nekik.
Az egyre rosszabb helyzet kezdi elvenni a propaganda hatását. Ez pedig az elégedetlenség erősödéséhez vezethet – mondta Sviatoslav Hnizdovskyi, az OMI alapító-vezérigazgatója. Kialakulhat egy, az 1917 elejihez hasonló helyzet, amikor a hátországban élők siralmas anyagi helyzete párosulva a harctéri kudarcokkal elvezetett a felkeléshez.
Ezt a benyomást erősíti, hogy a felmérésben megkérdezetteknek csak fele gondolja azt, hogy az orosz átlagembereknek mindenük megvan ahhoz, hogy jól éljenek.
Ugyanakkor az OMI megjegyzi, hogy az oroszok gondolkodását napi problémáikról és a jövőjükről befolyásolják tágabb politikai nézeteik.
Négyfelé oszlik az orosz társadalom
A kutatók négy csoportra osztják az orosz társadalmat: héják, lojálisak, mérsékeltek és liberálisok.
Miközben a megkérdezettek 84 százaléka Oroszországban akar élni, a liberálisok 53 százaléka inkább külföldre menne. A háborúpárti héják viszont gondjaik ellenére alapvetően elégedettek az életükkel. Némi bizonytalanság jelent meg a lojálisak körében, akik általában egyetértenek a kormány törekvéseivel, de helyenként megkérdőjelezik az eszközöket, amivel a Kreml eléri a céljait.
Az OMI kutatása szerint a nyugati szankciók nem érintik közvetlenül az oroszok mindennapi életét, leszámítva némi kényelmetlenséget. Ezek közé tartozik például, hogy nem tölthetnek le bizonyos internetes alkalmazásokat és nem fizethetnek Visa vagy MasterCard bankkártyákkal – mondta Jade McGlynn, a kutatóintézet munkatársa.
A rubel jelentősen gyengült a háború kitörése óta, de a megkérdezetteknek csak 45 százaléka mondta azt, hogy a leértékelődés foglalkoztatja valamennyire.
A szankciók hatásosságának kérdése nagy vitákat kavar egész Európában. Az ellenzők érvelhetnek azzal, hogy az orosz gazdaság várhatóan 2023-ban növekedni fog, miközben a nagy európai gazdaságok, köztük a német, ennél rosszabbul fog teljesíteni. A támogatók szerint időre van szükség, hogy a korlátozások komolyan éreztessék a hatásukat.
Összességében korrekt közvélemény-kutatások hiányában lehetetlen megmondani, hogy miként viszonyul az orosz társadalom a háborúhoz. Elena Koneva, az orosz EstremeScan közvélemény-kutató intézet kutatója úgy véli, fele-fele arányban támogatják, illetve ellenzik az orosz hadsereg agresszióját. Más felmérések szerint az oroszok kétharmada támogatja a háborút.
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
