Igor Inkin 63 éves orosz nyugdíjas üzletember kénytelen visszafogni kiadásait, miután a rubel felgyorsult gyengülése miatt egyre többe kerül az élet Moszkvában – derült ki az AFP riportjából, amit a Yahoo Finance idézett. A másfél éve tartó háború következményeit kezdi tesztelni, mit tud megvásárolni és mit nem.
Egy dollárért 97 rubelt kellett adni augusztus első napjaiban, ami 2022 márciusa óta a leggyengébb szint, ráadásul pénteken már 98-as szintnél tartott az árfolyam. Ezzel szemben a háború előtt 75-77 rubelbe került egy dollár. Az árfolyam 2022 márciusában egy pillanatra még a 135 rubeles szintet is elérte, majd 2022 júniusára 52 rubelig szelídült. 2023 elejétől kezdve azonban folyamatosan romlik, így jutott 100 rubel közelébe a nyár második felére a jegyzés.
A rubel háború előtti szinthez mért gyengülése "magyarra fordítva" az jelentené, hogy az euró mondjuk a mostani 384 forintról másfél év alatt 480-500 forintra drágulna.
Inkin elmondása szerint az utóbbi időben számos dolgot meg kellett tagadniuk maguktól feleségével. Elsősorban az édességeket. A nyugati szankciók a rubel gyengülése miatt tavasz óta már a meglódult inflációval párosulnak, ami kezd betüremkedni az utca emberének mindennapjaiba, bár az orosz nemzeti bank 8,5 százalékra emelte alapkamatát, hogy útját állja a további pénzromlásnak. Inkin úgy érzi, elsősorban a nyugdíjasok szenvedik meg a romló gazdasági helyzetet.
Elszakadt az árfolyam az olaj árától
Vlagyimir Putyin államfő szerint a szankciók valójában jól jönnek Oroszországnak, mert utat nyitnak a hazai vállalatok térnyerése előtt. A Krím félsziget 2014-es elfoglalását követően legalábbis a hazai élelmiszeripar ki tudta használni, hogy megszabadult a külföldi versenytársaktól.
Dmitrij Bobrov 19 éves informatikai szakember és biciklis futár azonban egyre kevésbé tudja megengedni magának a számítógép-alkatrészek megvásárlását, amelyek mindegyike drágult. Pótalkatrészt csak körülményesen, a nyugati forrásokat megkerülve, harmadik felektől lehet beszerezni, aminek külön felára van.
"Ez nem mehet így tovább örökké!" – utalt Bobrov a háborúra.
Szofija Donyec, az orosz Renaissance Capital tőketársaság vezető elemzője úgy véli, hogy a rubel gyengülése nem jelent jelentős kockázatot Oroszország pénzügyi stabilitására.
Arnaud Dubien pénzpiaci elemző azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a rubel, amit sokan petrovalutának – az olaj árával együtt mozgó valutának – tartanak, az olaj drágulása ellenére gyengül.
Szerinte az orosz kormány kezdhet aggódni, hogy a rubel/dollár keresztárfolyam átlépi a lélektani 100-as határt, mert az beindíthat egy spekulációt a társadalomban, miszerint a megtakarítások elvesztik az értéküket. Ez rubeladásokhoz, az árfolyam gyorsabb gyengüléséhez és ezzel az infláció meredek emelkedéséhez vezethet.
A 37 éves Fjodor Tyihonov a moziiparban dolgozik. Mint mondja egyre többe kerül már az is, hogy előteremtsék, ami az asztalra kerül. Egy-egy ebéd egy szupermarketben azelőtt kijött 1000 rubelből, ám mostanában legalább 2000-et kell fizetni érte. Ő Bobrovhoz hasonlóan azt mondta: ez nem mehet így tovább.
Az amerikai Kongresszus kijelölte az amerikai katonai erők európai és dél-koreai létszámának alsó határát 2026-ra. 
