A kormány nem tervezi, hogy a bérgarancia szabályainak kiterjesztésével védje meg a munkavállalókat a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet gazdasági hatásaitól - derül ki Schanda Tamásnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkárának az MSZP-s Szakács László írásbeli kérdésére adott válaszából. A bérgarancia lényege, hogy a csökkentett munkaidőben vagy kényszerszabadságon lévő foglalkoztatottak bérének egy részét az állam a járvány időszakában átvállalja. Az ITM államtitkára szerint azonban a hatályos jogban rögzített rendelkezések megfelelő garanciát nyújtanak a munkavállalókat megillető munkabér védelméhez.
"Aki elveszíti állását, azt abban kell segíteni, hogy mihamarabb újat találjon" - fogalmazott Schanda Tamás. Nem tervezi a kormány az álláskeresési támogatás háromról kilenc hónapra emelését sem, ugyanis a munkáltatókat kell támogatni abban, hogy a munkavállalóikat megtartsák a válságos időben is. Lapunk is írt arról, hogy Európában már alig találni olyan országot, mely a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk enyhítése érdekében ne vállalta volna át a munkaadóktól a bérköltségek bizonyos hányadát. A régiónkból egyébként utolsóként bár, de Szlovákia is csatlakozott a fizetést adó államok sorába: a kormány a járvány miatt elbocsátottak fizetésének 80 százalékát állja egészen a krízishelyzet végéig.
A Malév-dolgozókat ebből fizették
Európa-szerte egyébként jelentős mértékű átvállalásról döntöttek a kormányok. A legszűkmarkúbbnak a lengyel kormány tekinthető, hiszen a fizetések 40 százalékát vállalja magára, majd a német és bolgár kormányok következnek 60-60 százalékos átvállalással. A kormányok döntéseit végignézve átlagosan 75 százalékos vállalás jellemző Európában.
A jelenlegi bérgarancia szabály szerint a bérgarancia támogatással a felszámolás vagy kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozásra előlegezhető meg. A bérgarancia támogatás maximuma 2020-ban jelenleg 1,6 millió forint. Emlékeztes, hogy a Malév csődjekor a dolgozók a bérüket és az állásidőre járó juttatásukat 2012. januárra és februárra a Malév saját forrásaiból megkapták, a márciusi és áprilisi béreket a bérgarancia alapból folyósították, de ennek mértéke személyenként akkor csak 1 millió forint lehetett, ezért egyes munkavállalók már a márciusi bérüket sem kapták meg teljes mértékben. Az alapból összesen 1,36 milliárd forintot fizettek ki.