Főleg az időseket célozzák meg az elharapódzó koronavírus-csalások

A koronavírus kapcsán a csalók most különösen nagy buzgalommal célozzák meg a 60 éven felülieket – írja az amerikai fogyasztóvédelmi szervezet, az FTC blogja. Azokat, akik leginkább veszélyben vannak a koronavírus miatt. A csalók követik a híreket, és megpróbálják kitalálni, mi jár az idős emberek fejében.

A csalók hamis reményt kínálnak, például otthoni vírusteszt-készlet vagy a nem létező koronavírus-gyógyszer formájában. Kihasználják a félelmet, például azt állítva, hogy nemsokára megszűnik az illető társadalombiztosítási száma (egészségbiztosítása), vagy szerettei bajban vannak. Mindegy, milyen álhír, csak megszerezzék pénzed, vagy adataid, például banki azonosítókat – írják.

Valódinak látszó hamis e-maileket küldenek különböző szervezetek nevében, mint az amerikai járványügyi hatóság (CDC) vagy az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Ezekkel rendszerint megpróbálják ellopni az áldozatok személyes adatait, vagy ha a linkre kattintanak, rosszindulatú programokat helyeznek el számítógépére, táblagépére vagy telefonjára. Illegális automata telefonhívásokkal és SMS-ekkel, valamint a közösségi médiában is próbálkoznak.

Az FTC fogyasztóvédelmi tanácsai:

• Ne siess! Bármi legyen is a hívás, e-mail, szöveges üzenet vagy közösségi médiabejegyzés, ne feledjük, hogy a csalók szándékosan megpróbálnak bennünket időzavarba hozni. A törvényes vállalkozások, szervezetek nem tesznek ilyet.
• Mielőtt cselekszünk vagy megosztunk valamit, álljunk meg egy pillanatra. Végezzünk némi kutatást. Megfelel-e a történet a tényeknek?
• Ha valami nagyszerű ajánlatot vagy aggasztó dolgot közölnek, mielőtt cselekszünk, beszéljünk valakivel, akiben bízunk. Mit gondolnak erről mások?
• Tartsuk a kapcsolatot a fogyasztóvédelmi szervezettel, iratkozzunk fel a hírlevelére. (Magyarországon a kormány fogyasztóvédelmi oldala leragadt a Lehel piac csirkehús-árainál. Az MNB-nek vannak pénzügyi fogyasztóvédelmi aloldalai.) 
• Jelentsük a visszaéléseket a hatóságoknak, hogy mielőbb leállíthassák a csalókat.

Gyorsabbak voltak a csalók, mint a vírus

A koronavírus-csalások egyébként az USA-ban előbb terjedtek el, mint maga a járvány. Az FTC már február 10-én kiadott egy anyagot róluk, amikor az USA-ban még alig volt jelen a betegség. Mindössze 11 eset volt ismert aznap a CDC szerint (ma már százezres nagyságrendről van szó). A csalók már akkor kihasználták a vírust körülvevő félelmeket.

Webhelyeket állítottak fel hamis termékek eladására, és hamis e-maileket, cikkeket, közösségi médiabejegyzéseket használnak arra, hogy pénzt vagy adatokat szerezzenek. Ezek sokszor látszólag a megelőzéssel kapcsolatos tippeket adnak, vagy hamis információkat a környékünkön előfordult esetekről. Lehet, hogy adományt kérnek az áldozatoknak, vagy tanácsot adnak nem bizonyított hatékonyságú kezelésekkel kapcsolatban. Vagy csak rosszindulatú kódot, e-mail mellékleteket tartalmaznak.

Soha le nem szállított megrendelések

Amint a járvány az USA-ban is súlyosabbá vált, a csalók is új módszerekkel bővítették az eszköztárat. Március 19-én már arról számoltak be a fogyasztóvédők, hogy gyakoriak a soha le nem szállított áruk. Az online eladók azt állítják, hogy vannak különösen keresett termékeik, például takarító, háztartási, egészségügyi és orvosi felszerelések. A vevő megrendeli, ám soha nem kapja meg az árut. Figyelmeztetnek, hogy bárki felállíthat bármilyen online boltot szinte bármilyen név alatt – ideértve a csalókat is.

Azt javasolják, alaposan informáljuk le az eladót online keresésekkel, ellenőrizzük a személy vagy cég nevét, telefonszámát és e-mail címét. Keressünk olyan szavakra velük kapcsolatban, mint a „felülvizsgálat”, „panasz” vagy „csalás”. (Google, DuckDuckGo.) Fizessünk hitelkártyával, és tegyük el a visszaigazolást a tranzakcióról. Szükség esetén vegyük fel a kapcsolatot az állami fogyasztóvédelmi szervekkel.

Hamis jótékonysági szervezetek

Gyakoribbak lettek a hamis jótékonysági szervezetek. Egyes csalók olyan neveket használnak, amelyek nagyon hasonlítanak az igazi karitatív szervezetek neveihez. Ezért ebben az esetben sem árt először utánanézni, kinek is adakozunk. Itt is fizessünk biztonságosan hitelkártyával, sohasem ajándékkártyával vagy banki átutalással.

Más csalók valódi információkat használtak a számítógépek megfertőzéséhez. Egyes rosszindulatú webhelyek a Johns Hopkins Egyetem valódi interaktív információs oldalát használták a Coronavírus-fertőzésekről és halálesetekről, hogy rosszindulatú programokat terjesszenek. Figyelmeztetnek a számítógépes adatbiztonság, a megfelelő biztonsági programok, szoftverfrissítések fontosságára.

A tőzsdefelügyelet is csalásokra figyelmeztet

Figyelmeztetnek arra, hogy a csalók mellett gyakran jó szándékú emberek is megosztanak olyan téves az információkat, amelyeket még nem ellenőriztek. Kérik, hogy mielőtt bármilyen üzenetet továbbítanánk, ellenőrizzük a tényeket megbízható forrásokból. (Nemcsak mielőtt fizetnénk valakinek.)

Az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC is közzétett egy figyelmeztetést, először február elején, de március végén is frissítették. Értesítik a befektetőket a befektetési csalókról, akik azt állítják, hogy egy nyilvános vagy tőzsdén forgó vállalat termékei vagy szolgáltatásai felhasználhatók a koronavírus elleni harcban.

A Wall Street új farkasai

A csalók szerint a cég újításai megakadályozzák, felderítik vagy gyógyítják a koronavírust. Ezeknek a vállalatoknak a részvénye emiatt drámaian emelkedni fog. Gyakran úgynevezett „kutatási jelentések” formájában terjesztik az információkat, és előrejelzéseket készítenek egy konkrét „célárról”.

Ez egyébként nagyon hasonlít A Wall Street farkasa című film híres jelenetére, ahol a főhős hasonló szöveggel sóz rá filléres részvényeket egy ügyfélre. Az angolban „pump-and-dump” elnevezésű szisztéma során mesterségesen felpumpált árakon, hamis elemzések, elemzői ajánlások alapján adnak el értéktelen papírokat az áldozatoknak. Ha azután a szervezők kiszálltak, az árfolyam rendszerint összeomlik.

A kicsik veszélyesebbek

Figyelmeztetnek arra is, hogy a SEC felfüggeszti azon részvények kereskedelmét, amelyek kapcsán valótlan információk látnak napvilágot. Ilyenkor a részvényeket nem lehet eladni. Fel is sorolnak néhányat:

• Aethlon Medical, Inc. (“AEMD”)
• Eastgate Biotech Corp. (“ETBI”)
• Praxsyn Corporation (“PXYN”)
• Valamint a Zoom Technologies, Inc. (“ZOOM”). (Amely azonban nem azonos a Zoom Video Communications, Inc. /“ZM”/ céggel.)

A hasonló csalásokra különösen a nagyon kicsi kapitalizációjú, úgynevezett “microcap” cégek érzékenyek. Ezek menedzsmentjéről, termékeiről, szolgáltatásairól és pénzügyeiről sokszor nagyon kevés nyilvános információ áll rendelkezésre. Ez megkönnyíti a csalók számára a vállalattal kapcsolatos hamis információk terjesztését. Az árfolyamuk viszont könnyűszerrel manipulálható. Ne feledje, hogy a befektetési csalók gyakran a legfrissebb válságot használják ki saját zsebük megtömésére – fejezi be a SEC.