Az európai közös valuta elindításakor létrehozták a közös jegybankot és így a közös monetáris politikát, de nem alapítottak közös pénzügyminisztériumot vagy ehhez hasonló olyan szervezetet, amely arra vigyázna, hogy ne legyen túlköltekezés a tagállamokban, így ne sérüljön valamelyik tagállam miatt a többiek érdeke, ne költekezhessen senki a többiek kontójára.
Elég volt a mentésből
Később ebből gondok lettek: több tagállamot ki kellett menteni, végül jöttek a görög mentőcsomagok és Görögország megregulázása. Nyilvánvaló volt, hogy a több országból álló valutaövezet csak úgy működhet, ha senkinek nem száll el nagyon a költségvetési hiánya, vagy nem adósodik el túlzottan. Nos, ami az adósságot illeti, abban Görögország az első, de ott sikerült nagy nehezen létrehozni az egyensúlyt 2015-ben, bár valószínűleg a későbbiekben az adósság egy részét el kell majd engedni.
Van mit veszteniük
A második helyen Olaszország áll 2300 milliárd eurós, az olasz GDP 130 százalékát kitevő adóssággal, ami nehezen menedzselhető, ezért rendkívül fegyelmezett költségvetést kíván. Ugyanakkor egy gazdag, igen magas színvonalon élő országról van szó, akit éppen ezért nem is óhajt kimenteni senki. A nettó átlagfizetés 1750 euró, csak 25 százalékkal kevesebb, mint a német, ugyanakkor a magyarnak két és félszerese. Az olaszoknak van mit veszteniük, akárhogy is nézzük.
Csapdába kerülne
Az EU most már vigyáz a fiskális fegyelemre, így a most benyújtott, a GDP 2,4 százalékára rúgó méretes hiánnyal tervezett olasz költségvetést elutasította az Európai Bizottság. Az előző olasz kormány 0,8 százalékos hiányt tervezett, ez lehetővé tette volna, hogy ne növekedjen az adósság. Az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke, Valdis Dombrovskis indoklásában elmondta, hogy nem hozhattak más döntést, Olaszország az adósságcsapdába kerülhetne: tavaly már annyit kellett adósságszolgálatra fordítania, mint oktatásra. Ekkora adósság már nem kezelhető további adósságokkal.
Ez az első alkalom, hogy az Európai Bizottság elutasította egy tagország költségvetés-tervezetét, ugyanakkor ez mutatja, hogy most már védelem alatt áll a közös fizetőeszköz. Nemrég az olasz származású EKB elnök, Mario Draghi jelezte, hogyha az olaszok túlköltekeznek, a közös jegybank nem fogja állni a számlát.
Több tisztelet
Az olasz 10 éves államkötvény hozama a döntésre 3 százalékos emelkedéssel reagált, 3,58 százalék lett (az eurózónában ennél csak a görög magasabb, 4,3 százalék). A Reuters szerint Luigi di Maio olasz miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a döntés nem meglepetés számára, viszont nem akar visszatérni a szigorú fiskális politikához, és különben is, az Európai Bizottság kezelje az olaszokat több tisztelettel.
Ez már lassan szállóige lesz, a tisztelettel nincs is gond, de több mentőprogram nem lesz. Olaszországnak kár lenne kockáztatni az államcsődöt, netán az eurózóna önkéntes vagy kényszerű elhagyását: az életszínvonal becsléseink szerint a magyar szintre esne vissza, vagyis ha úgy nézzük, utolérnénk Olaszországot. Ezt józan olasz politikus nem akarhatja, de nyilván a végsőkig próbálják feszíteni lehetőségeik határait, hogy végül a választópolgárok számára Brüsszelt lehessen megtenni bűnbaknak.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 5,09 pontos nyitás után csökkent csütörtökön kora délutánig.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
