Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke úgy vélekedett: az új konvergencia program intézkedései várhatóan elegendőnek bizonyulnak ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön a túlzott deficit eljárás alól, a bizalom rövid távú helyreállítása, majd fenntartása azonban kulcskérdés.
Kifejtette, hogy 2011-től megújuló válságkezelési stratégiákat lehetett látni az Európai Unóban, ahol kényszerítő feltétellé vált a pénzügyi stabilitás megőrzése. Kovács Árpád véleménye szerint ez azonban mindenütt fékezi a gazdasági dinamizmust, a válságból való gyors kilábalást, társadalompolitikai kockázatokat hoz. Hozzátette: meg kell találni a megfelelő harmóniát a stabilitási és a dinamizálási érdekek között" - mondta Kovács Árpád a beszámoló szerint.
Tartható lesz az idei hiánycél
A Költségvetési Tanács elnöke kifejtette, az EU-tagállamok válságkezelésében több volt az azonosság, mint a különbség, Magyarország azonban ebben a tekintetben szélső pontot jelent: a 2008-2009-es időszakot óvatos kivárás, kiadáscsökkentés jellemezte, 2010-2011-ben pedig egy hiperaktív, aktivista beavatkozás következett. Kovács árpád szerint 2012-re egyértelművé vált, hogy fordulatra van szükség, ami egy óvatosabb, a hatásmechanizmusokra jobban figyelő magatartást jelent.
Kovács Árpád úgy véli, hogy a 2012-es költségvetésben előirányzott egyenlegjavulás eredményeként a büdzsé hiánya alacsony lesz, minden bizonnyal tartható a 2,5 százalékos deficitcél, miközben az adósságdinamika szempontjából kulcskérdés az EU/IMF megállapodás megkötése. Hozzátette: meg kell győznünk partnereinket, hiszen közös az európai kockázatközösség, hogy amit teszünk, azt őszintén, az együttműködés szándékával és nem taktikai okokból tesszük.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke ugyancsak a hitelesség fontosságáról beszélt. Elmondta: egy ország hitelessége nagy érték, s Magyarországnak különösen meg kell dolgoznia a hitelessége visszaszerzéséért. Ebben sokat segíthet, ha az ország kikerül a túlzott deficit eljárás alól.
Jó költségvetési politika és hitelesség szükséges
Kifejtette, hogy a gazdasági növekedés és az egyensúly között pozitív kölcsönhatás is érvényesülhet, különösen a világgazdaság kedvező korszakaiban. Természetesen felmerül a kérdés, hogy kedvezőtlen világpiaci feltételek esetében a növekedésre vagy az egyensúly javítására kell-e elsősorban erőfeszítéseket tenni - mondta Domokos László.
Az Állami Számvevőszék elnöke szerint anélkül, hogy a fenti kérdést megválaszolnánk, két fontos elemet érdemes kiemelni. Az első a jó költségvetési politika, amely nem egyszerűen a kiadások csökkentésében gondolkodik, hanem a közkiadásoktól olyan értékteremtést vár el, amely hosszabb távon pénzügyileg is megtérül. A másik elem a hitelesség. Ennek megteremtésében nemcsak a kormányzatnak van feladata, hanem az egyéb közintézményeknek, köztük a Költségvetési Tanácsnak is.
A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai tanácskozáson Domokos László kifejtette, hogy a Magyarországgal kapcsolatos makrogazdasági prognózisok esetleges tévedései és pontatlanságai azt mutatják, hogy a mai, bizonytalan gazdasági környezetben komoly szakmai kihívást jelent megbízható előrejelzést készíteni.
„Az előrejelzések egyfajta bizalomnak is a kifejezői. Elhiszik-e az elemzők, és itt kiemelten gondolok az Európai Bizottság és az IMF elemzőire, hogy a magyar kormányzat reális feltételezésekre építi költségvetési politikáját és mindent megtesz a kitűzött hiánycél elérése érdekében. Ebből is látszik, hogy egy ország hitelessége nagy érték. Magyarországnak különösen meg kell dolgoznia a hitelessége visszaszerzéséért. Ebben sokat segíthet, ha kikerülünk végre a túlzott deficit eljárás alól" - mondta Domokos László.
2026-ra 60 százalék lehet a GDP-arányos államadóssági hiány
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint Magyarország azért került válságba, mert adósságállománya olyan szintet ért el, ami a piacok szemében sebezhetővé tette az országot. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy ilyen magas állományt nem lehet egyik évről a másikra lecsökkenteni - mondta Simor András.
A Költségvetési Tanács tagja a konferencián az államháztartás középtávú pozíciójáról készített MNB-elemzést mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a technikai kivetítés nem tekinthető előrejelzésnek. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy nem a legvalószínűbb, hanem a változatlan gazdaság- és szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány- és adósságpályát mutatjuk be. Mivel 15 évről beszéltünk, így a makrogazdasági és gazdaságpolitikai bizonytalanságok kumulálódnak.
Ismertette, hogy az MNB kivetítésének eredményei szerint a 2011 végén 80 százalék feletti GDP-arányos államadósság 2026-ra 60 százalék alá mérséklődhet. Simor András szerint a Alaptörvényben megfogalmazott 50 százalékos adósságráta 15 éven belül történő eléréséhez további lépések, így vagy magasabb növekedés, vagy a befektetők bizalmát erősítő, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépések, vagy pedig további fiskális egyenlegjavítás szükséges.
Hangsúlyozta, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései tartósan - 2015-től évente 1,4 százalékkal - javítják az államháztartás elsődleges egyenlegét, így kulcsfontosságúak az adósságráta csökkentése szempontjából.
Több alapító szerint változtatni kellene a terven. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
