|
| Van, aki dacol az elemekkel: egy férfi lengeti az amerikai zászlót a Florence-hurrikán előtt az észak-karolinai Wilmingtonban. EPA/JIM LO SCALZO |
Ma csapott le Amerika keleti partjára a Florence nevű trópusi vihar, amely miatt egymillió embernek kell elhagyni az otthonát. (A vihar helyi idő szerint péntek reggel ért partot - a szerk.)
A Florence nem csak a part menti államokat (Virginia, Észak- és Dél-Karolina) érintheti, hanem a beljebb fekvőket is, mint Ohio, Nyugat-Virginia és Pennsylvania. A Duke Energy nevű áramszolgáltató bejelentette, hogy a vihar miatt akár 3 millió ember is áram nélkül maradhat és a javítás heteket is igénybe vehet.
Bár a Florence lassulni látszik, de a partot érve így is jelentős esőkre és katasztrofális villámáradásokra lehet számítani. Emiatt már öt szövetségi államban jelentettek be szükséghelyzetet.
Egyre erősebb hurrikánok
A hurrikánok azért rendkívül veszedelmesek, mert több száz kilométer széles sávban akár egy napon át is fújhat 250 km/h-t folyamatosan meghaladó erősségű szél, és a vihar átvonulása során 1000 milliméternél is több csapadék hullhat. A statisztikák azt mutatják, hogy a hurrikánok száma az elmúlt évek során nem változott, de határozottan emelkedik a magasabb osztályú (erősebb) hurrikánok aránya.
Számunkra alig felfogható erősségű folyamatokról van szó: a nálunk valaha mért legerősebb, a Bakonyt letaroló 172 km/h sebességű széllökés a hurrikánok 5-ös skáláján csak a 3-as kategória alján van. Ha ilyen erősségű, egész nap fújó átlagszél mellé még hozzávesszük, hogy pár óra alatt lehullik az egész éves hazai csapadékmennyiség (és mindez egyszerre zajlik az egész országban), akkor valamilyen formában képet kaphatunk egy átlagos hurrikánról.
A New Orleans-ra 2005-ben lecsapó Katrina hurrikán elsősorban a tengerárral és a csapadékkal együtt okozott tragédiát, mivel egyrészt megemelte a tengerszintet, másrészt a hatalmas esőzés felduzzasztotta a Mississippit. Legkevesebb 1500 ember vesztette életét a városban és a környéken, elsősorban amiatt, hogy a pontos előrejelzés ellenére a helyi politikusok és a hatóságok nem vették komolyan a veszélyt, nem ürítették ki a kritikus területeket. Az anyagi kárt 100 milliárd dollárra becsülték.
Tavaly szeptemberben az USA negyedik legnagyobb városát, Houstont árasztotta el a Harvey hurrikán, számos vegyiüzemből rákkeltő anyagokat a vízbe juttatva és összességében mintegy 200 milliárd dolláros kárt okozva - ehhez képest a kongresszus csupán 15 milliárdos kormányzati segélyt szavazott meg a károk felszámolására.
Lerongyolódott amerikai katasztrófavédelem
|
| Káncz Csaba |
A sűrűn egymást érő, egyre súlyosabb természeti csapások komoly kérdéseket vetnek föl az energia-lobbik markában vergődő USA politikai rendszerével kapcsolatban. Hiszen egy főre jutóan ez az ország felelős a világon a legtöbb károsanyag-kibocsátásért és jelenleg ennek az országnak a kormányzata tagadja hivatalosan is a globális ökológiai válság tényét.
A Trump adminisztráció tavaly éppen a katasztrófavédelmi ügynökség (FEMA) és a segélyszervezetek költségvetését kurtította meg drasztikusan. Washington ráadásul lesöpör az asztalról minden átfogó tudományos művet, amely már évek óta figyelmeztet az extrém időjárási események gyakoribbá válására.
Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter egy 2016-os interjújában megkérdőjelezte a globális felmelegedés mögött álló kutatások értelmét. A Környezetvédelmi Ügynökséget (EPA) a „munkahelyek temetőjének nevezte”, egy kampánykönyvében pedig egyenesen kijelentette, hogy „Földünk egy lehűlő trendben van”.
Az Amerikát sújtó egyre rombolóbb hurrikánok ellenére a Trump-kormányzat nemrégen vont el 10 milliárd dollárt a katasztrófavédelemtől. Az ország felkészületlenségét és a kormányzat elképesztő felelőtlenségét jól mutatja a számvevőszék e havi jelentése, amely szerint a katasztrófavédelmi ügynökség normál működéséhez szükséges személyi állomány harminc százaléka hiányzik.
Káncz Csaba jegyzete
A Fehér Ház egyelőre kivár. 
