A tájékoztatás szerint a történtek veszélybe sodorták a minisztérium szervereit. "Az IP-címek, amelyekről a kibertámadás indult, az Egyesült Államokhoz, az Egyesült Királysághoz, Franciaországhoz és Törökországhoz köthetők, bár lehet, hogy (a hekkerek) más országbeliek, akik elrejtették valós tartózkodási helyüket" - áll a tárca Twitter-oldalán közzétett üzenetben. "A szervereinket 34 IP-címről támadták, mindegyikük egyszerre tízezer kérést nyújtott be. Ezek az akciók a Kuba ellen indított kommunikációs és kiberháború részét képezik" - írták. Jelenleg nem működnek a minisztérium, valamint a Granma című újság, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága hivatalos lapjának oldalai.
Több kubai városban is kormányellenes tüntetések kezdődtek július 11-én. Havannától Santiagóig több ezren vonultak utcára, hogy így tiltakozzanak a nehéz gazdasági helyzet és általánosságban véve is a "diktatórikus" vezetés és a rossz kormányzás, illetve a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások ellen. Hasonló volumenű demonstrációkra már 25 éve nem volt példa a karibi szigetországban.
Válaszul Miguel Díaz-Canel államfő előbb az Egyesült Államokat és a Kubát sújtó gazdasági szankciókat tette felelőssé a zavargásokért, és felszólította támogatóit, hogy ne üljenek fel a provokációknak. Emellett hangsúlyozta, hogy hívei akár életük árán is készek megvédeni a kormányt. Hivatalos adatok szerint a kabinet támogatói közül sokan megsérültek a kialakult összecsapásokban.
Három nappal később Díaz-Canel már elismerte, hogy a kormány által elkövetett hibák is szerepet játszhattak a Kubában kitört tüntetésekben. Ez volt az első alkalom, hogy a hivatalban lévő kubai elnök a politika felelősségéről beszélt. "Le kell vonnunk a tanulságot a történtekből, górcső alá kell vennünk a problémáinkat annak érdekében, hogy legyőzzük őket, és elkerüljük azt, hogy az ilyen esetek megismétlődjenek" - szögezte le Díaz-Canel, aki egyúttal arra szólította fel a kubaiakat, ne engedjék, hogy a demonstrációk erőszakba fulladjanak.
