|
| Euró-szobor Brüsszelben, az Európai Parlament épülete mellett. Fotó: Privátbankár |
Az eurózóna gyárai teljes kapacitással üzemelnek, de olyan nagy a kereslet, hogy mégsem tudnak eleget termelni egy felmérés szerint. Az IHS Markit által használ index, amely gyártáshoz kapcsolódó üzleti bizalmat mutatja, márciusban 56,2 lett a februári 55,4 után, ami 2011 óta a legmagasabb érték. Az index 50 alatt mér recessziót, 50 felett gazdasági növekedést, így most igen szép fellendülést mutat. A problémát már nem a kereslet hiánya okozza, ellenkezőleg: a beszállítók nem tudnak lépést tartani az igényekkel, miközben a beszállítói árak emelkednek.
Infláció
Ez a hatás előbb-utóbbi a végtermékek árában, így az inflációban is megmutatkozik, amely februárban már 2 százalék volt (a jegybanki cél 1,9 körüli, mivel úgy definiálják, hogy valamivel 2 százalék alatti), márciusban pedig 1,5 százalék. Az Európai Központi Bank inflációs célja tehát teljesült, de mintha még mindig nem akarnák elhinni, még mindig az évekkel ezelőtti recessziós és deflációs emlékek lebegnek a döntéshozók szeme előtt, így az annak megfelelő monetáris politikát alkalmazzák: negatív kamatok, és fedezetlen kötvényvásárlási program.
Munkanélküliség
Eközben a munkanélküliség is közel 8 éves mélypontra esett, 9,5 százalék lett a 2009. májusa óta először. A zónán belül a legalacsonyabb a munkanélküliség Németországban, amely az egész zóna gazdaságának nagyjából harmadát teszi ki. A mérték 3,9 százalék, ami a gyakorlatban a teljes foglalkoztatottságnak felel meg. A BBC az érdekesség kedvéért megemlíti, hogy az érték ennél is alacsonyabb a nem eurózóna-tag Csehországban, 3,4 százalék, az ország közben igen erős munkaerőhiánnyal küszködik.
Az eurózónában az átlagot Görögország húzza fel a maga 23 százalékával és Spanyolország 18 százalékkal. Utóbbi egy nagyon szép javulás, hisz 27 százalékról jött le az érték, a gazdaság talpra áll a korábbi súlyos válság után. A zóna második legnagyobb gazdaságában, Franciaországban az adat 10 százalék, a harmadik legnagyobb gazdaságban, Olaszországban 11,9 százalék. Németország mellett még igen jók az adatok Máltán (4,4 százalék), Hollandiában (5,3 százalék), Ausztriában (5,7 százalék és Írországban (6,7 százalék).
Lesz-e kamatemelés?
Az adatok tehát nagy előrelépést mutatnak, az európai gazdaság olyan erős, hogy további élénkülése már túlzott inflációhoz, túlfűtöttséghez vezethetne. Kétségtelen, hogy az eurózóna északi és déli fele között jelentős különbség mutatkozik főleg a munkanélküliségben, de mint láttuk Spanyolország esetében, helyenként ott is gyors a javulás. Egy biztos: a gazdaság összesített állapota már nem indokolna sem pénznyomtatási (kötvényvásárlási) programot, sem negatív, vagy 0 közeli kamatot.
Amerikában a mértékadó kamatszint már az 1 százalékot közelíti, és a Fed jelzései alapján várható, hogy ez jócskán emelkedni fog a következő két évben. A gazdasági adatok alapján már az Európai Központi Bank is elindulhatott volna a monetáris szigorítás útján, a kötvényvásárlási program teljesen okafogyottnak tűnik, és ha mértékletesen is, de megkezdődhetne már a kamatemelési ciklus. Ennek tükrében döntő lesz, hogy az EKB soron következő kamatdöntő ülésein érezhető lesz-e majd utalás arra, hogy legalább tervezik ezeket a lépéseket.
Ez a „gig economy.” 
