Május 27-én elfogadta a parlament a reklámadóról szóló törvény módosítását, amely többek között változtat az adó mértékén. Az újonnan elfogadott törvény azonban valószínűleg továbbra sem fog megfelelni az Európai Bizottság kívánalmainak – véli Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM adómenedzsere.
Mi baja a bizottságnak a reklámadóval?
|
| Fekete Zoltán Titusz |
A Bizottság folyamatban lévő vizsgálata jelenlegi fázisában ott tart, hogy a reklámadó törvény tiltott állami támogatást valósít meg, mivel bizonyos vállalkozásokat szelektív előnyben részesít más vállalkozásokkal szemben, amiatt hogy az árbevételre alkalmazott adókulcsok progresszív jellege és az adósávok meghatározásának módja azzal az eredménnyel jár, hogy az alacsonyabb reklámbevétellel rendelkező vállalkozások a nagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozásokhoz képest csökkentett adóterhet viselnek. Ezt a megkülönböztetést a Bizottság véleménye szerint nem indokolja semmi, mert megítélése szerint az árbevétel alapú adóztatás esetén a teherviselő képesség nem szolgálhat irányadó elvként.
A szakértő szerint a parlament által elfogadott törvénymódosítás célja minden bizonnyal az volt, hogy az Európai Bizottság lezárja az egyes szervezeti egységei által a reklámadó-szabályozással összefüggésben kezdeményezett vizsgálatokat.
Van itt néhány bökkenő
Ezt azonban nem feltétlenül sikerül majd a beterjesztett törvényjavaslattal az RSM DTM szakemberei szerint, mert...
- változott ugyan az adókulcsok száma, de továbbra is két – egy 0%-os és egy 5,3%-os – kulcsot alkalmaz a törvény, és ezáltal továbbra is megvalósul az árbevétel progresszív adóztatása;
- a 0%-os adókulcs 100 millió forintos árbevételig történő meghatározása továbbra sem objektív alapon történt, és a törvény indokolásából sem derül ki, hogy ez milyen mutató vagy jellemző alapján került az 500 millió forinthoz képest meghatározásra. A KKV szektor tehermentesítésének indoka azonban nem igazán értelmezhető, mert e vonatkozásban az 500 millió forintos árbevételi értékhatár is bőven beleesett a KKV szektort meghatározó bevételi adatokba;
- az elfogadott törvényjavaslat egyáltalán nem foglalkozik az elhatárolt veszteség felhasználhatóságának kérdésével. E tekintetben teljesen megmarad a kifogásolt szabályozás, ami a Bizottság végső döntésénél még nagy súllyal jöhet számításba;
- a 2014-es adóévre vonatkozóan a törvénymódosítás visszamenőlegesen nem rendezi a progresszív kulcsok és a sávhatárok kérdését, így itt is várható, hogy a Bizottság az adókötelezettségek rendezetlensége miatt a kilátásba helyezett intézkedés hatályát fenn fogja tartani.
Ezt követően már csak az a kérdés, hogy mi lesz ezután, mikorra várható, hogy a Bizottság a május 24-dikén lejárt észrevételezési határidőt követően meghozza végleges döntését, visszavonja-e korábbi intézkedését, vagy további szankciókat fog alkalmazni a reklámadó törvény miatt Magyarországgal szemben- írja Fekete Zoltán Titusz blogbejegyzésében.
