Nem különösebben izgatja a lengyel kormányt, hogy miket akar napirendre emelni vagy ott tartani Orbán Viktor a júliusban kezdődött magyar EU-elnökség alatt. A varsói kabinet már most ezerrel készül a januárban kezdődő saját félévére. Sok más mellett szeretné rendezni, mi több, dinamizálni a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat a szomszédos Ukrajnával, amelynek voltak konfliktusai e vonatkozásban a lengyelekkel, főleg az előző varsói kormányzat ideje alatt. A mezőgazdaság terén most is fennáll a feszültség, de vannak jelek az együttműködési hajlamra.
Fotó: Pixabay
Donald Tusk kormányfő a lengyel EU-elnökség idején természetesen főleg az EU és Ukrajna közti kapcsolatrendszer fejlesztését mozdíthatja elő, hiszen e félév alatt, hivatalból, neki is az egész unió érdekei az elsők. Ám ez nem zárja ki, hogy a kétoldalú viszonyban is javulást érjen el. Van is ilyen terület, nem is akármelyik, hanem a mezőgazdaság.
Pár napja Czeslaw Siekierski agrárminiszter lengyel gazdákkal tartott találkozóján arról beszélt, hogy újból szeretnék átfésülni az EU és Ukrajna közötti általános együttműködési szabályokat és irányelveket, különös tekintettel a kereskedelem liberalizálására, mert mint hangsúlyozta:
„Tudjuk, mekkora potenciál és lehetőség van az ukrán mezőgazdaságban”.
Azt is kiemelte, hogy Ukrajna uniós integrációját nagyon fontosnak tartják, ezért a lengyel EU-elnökség egyik központi témájává akarják emelni. A miniszter méltatta a lengyel és az ukrán tejtermelők szövetségei között nemrégiben aláírt memorandumot, de nem hallgatta el az ágazattal és magával a dokumentummal kapcsolatos kockázatokat sem.
Az egyik regionális agrárkamara vezetője ugyanakkor elismerte, hogy igenis tartanak az erős ukrán konkurenciától, hiszen az ukrán vállalatok sokkal alacsonyabb költséggel működnek, az alapanyag és a munkadíj is jóval kisebb és ez versenyelőny. Meglátása szerint az Ukrajnába irányuló lengyel agrárexport visszaeshet pár éven belül, sőt, akár teljesen el is veszíthetik ezt a piacot, ami az egész lengyel tejipar számára óriási veszteség lenne. Ezzel összefüggésben viszont örömét fejezte ki, hogy van együttműködés a két szakmai szervezet között, sőt, a jövőben az lehet majd, hogy az olcsó ukrán alapanyagot és a hazait közösen dolgozzák fel és értékesítik az EU-n kívüli piacokon.
Ez a nagy egymásra találás erős fordulat. Emlékezzünk: tavaly áprilisban Varsó behozatali tilalmat vezetett be az ukrán gabonára (búza, kukorica, napraforgó), amit májustól szeptemberig már egy uniós határozattal is megtámasztottak, majd Varsó egyoldalúan meghosszabbította ezt. Idén február és április között a lengyel gazdák több határátkelő lezárásával tüntetéssorozaton követelték az embargó fenntartását, végül a tranzit legalább megindulhatott.
Az agrárterület csak az egyik, ami összeköti a két ország gazdaságát, de egyúttal feszültséggóc is. Az építőipar és az ingatlanpiac is beállt ebbe a sorba. Ukrán építőipari munkások már jóval az orosz invázió kezdete előtt tízezrével próbáltak szerencsét a szomszédos országban, az orosz támadás után – egészen az ukrán szabályok szigorításáig - pedig még többen menekültek oda, akár családjaikkal együtt. Csakhogy a Nyugat-Európában, azon belül is kivált a Nagy-Britanniában dolgozó lengyel szakmunkások tömegesen tértek haza először a Brexit, majd az általános gazdasági visszaesés miatt, erős feszültséget okozva a lengyel munkaerőpiacon. Az ukránok alacsonyabb bérekért is hajlandók elvállalni bizonyos munkákat, mert még így is többet keresnek, mint otthon. A lengyelek szerint ezzel lenyomják a béreket – ismerős helyzet ez nekünk is.
Lapunk írta meg idén, hogy a háború eddig eltelt több mint két éve alatt már több mint 50 ezer ukrán vállalkozást jegyeztek be Lengyelországban. Ezek egy része az építőiparban működik, de a legtöbb a szolgáltató ágazatokban tevékenykedik, sok hotelben, éttermekben, mosodákban, autószervizekben, boltokban látni ukrán személyzetet. A lengyel kamarák és egyes önkormányzatok azonban komoly lehetőséget látnak az egyébként feszítő munkaerőgondok enyhítésére. Felállítottak vállalkozásindításhoz szükséges jogi, gazdasági és adminisztrációs segítséget nyújtó központot is, kifejezetten az ukránok számára.
Lakossági félelmek
A lengyel statisztikai hivatal júniusi felmérése szerint a lakosság 70 százaléka úgy gondolja, hogy a mostani ukrajnai helyzet valamilyen szinten veszélyezteti Lengyelország szuverenitását és függetlenségét. Ennek csaknem fele szerint nagyon, a nagyobb része szerint átlagosan. A megkérdezettek 29,7 százaléka szerint a lengyel gazdaságot jelentősen veszélyezteti ez a helyzet, 43,7 százalékuk úgy vélte, hogy átlagos mértékű ez a veszély, 26,6 százalék pedig jelentéktelennek vagy nem létezőnek gondolta.
A lengyel ingatlanpiacra is egyre jobban beágyazódott Duna House szerint a helyi lakásbérleti piacon árfelhajtó hatása volt annak, hogy tömegesen jelentek meg az ukránok több városban is. Óvatos becslések szerint is legalább 35-40 ezer lakásvásárlás is történt már 2022 óta, nyilván e kereslet miatt sem csökkenhettek az árak Lengyelországban. Jelenleg mintegy 700 ezer olyan ukrán állampolgár tartózkodik az országban, aki a háború kezdete után érkezett, nagy részük tartósan ott akar maradni, egy kisebb részük még a végleges letelepedést sem zárja ki.
Az ipari parkoknál is vannak már együttműködések. Az egyik ilyen a Lviv melletti új ipari park, amit részben lengyel építőipari vállalatokkal valósítanak meg. Az objektumra nyugati kereskedő és gyártói nagyvállalatok is felfigyeltek, egyfajta elosztóbázisként tekintenek rá, hogy onnan szolgálják ki uniós partnereiket. Erre a keresletre is alapozhattak az ipari ingatlankomplexum beruházói. A kijevi kormány júliusban több kereskedelmi bankkal is megállapodott, hogy vezessenek be kifejezetten az ipari parkok építését segítő hitelprogramot.
A lengyel-ukrán kapcsolatok dinamizálásában van már egy-két eredmény, különösen a közlekedésben és a szállításban. Új közúti átkelőket szeretnének nyitni és még több közvetlen vasúti és buszjáratot bevezetni, és majd ha felszabadul a légtér, akkor a légi forgalom is újraindulhat. Az ukrán állami vasúttársaság Varsóba és néhány közép- és kelet-lengyelországi városba már közlekedtet járatokat, ezen kívül egy cseh magán vasúttársaság indít járatot Kijev-Magyarország-Prága útvonalon.
Közben az Európai Unió jövő év végéig meghosszabbította a közúti teherszállításra vonatkozó kedvezményeket Ukrajna számára, de előírt több adminisztratív intézkedést, hogy jobban nyomon követhetők legyenek az unióba belépő ukrán kamionok és rakományaik. A sofőröket és a teherautók műszaki állapotát is alaposabban fogják ellenőrizni.
Az Európai Unió kérte, beleegyeztek. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
