A 2016 nyarán lezajlott Brexit-népszavazás óta az Egyesült Királyság története mintha folyamatos vesszőfutás lenne. Az ország a második világháború utáni legmélyebb válságát éli át. Politikai rendszere nem képes ellátni feladatait - azaz nem tud világos döntéseket hozni - , társadalma széttöredezett, gazdasága meggyengült. De az eddigi politikai, közigazgatási és gazdasági káosz a koronavírus-járvánnyal egy újabb, kísérteties fordulatot vett. Európában ugyanis mára a szigetországban találhatjuk a járvánnyal kapcsolatos legtöbb halálesetet.
Sötét fellegek az államadósság fölött
Napjainkban a Brexit-tárgyalásoknak még senki sem látja a végét, a brit gazdaság pedig márciusban 5,8 százalékkal zuhant a megelőző hónaphoz képest. De hogyan áll a brit költségvetés?
Nos, annak elképesztő állapotáról részletes kaphatunk képet egy bizalmas pénzügyminisztériumi feljegyzésből, amit kedden a The Telegraph szivárogtatott ki. Ebből kiderül, hogy az idei brit büdzsé előreláthatóan 413 milliárd dolláros (337 milliárd font) deficittel zár a járvány okozta gazdasági leállás miatt. A jelentés kiemeli, hogy az Egyesült Királyság akár az államadóssággal kapcsolatos válsággal is szembesülhet, ha a gazdaság hamarosan nem tér magához. Az anyag hozzáteszi, hogy „a kormánynak stabilizálnia kell az adósság / GDP arányt és meg kell akadályoznia, hogy az tovább növekedjen a fenntarthatatlan pályáján”.
Halálesetek, ír kérdés
A megviselt országot szintén sokkolták a Financial Times számításai, amely szerint a hivatalos adatoknál jóval több halálos áldozata lehet a járványnak. A vezető lap szerint a járvány kitörése és május 11. között a halottak száma valójában meghaladja a 60 ezer főt, ami 50 százalékkal magasabb a kormány adatánál. Ennek egyik oka a London School of Economics érvelése szerint az, hogy jóval többen haltak meg az idősotthonokban a vírus következményeképpen, mint azt a kormány bevallja.
Boris Johnson miniszterelnök vasárnap esti beszéde sem hozott megnyugvást, a tory vezető ugyanis a vártnál is kevesebb konkrétumot fogalmazott meg beszédében, melynek elsődleges célja a gazdaság újraindítása lehetett. A 13 perces beszéd több kardinális kérdést hagyott megválaszolatlanul. Szó sem esett az arcmaszk kötelező viseléséről a tömegközlekedésen és az üzletekben. Teljes a kuszaság arról is, mikor találkozhatnak újra személyesen a famíliák. Az úgynevezett könnyítések jegyében háztartásukon kívül egyszerre csak egy extra családtaggal kerülhetnek az emberek kétméteres „közelségbe”, azaz vagy édesanyjukkal, vagy édesapjukkal. A korlátozás megszegői 100 fontos pénzbírságot kaphatnak.
A Brexit-tárgyalások teljes elakadása közben újra fölveti az ír kérdést. A fő gondot az jelenti, hogy - ha lesz megegyezés, ha nem London és Brüsszel között – 2021. január 1-től ellenőrizni kell majd a személy- és áruforgalmat az EU és az Egyesült Királyság között, ami határellenőrzéseket jelentene az ír-északír határon is - márpedig az 1998-as nagypénteki megállapodás tiltja ezt. Észak-Írország lakóinak többsége az EU-ban maradásra voksolt 2016-ban, és a tavaly decemberi általános választáson a szavazók többsége EU-párti politikai formációkat támogatott. London a kemény Brexit felé sodródik, márpedig minél nagyobb az ellentét Észak-Írország és a londoni kormányzat között, annál valószínűbb egy ír egyesülés bekövetkezte.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A kormány benyújtotta a feltárásról szóló törvényjavaslatot. 
