Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, intézetigazgató szerint az ország nem léphet ki azonnal az unióból, csak fokozatosan, a kilépési folyamat akár két évig is eltarthat, hiszen tisztázni kell, mire jogosult Nagy-Britannia és mire nem.
Így tárgyalni kell kereskedelmi szerződésekről, Nagy-Britannia hozzáférési lehetőségéről az uniós belső piachoz, továbbá a vámtételekről a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben.
Ha Nagy-Britannia hajlandó kapcsolatban maradni az EU-val, Svájchoz és Norvégiához hasonló viszonyt alakíthat ki az unióval. Ezek az országok befizetnek az EU kasszájába, cserébe a hozzáférésért a közös piachoz.
Meg kell egyezni
A szakértő fontos kérdésnek nevezte, hogy a tőke és a munkaerő unión belüli szabad áramlása miatt mennyire lesz szigorú az EU a kilépő országgal szemben, e tekintetben azonnali intézkedésekre lehet szükség, mert kérdéses, hogy rögtön lesz-e hatása a kilépésnek vagy csak átmeneti időszak után.
Az EU-ban biztosan átalakul a politikai döntéshozatal, ami akár ahhoz vezethet, hogy egy szűkebb mag jön létre, és a történtek még inkább arra késztethetik az uniót, hogy Nagy-Britannia nélkül sokkal ütőképesebb - bár nagymértékben tekintélyt vesztő - európai vezetés álljon fel. Biztos, hogy a kilépés után más világ lesz az Európai Bizottság és a működési mechanizmusok tekintetében, szűkebb és hatékonyabb döntéshozatali mechanizmusra lesz szükség.
Lépnek a skótok?
Skócia felvetette, ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, Skócia kiléphet az Egyesült Királyságból (újabb függetlenségi népszavazást tarthatna), a szakértő szerint ez a téma csak kisebb feszültséget válthat ki. Sokkal lényegesebb, hogy más országokban milyen fejleményeket indíthat el a britek döntése.
A voksolás után nincs visszaút, nem képzelhető el, hogy a szavazók akaratával ellentétesen Nagy-Britannia mégsem hagyja ott az uniót.
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
