|
| Forrás: depositphotos.com |
Amerikai lapjelentések szerint az ügyvédi iroda, amely az első bejelentőt (feltehetően az amerikai hírszerzés, a CIA magas rangú munkatársát) képviseli, közölte: más közérdekű bejelentőket is képvisel, akik a feltevések szerint még többet tudnak az amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő telefonbeszélgetéseiről, mert egyikük azoknak a fültanúja volt. (Az elnök beszélgetéseit általában stábjának tagjai és külső szakértők kísérik figyelemmel).
Közvetlen tanú jelentkezése annál fontosabb, mivel a Fehér Ház a tárgyalásról nem adta közre annak teljes szövegét, csak kivonatos összefoglalót.
Abból kiderült, hogy Trump sürgette partnerét: újítsák fel az ügyészségi vizsgálatot egy ukrán gázvállalat ügyében, amelynek igazgatósági tagja volt Hunter Biden, a volt amerikai alelnök és vezető demokratapárti elnökjelölt, Joe Biden fia. Olaj volt a tűzre a hír, hogy Trump a kínai államfőtől is kérte, támogassa őt a Biden elleni fellépésében.
A képviselőház demokratapárti többsége Trump e törvénysértő lépései miatt döntött úgy, hogy megindítja az eljárást az elnök hivatalából való elmozdítására. Ez csak a törvényhozás másik háza, a szenátus kétharmados jóváhagyásával lehetséges. E testületben Trump republikánusai vannak többségben és közülük legalább húsznak a támogatására lenne szükség az elnök leváltásához. Ez jelenleg nem valószínű, de távlatban nem is lehetetlen.
A héten tovább fogy a levegő Trump körül
Az elnök egyébként immár megszokott hisztériájával reagált a fejleményekre. Párttársát, Mitt Romney szenátort, a republikánusok korábbi elnökjelöltjét, aki felháborítónak minősítette Trump lépéseit, gorombán szidalmazta és kijelentette: nem őt, hanem azokat a vezető demokratapárti politikusokat kellene büntetőjogilag felelősségre vonni, elmozdítani, akik vezetik az elleni folyó eljárásokat.
Trump helyzete a héten tovább nehezülhet: a törvényhozás hírszerzési bizottsága meghallgatja Marie Yovanovitchot, az USA volt kijevi nagykövetét, akit tavaly hirtelen leváltottak, miután összekülönbözött a Fehér Házzal. Meghallgatják az ország EU-s nagykövetét, Gordon Sondlandot is, aki Trump megbízásából ugyancsak kulcsszerepet játszott az amerikai-ukrán kapcsolatokban. Megidézték továbbá Rudolph Giulianit, az elnök személyes ügyvédjét is, aki az elmúlt hónapokban titokban többször találkozott Európában Kijev megbízottaival. A törvényhozás további, az ügy szempontjából fontos iratokat is bekért a Fehér Háztól.
Megszólalt az ügy kapcsán Daniel Ellsberg, az amerikai tudós, aki 1971-ben nyilvánosságra hozta az amerikai védelmi minisztérium titkos iratait, amelyek leleplezték, hogy az ország elnökei éveken át tudatosan vezették félre a közvéleményt. A Pentagon irataiból kiderült, hogy a szakértők régen tudták, nem lehet megnyerni a vietnami háborút, holott mind Lyndon B. Johnson, a demokrata, majd Richard Nixon, a republikánus elnök sokáig ezt hirdették.
115 éves börtönnel fenyegették a Pentagon-iratok kiszivárogtatóját
A ma 88 éves Ellsberg a Harvard Egyetemen végzett közgazdász volt, akit kiemelkedő képességei alapján a független RAND kutatóintézet foglalkoztatott, de szakértőként dolgozott a Pentagonnak is. Amint most elmondta, e minőségében az egyetlen volt, aki elolvashatta a „Pentagon iratok” 7.000 oldalát, amelyekből kitűnt:
a minisztérium munkatársainak nagy többsége tudta, hogy a háború megnyerhetetlen – de hallgattak.
Ezért érezte kötelességének, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot. Lemásolta a dokumentumokat és átadta azokat a sajtónak. Miután az első három rész megjelent a The New York Timesban, Nixon elnök betiltatta a továbbiak közlését és Ellsberg ellen kémkedés címén emeltek vádat – a kiszivárogtatót 115 éves börtönbüntetés fenyegette.
A per azon hiúsult meg, hogy kiderült: Nixon emberei figyelték Ellsberget, majd betörtek pszichiáterének rendelőjébe, hogy megszerezzék a páciens leleteit és azokkal járassák le. A törvénytelenségeket ugyanazok követték el, akik egy évvel később, ugyancsak Nixon megbízásából, behatoltak a Demokrata Párt washingtoni irodájába. Ennek alapján indult elmozdítási eljárás az elnök ellen, aki azonban önként távozott a posztjáról.
A Trump ügyeit kiszivárogtatók fizikai veszélyben vannak, figyelmeztetett Ellsberg. Ha nem is a kormány részéről, mint az ő esetében, de Trumpnak igen nagy és jól felfegyverzett tábora van, akik készen állnak az erőszakra. Véleménye szerint egyébként a néhány jelentkező mellett több tucatnyi ember van, akik tudnak arról mint mondott Trump az ukrán és a kínai elnöknek – és mégis hallgatnak. Ezzel bűnrészessé válnak, megsértik hivatali esküjüket, az ország alkotmányát.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
