Az Erste vezére mákos derelyét, a Takarékbank exfőnöke harcsapaprikást készít karácsonyra

Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója:

„Multikulturális családban élünk, ez határozza meg az ünnepi szokásainkat is. A feleségem kanadai, és én is hosszú időt töltöttem az országban: a magyar és a kanadai karácsonyi hagyományokat, szokásokat ötvözve alakítjuk az ünnepeinket, váltakozva, hol Magyarországon, hol Kanadában, és ez határozza meg azt is, hogy mi kerül az asztalra karácsonykor.

Hagyományosan, december 24-én, szentestén a magyar szokások szerint halat eszik a család, 25-én pedig, ami Kanadában a fő ünnepnap, pulyka a hagyományos menü, vörösáfonya-szósszal. Ha nem is a teljes háromnapos ünnepi menü elkészítésében, de egy részében én is kiveszem a részem a nagymamám receptje alapján készített palacsintával, ami a karácsonyi ünnepnapok valamelyikén biztos, hogy terítéken van. Mára már tökéletesen tudom elkészíteni, amit a családom is nagyra értékel. Én pedig nagyon büszke vagyok arra, hogy a nagymamám örökségét át tudom örökíteni, és meg tudom őrizni”.

Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója:

„Idén is magunk készítjük el a karácsonyi menüt. Sosem rendelünk, mert az ünnepi előkészületek, beleértve a főzést, és az ilyenkor együtt töltött idő, legalább olyan fontos számunkra, mint maga a karácsony.

A világ folyamatosan változik, de a karácsonyi menü marad – ez nálunk már hagyomány.

A menü mindig bajai halászlé, mákos és diós derelye, valamint mákos és diós bejgli lesz A halászléért bátyám a felelős, a tésztát is ő gyúrja hozzá, de a kedvencem, a derelye az én reszortom, azt magam készítem, de mindig évente csak egyszer, ilyenkor.
Különösebb változás az ünneplésben nincs az előző évihez képest, ha csak az nem, hogy most sokkal inkább várjuk az ünnepeket, és jobban örülünk neki, mint valaha. Ha valamikor, akkor most aztán tényleg mindenkinek tudnia kell értékelni az együtt töltött pillanatokat”.    

Vida József, az Opus Global Nyrt. elnöke:

„Sosem rendelünk karácsonykor, az éttermekben, kifőzdékben dolgozóknak és a kiszállítóknak is jár a pihenés. Nem akarjuk ellopni tőlük a karácsonyt. Ezért szinte folyamatosan főzök és sütök a családnak, a vendégeknek. Korán reggel, a szabadtéri sparheltnél kezdek a libaháj kisütésével, a finom libazsíros kenyérhez. Kutyáim már ilyenkor velem vannak, izgatottan várják a lepottyanó falatokat.

Sütni, főzni nekem legalább akkora öröm, mint utána látni, hogy a vendégek milyen jó étvággyal fogyasztják el, ami készült.

Az idei karácsonyi menü sült kacsamájból, kacsamáj terrine-ből, halászléből, harcsapaprikásból, tatár bifsztekből és töltött pulykából áll. A desszert a Rúzsa Magdival közösen írt, nemrég megjelent mézes receptgyűjteményben, a Zümmögés a konyhában 3… és végy még több kanál mézet! című kötetben is megtalálható sütemény lesz, a mézzel újragondolt zserbó, valamint mákos guba.

Általában ez a menü karácsonykor, mert nagyon szeretem a hagyományos, a nagyszüleinknél megszokott ízvilágot. Szerintem mindenki ezeket az ízeket keresi az ételekben. Viszont soha nem készítem el egyformán kétszer ugyanazt a menüt, mindig kísérletezem, változtatok kicsit”.

Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója:

"A karácsony mindig felidézi bennem azokat a házias ízeket, amelyek egri gyermekkorommal kapcsolódnak össze, amikor szüleim – a közelgő ünnepekre készülve – disznót vágtak, hogy az ünnepi asztalról ne hiányozhassanak a disznótoros finomságok. A fővárosi élet természetesen átformálta családomban az ünnepi menüt, de az így is a tradíciókat követi.

Idén a halé lesz a főszerep, karácsony este harcsahalászlé lesz, amit rendelünk, majd rántott hal krumplisalátával, amely elkészítésében a család is közreműködik, a desszert pedig egy saját specialitás, egyben az egyik kedvenc édességem is, egy piskótából, gyümölcsökből és vaníliakrémből álló réteges sütemény, amelyet több mint 30 éve készítek ünnepekre és születésnapok alkalmával. Természetesen a szokott diós és mákos bejgli sem hiányozhat az asztalról.

Előre készülünk karácsony másnapjára is, amikor – lévén nagy a család – sok rokon szokott érkezni. A menü itt is hagyományosnak mondható, kocsonya, töltött káposzta, ez utóbbi elkészítésében idén egy barátnőm édesanyja is besegít. December 26-án, mint mindig, most is elsősorban a barátok vendéglátására készülünk, amelyhez többnyire húslevest főzök, de népszerű étel nálunk ilyenkor az általam készített töltött fasírozott is".

Szászi István, a Bosch Magyarország vezérigazgatója:

„Az ünnepi asztalról soha nem maradhat el a halászlé, a szatmári töltöttkáposzta és a mákos, valamint a diós bejgli. Én a hagyományokra épülő karácsonyi menüt preferálom. Az év többi részében ezeket az ételeket ritkán fogyasztom, ezért ez a hagyományos karácsonyi menüsor mindig különleges számomra, különösen a kedvencem, a halászlé, ami jöhet minden mennyiségben. Ha még bírok enni valamit utána, akkor az valamilyen halétel (például grillezett lazac). Másnap pedig jöhet a cserépedényben készült szatmári töltöttkáposzta (tengerikása füstölthús paradicsomos szószban megfőzve), és a sok töltelékkel készült mákos és diós bejgli.

Bár a húsok sütésében meglehetősen otthon vagyok, a sütés-főzéssel a szüleim kényeztetnek minket karácsonykor. A gyerekek és az unokák közösen díszítik a fát, amíg édesanyám édesapámmal együtt készítik a finomabbnál finomabb karácsonyi ételeket.

Attól karácsony a karácsony, hogy édesanyám minden étellel kapcsolatos kívánságunkat teljesíti, így kicsit átéljük minden évben azt, amit gyerekkorunkban.

A karácsony három napját mindig megosztjuk a feleségem és az én szüleim között. Nemcsak a karácsony miatt, hanem azért is mert édesapámnak, apósomnak és nekem is december 26-án van a névnapunk. Így a karácsony egyúttal az Istvánok ünnepe is”.

Ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója:

„Nálunk elég nagy a család, ezért többféle hagyományos menü kerül az asztalra. De más szokásaink vannak a szűkebb, és a nagyobb családi karácsonyi ebédeken, vacsorákon. Szenteste a szűk családdal valamilyen krémleves, például gesztenyekrém- vagy sütőtökkrém-leves nyitja a vacsorát, ezután pedig egy évről-évre elkészített recept a főfogás, amely egy sütőben sütött, gombás raguval tálalt halétel. 26-án a nagyobb családdal jön a klasszikusabb ételsor: nagy kedvencem a halászlé, amit a feleségem készíti az édesanyámtól tanult recept alapján, így ez számomra ilyenkor mindig emlékezés is. Vegyesen szeretjük, de pontynak mindig kell benne lennie. Utána jöhet a rántott hal.

Ezek az ételek nagyon kedves emlékeket idéznek fel bennem, sok évvel ezelőtti, vagy akár gyermekkori karácsonyokat.

Ha valami jól sikerül, akkor szeretjük, mintegy szertartásszerűen ismételni, például minden évben ugyanaz a bor kerül az asztalra a vacsora mellé. De mivel évközben nagyon színesen étkezünk, ilyenkor szeretünk visszatérni a gyökerekhez, hagyományokhoz.

Ritkán, de azért szoktam főzni, karácsonykor azonban a feleségem és az édesanyja bevált csapatot alkotnak. Én ilyenkor a gyerekekkel foglalkozom, akik minden karácsonykor nagyobbak egy évvel”.

Tóth Balázs, a UniCredit Bank Hungary Zrt. vezérigazgatója:

„A karácsony az emberi kapcsolatokról és az együtt töltött időről szól nálunk. A fiaim már felnőttek, elköltöztek otthonról, de év végén néhány napot mindig együtt tud lenni a család. 

A menü nálunk időről időre változik: töltött káposztával is köszöntöttük már a karácsonyt, míg tavaly kacsa került az asztalra párolt káposztával, saját termésű sült birsalmával. Az otthon készülő diós és mákos bejgli mellett madártej és mézeskalács is szerepelt a desszertek között. Az idei menüt egyelőre aktívan alakítják még a kívánságok. Az ünnepi vacsora főételeiről mindig a nagymesterek, családunk hölgytagjai gondoskodnak, de a mézeskalács készítésénél nekem is ott a helyem a konyhában.

Különösen kedves számomra, hogy a mézeskalácssütésben szerzett tapasztalataimat idén jótékony célra is használhattam. Kollégáimmal közösen jótékonysági sütésen vettünk részt a Magyar Élelmiszerbank szervezésében, ahol rászorulók számára készítettünk karácsonyi linzereket. Jó érzéssel tölt el, hogy ismét segíthettünk, néhány órás lisztes-lekváros-porcukros és jókedvű munkával olyan családok ünnepi estéjét tehettük szebbé, akik asztaláról e nélkül hiányozna az édesség.

Az a tapasztalatom, hogy az ünnepi vacsora mindig sokkal finomabb, mint a hétköznapoké: ezt a többletet az alkalom, a szeretteinkkel töltött idő adja.

Kívánom a karácsonyra készülődőknek, hogy találják meg fogásaikban idén is ezt a „különleges ízt", pihenjenek és töltődjenek a hétköznapokra!”