A kormány döntése értelmében, a Külgazdasági és Külügyminisztérium exporttámogatási csomagjának részeként az EXIM három új terméket indít el. Kedvezményes hitellehetőséget biztosít magyar cégeknek beruházásokhoz, illetve forgóeszköz-finanszírozáshoz úgy, hogy a kis- és középvállalkozások által felvett euróalapú hitel éves kamata egy éven belüli felvétel esetén csak 0,1 százalék lesz. Emellett egy hitelfedezeti- és egy vevőbiztosítási programot is elindítanak, lehetővé téve a magyar vállalkozásoknak, hogy fenntartsák a kereskedelmi banki hiteleiket, illetve azt, hogy az exportpiacokról érkező késedelmes fizetések ellen is védve legyenek.
Most kell igazán beszállnia az államnak
Mindhárom termék kialakítása az EU-ban módosított szabályok alapján történt. A jogszabály-csomag egyik része az új uniós jogszabályoknak való megfelelést tartalmazza. A másik része 2020. december 31-éig érvényes, hiszen az új EU-támogatási szabályokat ez év végéig hagyták jóvá. A harmadik része inkább adminisztrációs csökkentés. Ez utóbbi azt jelenti, hogy abban az esetben, amikor a kereskedelmi banki hitelek hozzáférhetősége csökken vagy a vállalatfinanszírozásban piaci hiány keletkezik, az állami tulajdonú bankoknak kell előrébb lépniük. Erre felkészülve javasolt az EXIM néhány adminisztrációs könnyítést – ezeket támogatta is a kormány, ezek jelentek meg rendeletekben.
A hitelprogram egy kamattámogatott hitelt tesz elérhetővé, aminek a kamattámogatását az új, megemelt 800 ezer eurós de minimis kerettel tudja nyújtani az állami bank. A hitelfedezeti program díjtámogatást ad, szintén ugyanezen EU-s szabályozás következményeként. A biztosítási program pedig a halasztott vevőkövetelésekhez szóló rövid lejáratú biztosítást kínál, amit az EU kiterjesztett az állami tulajdonú biztosítóknál az unió felé is.
Dinamikusan növekvő piac
Az EXIM ilyen típusú biztosításokat eddig is lehetővé tett az EU-n kívül a fejletlen OECD-országokba történő értékesítéshez, viszont most megvan az a lehetőség, hogy az unión belüli értékesítések esetében is átvállalják a vevők nemfizetési kockázatát. Ez egy dinamikusan növekvő piac, 2019 végéig mintegy 140 milliárd forint értékben nyújtottunk ilyen biztosítást – mutatott rá Jákli Gergely. Ennek során, ha egy magyar cégnek van lehetősége értékesíteni a termékét egy EU-n kívüli államban, például egy balkáni országban, vagy a FÁK-térségében, Dél-Afrikában, Távol-Keleten, esetleg Brazíliában és 60, 80, 90, 120 napos fizetési határidőt szeretne elérni, de értelemszerűen nem ismeri a helyi jogrendszert, a behajtási lehetőségeket, akkor az EXIM ebben az esetben úgymond limitet állít a vevőre, s ennek terhére tud befogadni vevőköveteléseket. Ha az lejár és a vevő nem teljesít, akkor az EXIM költségvetési háttérrel helytáll a magyar exportőr irányába és kifizeti neki a követelését.
Ez egy tipikus termék az exportügyleteknél. Világszerte nyújtják az eximbankok, -biztosítók, amelyek alapvetően olyan kockázatok fedezésére szakosodtak, ahol a piaci biztosítók nem vállalnak rizikót. A koronavírus-járvány előidézte átmeneti helyzetben megengedik az állami tulajdonú biztosítóknak is, hogy a piacképes kockázatokat is lefedjék, így az EU mellett az USA-ba való szállításokhoz is tudnak már ilyen típusú biztosításokat adni.
Azért jó ez a termék vagy lehetőség, mert azoknak az exportőröknek, akiknek van még kapcsolata egy francia, egy német vagy osztrák vállalkozással, de nem az eredeti tervek szerint rendelnek tőlük, hanem csökkentett mennyiségben, legalább a kapcsolatot képesek lehetnek fenntartani: a 30 napos fizetési határidőt 60 vagy 90, esetleg 180 napra kitolni. Az EXIM abban segít, ha e megnövekedett fizetési időszaknak a kockázatát az exportőr nem meri vállalni. Biztosítással, vagy finanszírozással kombinált biztosítással lehetővé válik, hogy a magyar cég fenntartsa az exportpiacait, s a vevőinek úgy adjon lehetőséget a hosszabb fizetésre, hogy nem neki kell az esetleges nem fizetésből származó kockázatokat viselnie.
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára. 
