Ennek értelmében az európai uniós tagországok kétszer 100 millió dózist vehetnek a Novavax vakcinájából 2023-ig, ha azt az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) forgalmazásra ajánlja, és annak alapján a bizottság engedélyezi a használatát. Lehetőség lesz arra, hogy az oltóanyagokat alacsonyabb és közepes jövedelmű államoknak adományozzák, vagy más, vakcinahiánnyal küszködő európai országokba irányítsák át. A megállapodás lehetővé tenné, hogy az EU szeptembertől megkaphassa az első Novavax-dózisokat. Sztella Kiriákidész egészségügyért felelős biztos szerint az új megállapodás olyan fehérjealapú vakcinával bővíti az uniós oltóanyag-portfóliót, amely ígéretesnek bizonyult a klinikai kísérletek során.
"Mivel új koronavírus-változatok terjednek Európában és világszerte, további biztosítékot jelent a mostani szerződés egy olyan vállalattal, amely már sikeresen tesztelte vakcináját ezen mutánsok ellen" - nyilatkozott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A Novavax klinikai vizsgálatai - amelyekben 29 960-an vettek részt az Egyesült Államokban és Mexikóban - kimutatták, hogy az oltóanyag összességében 90,4 százalékos hatékonyságú, a mérsékelt és súlyos megbetegedésekkel szemben pedig 100 százalékos védelmet nyújt. Az amerikai vakcina 91 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a magas kockázati csoportba tartozók körében is, vagyis azok között, akik 65 évesnél idősebbek vagy annál fiatalabbak, de bizonyos alapbetegségekben szenvednek.
Az amszterdami székhelyű uniós gyógyszerügynökség eddig a Pfizer/BioNTech Comirnaty, az AstraZeneca Vaxzevira, a Moderna Spikevax, valamint a Johnson & Johnson vállalatok koronavírus elleni vakcináját ajánlotta használatra. Emellett vizsgálja a Szputnyik V-t, a Sanofi vállat Vidprevtyn nevű oltóanyagát, a CureVac CVnCoV nevű vakcináját, a Sinovac, valamint a Novavax gyógyszergyárak vakcináját.
Az OTP és a Mol vezetik az emelkedést. 
