Az Egyesült Államok legnagyobb kötői zárva maradnak addig, amíg nem teljesítik a sztrájkba lépett dokkmunkások bérköveteléseit – jelentette ki Harold Daggett, az International Longshoremen’s Association (ILA), azaz a Dokkmunkások Nemzetközi Szövetségének elnöke. Harcolni és nyerni szándékoznak a bércsatában. Nem öncélú játékokat játszanak, hanem komoly tétre menő meccset.
A szállítmányozó és a tengeri fuvarozó vállalatok, illetve megrendelőik elhúzódó bérharcra számítanak,
ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az egész világ szállítási hálózatában gondokat okoz. Ennek előjele
volt, hogy sok cég igyekezett előrevinni szállításait, miután tudták, hogy a sztrájk miatt bezárnak a
kikötők. A fuvarozás egy része a légi szállításba terelődhet át, amelynek kapacitását amúgy is megterhelik a nagy
kínai e-kereskedelmi vállalatok megrendelései. Egyelőre nem látni, hogy mennyire sikerült elkerülni a
sztrájk okozta áruhiányt az év végi kínálatban, de a szállítási költségek emelkedése borítékolhatóan
megjelenik majd a bolti árakban.
Joe Biden, az USA elnöke nem hallgatott az üzleti világ kérésére, miszerint élve elnöki jogával 80 napra rendelje el a kikötők kinyitását. Ez időt adhatna a további tárgyalásokra a munkabeszüntetés megelőzése érdekében. Azzal érvel, hogy a dokkmunkások óriási áldozatot vállaltak a pandémia alatt azzal, hogy vállalva a közvetlen érintkezéssel járó veszélyt folytatták a munkájukat. A tengeri fuvarozó cégek ezalatt zsíros profitokat értek el, így van miből fizetniük. Természetesen Donald Trump, a Republikánus Párt elnökjelöltje is jogosnak tartja a sztrájkot, hiszen az a hivatalban lévő elnöknek okoz fejfájást. Ő azzal érvel, hogy az amerikai kikötői munkásoknak joguk van a magasabb bérekhez, különösen annak tükrében, hogy az őket fizető tengeri fuvarozó vállalatok jellemzően külföldi tulajdonban vannak.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
