A Reuters tudósítása szerint a magyar miniszterelnök elismerte, hogy Magyarországnak nemet mondott a Valutaalap a rugalmas hitelkeret iránti kérelemre. Ezek szerint az ún. FCL típusú biztonsági hitelkeretet biztosan nem kapunk, vélhetően az IMF erősebb ellenőrzést akar a magyar gazdaságpolitika felett. Ez a típusú hitelkeret jár a legkevesebb feltétellel ugyanis, ilyet kapott például 2009-ben a régió éltanulójának számító Lengyelország is.

A kormányfő a brüsszeli Bruegel Intézetben tartott előadást, és egy vitán is részt vett, ahol az EKB volt elnöke, Jean-Claude Trichet volt a levezetőelnök.

Nem lesz megállapodás? - kitekintés

A kormányfő azt mondta, az IMF-fel folytatott tárgyalások a végéhez közelítenek, a Valutaalap nem akar hitelkeretet adni, Magyarország nem kért hitelt. Az amúgy eddig is köztudott volt, hogy Magyarország hitelt nem akar felvenni a nemzetközi szervezettől, és az sem meglepetés, hogy a lazább követelményeket jelentő hitelkeret-megállapodásba az IMF nem ment bele. A Valutaalapnak van más programja, ami megfelelne a kormány elképzeléseinek, a magyar fél ugyanis "biztonsági háló" gyanánt  szeretne kerethez jutni, a finanszírozást a piacról akarja megoldani (úgy tűnik, ez menni is fog, ha fennmarad a kedvező külpiaci környezet, akár 2014 elejéig is kihúzhatjuk anélkül, hogy külső forráshoz kellene fordulnunk). Orbán szavai ugyanakkor inkább azt sejtetik, a magyar kormány végül eláll a lehetséges megállapodástól. Tavaly év végén ugyanis még arról volt szó, hogy a "megállapodás karnyújtásnyira van". A mostani nyilatkozat nem ezt sugallja. Londoni elemzők is egyre inkább arra a véleményre hajlanak, hogy Magyarország nem köt megállapodást a Valutaalappal. A piac ennek lehetőségét amúgy fokozatosan elkezdte beárazni, az IMF-megállapodás ráadásul most nincs is annyira a befektetők fókuszában, mint egy évvel ezelőtt. A hiánycélt teljesítettük, az államadósság csökken, az állampapír-aukciók hétről hétre azt mutatják, a piac egyelőre hajlandó finanszírozni Magyarországot. Jellemző, hogy az új MNB-elnök személye jobban izgatta az elmúlt hetekben a befektetőket (lásd: a forint árfolyama), mint az IMF-sztori. Más kérdés, hogy a magyar gazdaságpolitika hitelességének hosszú távon mennyire tesz jót, hogy Magyarország annak ellenére játszhatja ki a "török kártyát", hogy ezt korábban kategorikusan tagadta.

Orbán Viktor a délelőtti előadáson az EKB volt elnökével Brüsszelben. Fotó: Burger Barna

A hírre a forint gyengülni kezdett, pedig a jegyzés ma délelőtt 295 alá is benézett az euróval szemben. Jelenleg 296,06 forintot adnak a bankközi piacon egy euróért. Mindeközben az euró folytatta a ralit, 2011 óta nem látott csúcson van a dollárral szemben.

Forrás: Privátbankár Dealbook

Az IMF nemrég készítette el országjelentését, melyben azt írja, az idei hiánycél nem fog teljesülni az, a GDP 3,25%-a lesz. A vártnál alacsonyabb adóbevételek és az e-útdíj bevezetésének várható késlekedése, az oktatásra fordított magasabb kiadások és az Európai Uniós projektek magasabb önrészhányada miatt nem fog teljesülni a deficitcél 3% alatt tartása - véli az IMF.

Az Európai Bizottság őszi jelentése ugyanakkor arról szólt, hogy Magyarország a romló növekedési kilátások ellenére idén hozni fogja a referenciaszint alatti hiányt, ellenben 2014-ben ez a bravúr már nem jön össze. Ez azért is nagyon fontos, mert a kormányfő délután a Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval folytat megbeszélést, ahol minden bizonnyal szóba kerül majd a hazánk ellen folytatott túlzottdeficit-eljárás is, melyet 2004 óta most először szüntethetnek meg Magyarország ellen.

Sikertörténet vagyunk - előkészíti a terepet a kormányfő

Orbán a Bruegel Intézetben: Magyarország sikertörténet. Fotó: Burger Barna

A magyar gazdasági eredmények sikertörténetet jelentenek, ezért meg kell szüntetni az országgal szemben a 2004-es EU-csatlakozás óta folyamatban levő, túlzott deficit miatti eljárást - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök délelőtt Brüsszelben a gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó Bruegel Intézetben elhangzott előadásában.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet: Európa részesedése csökken a világgazdaságban, és úgy vélekedett, hogy az Európai Unió válsága alapvetően versenyképességi válság. Gazdasági rendszerváltásra van szükség, a jóléti állam helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani - mondta.