TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Mint Sztálin a második világháború előtt, az új iráni forradalmi kormány is saját magát gyengítette véres tisztogatásokkal a hadseregben.  Az Irán ellen megnyilvánuló nyugati antipátia következtében Szaddám büntetlenül alkalmazhatott tömegpusztító fegyvereket a harcok során.  Káncz Csaba jegyzete

Négy évtizede kezdődött a II. világháborút követő háborúk közül a legpusztítóbbak közé tartozó iraki-iráni háború.  Az 1980. szeptember 22-én Irak által megindított és villámháborúnak szánt támadás végül 8 évig tartó harcokba torkollott, amely során Bagdad tömegpusztító fegyvert vetett be iráni civilek ellen.  Egyes becslések szerint a háborúban 1 milliónyian is odaveszhettek, katonák és civilek egyaránt.

Csupán négy, ennél pusztítóbb háború volt a 20. század második felében (a koreai és a vietnami háború, illetve a kongói és a második szudáni polgárháború).  A harcok azonban nem csak az emberek körében, illetve az érintett országok - főleg Irak - gazdaságában végeztek szinte mérhetetlen pusztítást, hanem jelentősen felborították a térség ingatag egyensúlyát, az általa keltett diplomáciai hullámok máig hatnak.

A háborúhoz vezető út

A háború kitörése nagyban Szaddám Huszein iraki diktátor becsvágyának és hatalmi törekvéseinek következménye. Huszein szerette volna megszerezni a többségében arabok lakta, nyersanyagban - olajban - gazdag iráni tartományt, Khuzesztánt, és ennek segítségével az arab világ vezető hatalmává tenni országát. A tartomány a térségben - Mezopotámia, illetve Perzsia területén - a történelem során fennálló hatalmak már-már hagyományos vetélkedésének tárgya volt. A modern Irak már 1959-ben kinyilvánította területi igényét a térségben fekvő Abadanra és Korramshahrra.

forrás: pixabay.com forrás: pixabay.com

Irak és Irán között mégis csak 1971-ben szakadt meg a diplomáciai kapcsolat, miután előbbinek nem tetszett, hogy több, a Hormuzi-szoros közelében fekvő addig brit fennhatóság alatt lévő sziget - Abu Músza, Nagy-Tunb és Kis-Tunb - iráni fennhatóság alá került.

Az erőszakot végül a Tigris és az Eufrátesz közös torkolata, a Satt el-Arab birtoklásán, illetve használatán kialakult vita váltotta ki közvetlenül. A vízi útvonal ugyanis roppant fontos gazdasági jelentőséggel bírt mindkét állam olajexportja szempontjából. 1974-ben Irak fegyveres támadást is indított Irán ellen, illetve a két hatalom a másik területén élő kisebbségeket igyekezett fellázítani, hogy destabilizálja az ellenfelet: Irán a kurdokat, Irak a khuzesztáni arabokat. A vízi úttal kapcsolatos területi vitákat és fegyveres konfliktust az 1975-ben megkötött algíri megállapodásban igyekeztek rendezni, ám ehhez utóbb egyik állam sem tartotta magát.

A mullahok tisztogatása

Akkor 35 millió fővel Iránnak csaknem háromszor akkora lakossága volt, mint Iraknak.  Az 1970-es évek végére 415 ezer katonát, és 459 – többségében amerikai gyártmányú – vadászgépet tartott hadrendben.  De az 1978-as iráni iszlám forradalom utáni zűrzvarban a francia titkosszolgálat becslése szerint a harci eszközök 70 százaléka használhatatlanná vát.   

Ráadásul csakúgy, mint Sztálin a második világháború előtt, az iráni forradalmi kormány is saját magát gyengítette véres tisztogatásokkal - 1979 februárja és szeptembere között kivégeztek 85 tábornokot.  1980 szeptemberéig pedig 12 ezer tisztet rúgtak ki az állományból.  Másfél évvel az iráni sah bukása után a rakikális mullahok még bizonytalan rezsimje uralta Iránt, és Bagdad elérkezettnek látta az időt a támadásra.

Az iraki hadsereg mintegy 220 ezer katonából állt, 2300 – többnyire szovjet gyártmányú – vadászgéppel.  A háború az esetleges irányítás és a hiányos felszerelés következtében hamarosan az első világháborúhoz hasonló, gyalogos rohamokkal és vegyi támadásokkal tarkított lövészárok-háborúvá változott.

Gyerek kamikazek

A fronton kialakult egyensúlyt különböző módszerekkel igyekeztek megbontani a felek. A jobb iraki felszereléssel szemben Irán nagyobb embertömeget vetett be. A háborúban alkalmazott emberhullám-taktika emberek - gyakran gyerekek - ezreit vitte a biztos halálba.  Az első, 13 éves kamikaze gyerekkatona gránátokkal felszerelve 1980 november 10-én vetette magát egy iraki tank alá és robbantotta fel magát.

forrás: pixabay.com forrás: pixabay.com

A becslések 95 ezer gyerekkatona haláláról számolnak be.  Megfelelő felszerelés híján ugyanis csak ezt a módszert látták az iráni katonai vezetők a jóval profibb iraki hadsereg által telepített aknamezők felderítésére. A Paszdaran és Baszidzs milíciák "önkéntesei" között állítólag kilencéves gyermekek is voltak.

Egyes beszámolók szerint előfordult, hogy gyermekek ezreit küldték a csatába, körülbelül húszas csoportokba összekötözve (hogy megakadályozzák a gyávábbak menekülését). Más beszámolók szerint lányokat is bevetettek, őket főként aknamentesítésre használták, míg a tizenéves fiúkat Allahra bízták, és fegyvertelenül küldték az iraki lövészárkok ellen, azzal a céllal, hogy így rettentsék el az ellenfelet.

Nyugati vegyi fegyverek

Irak egy idő után vegyi fegyverekkel próbálta meg kicsikarni a győzelmet. A nemzetközi színtéren Irán ellen megnyilvánuló antipátia következtében a Szaddám-rezsim gyakorlatilag büntetlenül alkalmazhatott tömegpusztító fegyvereket a harcok során, melyekhez ráadásul jelentős nyugati segítséggel jutott. Irak tabunt, mustárgázt, szarint és cikloszarint vetett be a harctéren.

A bevetett mennyiségre jellemző, hogy a világban - Japán után - Irán áll a második helyen a tömegpusztító fegyverek által leginkább sújtott nemzetek sorában. Hivatalos adatok szerint - ami nem tartalmazza a civil áldozatok számát - több mint 100 ezer iráni halt meg a vegyi támadásokban.

Iraknak számos nyugati állam, cég - Hollandia, Egyesült Királyság, NSzK, Egyesült Államok, Belgium, Spanyolország, sőt még Brazília és India is - nyújtott segítséget a vegyi és hagyományos fegyverek beszerzésében, fejlesztésében és előállításában. Így érthető, hogy a háború alatt és még utána pár évig a Nyugat miért nem igyekezett megbüntetni ezek használata miatt a Szaddám-rezsimet.

Irán ezt sokáig nehezményezte, miközben számos iráni veteránszervezet indított pereket különböző nyugati államok és cégek ellen a vegyi fegyverektől elszenvedett egészségügyi károk miatt. Nyugaton csak akkor telt be a pohár, amikor a végletekig eladósodott Irak 1990-ben megszállta Kuvaitot - amelynek 40 milliárd dollárral tartozott -, de még akkor sem annyira, hogy megdöntsék a diktátor hatalmát.

Erre még bő tíz évet kellett várni. A 2001. szeptember 11-i támadások után terrorellenes háborút hirdető USA 2003-ban támadta meg Irakot és döntötte meg Szaddám rezsimjét.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)     

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Nem egyeztetett a PM a szakmával az áfabevallás-tervezetről
Privátbankár.hu | 2020. október 22. 17:02
A Parlamentben elhangzottakkal ellentétben az áfabevallás-tervezettel kapcsolatban nem történt érdemi egyeztetés az Adótanácsadók Egyesületével. Nem voltunk részesei az áfabevallás-tervezetek kialakításának, annak a kommunikációkban megjelent adminisztrációcsökkentést jelentő hatását mindvégig kritikával illettük - ezt tartalmazza az egyesület lapunknak eljuttatott közleménye.
Makro / Külgazdaság Marhanyelvet és cápaharcsát is vettek TAO-ból a felcsúti focistáknak
Székely Sarolta | 2020. október 22. 16:46
Marhanyelvet, cápaharcsát és argentin marha húspogácsát is vásároltak Felcsúton TAO-pénzből, de egy Rimini utazást is sikerült közpénzből fedezni. Valaki pedig csúnya bakit vétett egy gyógyszerrendelésnél. A Demokratikus Koalíció által kiperelt számlákat laptársunk, az mfor.hu nézte át, összegezte és elemezte.
Makro / Külgazdaság Ezúttal nem okozott meglepetést Matolcsy György csapata
MTI | 2020. október 22. 15:59
Miután ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.
Makro / Külgazdaság Olcsóbban lehetett új lakást venni szeptemberben
Privátbankár.hu | 2020. október 22. 15:44
Szeptemberben az új és használt tégla építésű lakások ára is csökkent az előző három hónaphoz képest, országos átlagban a legnagyobb mértékű, 8,5 százalékos áresést az új építésű lakásoknál tapasztalták az Otthon Centrumnál.
Makro / Külgazdaság Ismét nőtt a kórházak adóssága
Kormos Olga | 2020. október 22. 15:29
Az egészségügyi intézmények tartozásai a Magyar Államkincstár honlapján megjelent friss tájékoztatás szerint szeptember végén 41,6 milliárd forintot tettek ki, ez az áprilisi adatokhoz képest már 13,1 milliárdos növekmény.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: középmezőny vagy átlag alatti? Müller Cecília és Gulyás Gergely így látja a magyar korona-helyzetet
Privátbankár.hu | 2020. október 22. 15:14
Úgy tűnik, ahogy egyre több a napi áldozata a koronavírus-járványnak, úgy rövidülnek az operatív törzs beszámolói. Müller Cecília szerint a halálozások alapján a középmezőnyben vagyunk, de Gulyás Gergely ennél optimistább volt.
Makro / Külgazdaság Lebukott az észak-koreai diktátor: miért is akart szigetet venni Kelet-Afrikában?
Káncz Csaba | 2020. október 22. 14:49
A rezsim idegesen veszi a robbanás szélére került társadalom jelzéseit és maga is bűnözői tevékenységekbe kezd. De egy oknyomozó film most lebuktatta Phenjant és a svéd, valamint a dán külügyminiszter az ENSZ szankciós bizottságához fordul. Káncz Csaba jegyzete  
Makro / Külgazdaság Soha nem volt még ekkora a költségvetés hiánya
Privátbankár.hu / MTI | 2020. október 22. 14:33
Szeptemberben 9 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya, így az év első kilenc hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2270,3 milliárd forintos hiánnyal zárt - erősítette meg csütörtökön kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).
Makro / Külgazdaság Nem lazít a kormány az új kata-szabályozáson
Baka F. Zoltán | 2020. október 22. 13:04
Negatív előjelű volt a GDP a harmadik negyedévben a kormány előzetes információi alapján.
Makro / Külgazdaság Kiderült: ennyibe kerülhet a Covid-védőoltás
Wéber Balázs | 2020. október 22. 11:26
Engedélyezett vakcina Nyugaton ugyan még nincs, de már szivárogtak ki hírek arról, mennyibe kerül egy oltás fejenként. Az ár általában 3 és 30 dollár között mozog.
hírlevél