Az izraeli radikálisok belobbanthatják a Közel-Keletet

Az izraeli törvényhozás tegnap elfogadta a törvényt az új kormány megalakulásáról, így az országnak 2018 decembere óta először egy teljeskörűen funkcionáló kormánya lesz. A Legfelsőbb Bíróság még szerdán adta áldását Benjámín Netanjáhú miniszterelnök kormányalakításához, annak ellenére, hogy jelenleg három vádpontban folyik eljárás ellene. Izraelben egy éven belül három általános választást is tartottak, de azt követően nem sikerült a kormányalakítás.

A nagy kívánságműsor

De a jelek szerint az izraeli jobboldalnak nem elég a belföldi politikai instabilitás, az ország nemzetközi környezetében is szeretne egy igazi felfordulást. Ennek érdekében Netanjáhú két hónapon belül Washington jóváhagyásával annektálná a termékeny Jordán völgyét, amelynek keretében a palesztinok elvesztenék Ciszjordánia mintegy 30 százalékát, és ezért cserébe főként sivatagot kapnának Gáza közelében. Az evangéliumi keresztény Mike Pompeo külügyminiszer jövő héten érkezik Izraelbe, márpedig szerinte „a megszállt palesztin területeken lévő zsidó telepek esetleges annektálása az izraeli kormány ügye”.

Mint emlékezetes, a Trump-kormányzat az elmúlt két évben az ENSz, és az USA szövetségeseinek megkérdezése nélkül Izraelnek „ajándékozta” a Golán-fennsíkot, Jeruzsálemet nevezte ki Izrael fővárosának, leminősítette a palesztin diplomáciai képviseletet Washingtonban, minimálisra vágta az amerikai segélyeket a palesztinoknak, és a hivatalos amerikai iratokban megszüntette a „megszállt területek” kifejezés használatát.

De lehet, hogy hamarosan véget ér az izraeli kívánságműsor, hiszen Joe Biden és a demokrata párt ellenzi Netanjáhú bekebelezési terveit. Dan Shapiro, a volt amerikai nagykövet Izraelben ezért azt tanácsolta nemrégiben egy szakértői beszélgetésen, hogy az amerikai választást mindenképpen meg kellene várni, hiszen, ha egy esetleges demokrata kormányzat visszavonulásra kényszeríti Netanjáhút, az elképesztő regionális és nemzetközi arcvesztéssel járna.

Destabilizálódhat Egyiptom és Jordánia

Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság kormányai is elutasítják az annexiót. Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője két hete a Netanjáhu és Ganz között létrejött kormányalakítási megállapodás után kiadott közleményében leszögezi: az EU határozottan ellenzi, hogy Izrael a megszállt Ciszjordánia bármely részét bekebelezze, azaz kiterjessze a zsidó állam szuverenitását. „A nemzetközi jognak megfelelően, illetve az ENSZ Biztonsági Tanács 242-es és 338-as határozata értelmében az EU nem ismer el izraeli szuverenitást a megszállt Ciszjordániában” - áll Borell közleményében.

Az Arab Liga a múlt héten Netanjáhú terveit „egy újabb háborús bűnnek” titulálta. Egyiptom és Jordánia számára – azon két arab állam, amely még nagykövetséget tart fenn Izraelben – az egyoldalú bekebelezés „vörös vonalat” jelent, mert az egyértelműen a sírba lökné a kétállami megoldást. Omar Razzaz jordán miniszterelnök ezzel kapcsolatban nemrég kijelentette, hogy a két állam közötti békeszerződés forog kockán a bekebelezéssel.

Jöhet a láncreakció

A legújabb felmérés szerint a fiatal palesztinok többsége már amúgy sem hisz a konfliktus békés megoldásában, szerintük már csak erőszakkal lehet elérni céljaikat. A forrófejű izraeli jobboldal számára figyelmeztetésként kellene, hogy szolgáljon, miszerint a hadsereg, a titkosszolgálat és a rendőrség volt parancsnokai láncreakciótól tartanak. Szerintük a bekebelezéssel a Palesztin Hatóság össze fog omlani, és Izraelnek újra meg kell majd szállnia egész Ciszjordániát. Márpedig ez destabilizálná Jordániát – amely lakosságának többsége palesztin nemzetiségű -, és nemzetközileg elizolálná Izraelt. Netanjáhút a jelek az sem érdekli, hogy az izraeli lakosság többsége a kétállami megoldás mellett áll, és elutasítja az annexiót.

Végül, de nem utolsósorban nem szabad elfeledkezni Erdogan elnökről. A terv három hónappal ezelőtti nyilvánosságra hozásakor a nemzetközi közösségben a legélesebb reakció a török külügyminisztériumból érkezett, amelynek közleménye szerint „nem fogunk engedni egyetlen olyan lépést sem, amely legitimálja Izrael agresszióját ás atrocitásait”. Valóban, a török elnök egyre inkább a palesztinok védhatalmi pozíciójába navigálja magát. Nem véletlen, hogy izraeli értesülések szerint Törökország Hamasz terroristákat rejteget, és pénzügyi központ szerepet tölt be a terrortámadások anyagi alapjainak megteremtéséhez.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)