Az EU intézményei által Brüsszelben elővezetett javaslat olyan szélsőséges álláspontokat tartalmaz, melyeket a görög fél nem fogadhat el – áll a görög kormány álláspontját rögzítő anyagban. Athén szerint az elővezett igények nem felelnek meg a Brüsszeli Csoportban elfogadott változásoknak sem. Annak ellenére nem változtak meg a követelések hogy ez alatt a négy hónap alatt a két fél közös álláspontot alakított ki egyes reformokról, melyeket a görög kormány be is épített saját javaslatába. A hitelezők javaslata azonban ezeket nem tartalmazza. Jogos kérdés merülhet fel azzal kapcsolatban, hogy a hitelezőknek ez a magatartása mennyiben járul hozzá egy kölcsönösen előnyös megállapodás eléréséhez – teszi fel a kérdést a görög kabinet álláspontját rögzítő dokumentum. Amennyiben a hitelezők javaslatai elfogadásra kerülnek, ez a Szamarasz-Venizelosz kormány tragikusan hibás politikájának folytatását jelentené, amely révén az országot a megszorítások stratégiájával zsákutcába vezették.

Esküdöznek: ők már változtattak

A görög kormány javaslata nem a – programnyilatkozatában kinyilvánított – eredeti álláspontját tükrözi, hanem a Brüsszeli Csoport és a szakértői munkacsoport által kidolgozott elképzelések alapján tett engedmények és kompromisszumok eredménye – hangsúlyozza a Privátbankár.hu birtokába került anyag. E szerint a Sziriza-kormány a megállapodás aláírását csak az adósságproblémával illetve a görög gazdaság finanszírozásának a megoldásával kapcsolja össze. Alexisz Ciprasz kormányfő az Economist konferenciáján is hangsúlyozta már: bármely megoldás négy alapvető pont függvénye:

1. Alacsony elsődleges többlet,

Athén szerint a korábbiaknál alacsonyabb szinten kellene meghúzni az elvárt többlet-előíráokat, hogy az ország képes legyen megtörni a megszorítások újratermelésének mechanizmusát, és visszaszerezni a szükséges pénzügypolitikai mozgásteret. Egy százalékponttal alacsonyabb elsődleges többlet 1,8 milliárd eurónak felel meg, amely összeg az adósság feneketlen tölcsére helyett reálgazdaságba áramolna Athén szerint.

Athén szerint négy éves időszakra számítva a görög gazdaság kb. 14 milliárd eurót nyerne az alacsonyabb többlet-előírással, arról nem is beszélve, hogy az intézkedés növelné a GDP-t, amely ezt az összeget még inkább növelné. Éves bontásban Athén szerint 3,6; 5,4; 3,6 illetve 1,1 milliárd euró lenne a nyereség.

2.  Nyugdíjas kérdések, adóváltozások

Athén kitart amellett, hogy ne kötelezzék az országot további kiadáscsökkentésekre: nem fogadható el semmilyen további fizetés- vagy nyugdíjcsökkentés, azaz olyan intézkedések, amelyek növelik a társadalmi egyenlőtlenséget, és az országot ismét recessziós spirálba taszítják. Ezek közül az anyag külön nevesíti az áfát, amelyet a hitelezők szerint 1 százalékkal meg kellene növelni, ez évi 1,8 milliárd euró többetbevételt jelentene. Ugyancsak javaslatot tettek arra, hogy minden kedvezményt azonnal töröljön el Athén 2015.07.01-től.

A kormány az idegenforgalomra is tekintettel az új Áfa-kulcsokat a szállodák, szállások esetében és a szigeteken - ahol eltörlésre kerülnek a kedvezmények - 2015 október 1-től vezetné be. Fél százalékkal csökkennének ugyanakkor a gyógyszerárak és lényegesen csökken az elektromos energia ára.

A hitelezők nagyszabású bércsökkentést szorgalmaznak a közszférában, amit a kormány anyaga azért tart elfogadhatatlannak, mert - mint fogalmaznak - főleg az alacsony fizetések esetében lenne az intézkedés érvényesítendő.

A hitelezők a nyugdíjkorhatárt 67 évre növelnék, ráadásul akik 2015 június 30-a után mennek nyugdíjba,nem járulékalapú nyugdíjat kapnának, miután betöltötték 67. életévüket. 2016-ig fokozatosan eltörölnék a Nyugdíjasok Társadalmi Szolidaritási Pótlékát (NyTSZP) - bár igaz, hogy ez már Stournaras korábbi pénzügyminiszter által aláírt előzetes feltételek között is megtalálható volt. A trojka úgy számol,hogy a GDP 1 százalékának megfelelő, évi 1,8 milliárd euró megtakarítás várható a nyugdíjcsökkentésből.

Athén álláspontja szerint nem lehet nyugdíjcsökkentés és létező nyugdíjjogosultságok nem sérülhetnek. Ugyanakkor a kabinet kész lenne a korkedvezményes nyugdíjazás ellen ható ösztönzők bevezetésére. A kormány módosítaná a szolidaritási hozzájárulás sávjait. A cél az, hogy végre a magasabb jövedelműek fizessene. A javaslat 30 ezer euró jövedelem felett indítaná az emelést, ott a korábbi 1,4 százalék helyett 2 százalék lenne a hozzájárulás, 50 ezertől 4 (2,1 százalék helyett) 100 ezer eurótól 6, míg 500 ezertől 8 százalék lenne az elvonás a korábbi 2,8 százalékos kulcs helyett.

Athén szerint az ingatlanárak csökkenése ellenére akarnak a hitelezők idén és jövőre is 2,65 milliárd euró bevételt beszedni, ráadásul drasztikusan megemelnék a mezőgazdasági termelők adóját. Ezzel szemben a görög kormány - ugye ismerős? - adópolitikája kialakításánál, azokkal akar konfrontálódni, akik a memorandumok idején – és nem csak akkor – kedvezőbb elbánásban részesültek, hogy könnyíthessen a társadalom alsóbb rétegei: a bérből és fizetésből élők ill. a nyugdíjasok sorsán. Ennek kapcsán Athén a következőket tervezi:

- Különadó kivetése a legnagyobb vállalatokra
- Adó kivetése a televíziós reklámokra
- A luxusadó felemelése 10 százalékról 13 százalékra (magánrepülőgépek, vitorlázó repülőgépek, üdülési célú hajók, gépkocsik 2500 cm³ hengerűrtartalom felett)
- Televíziós csatorna engedélyek
- A műszakivizsga-központ által a biztosítással nem rendelkező gépkocsik után beszedett bírságok.
- Az adóelkerülés visszaszorítása és az áfa-bevételek növelése ellenőrzések és az egyes ügyek rendezésének törvényben rögzített lehetősége révén, a bírságok behajthatósága érdekében.
- Az üzemanyagcsempészet visszaszorítása.
- A banki tranzakciók (fekete pénzek) ellenőrzése.
- Együttműködés azoknak az országoknak a hatóságaival, amelyekben eltitkolt pénzeket tarthatnak [Svájccal már létezik ilyen, technikai jellegű, együttműködés].

3. Athén el akarja  érni az államadósság átütemezését, hogy meg lehessen szakítani az utóbbi években kialakult ördögi kört, amelyben az ország folyamatosan azért kényszerül újabb és újabb kölcsönök felvételére, hogy kiegyenlíthesse a régebbieket, végül pedig.

4. A görög kormány erőteljes beruházási programot, szeretne beindítani a beruházások összehangolt finanszírozásával, különösen az infrastruktúra és az új technológiák bevezetése terén. (Arról nem szól az anyag, hogy mindehhez honnan szerezne forrást Athén.)