Az EU intézményei által Brüsszelben elővezetett javaslat olyan szélsőséges álláspontokat tartalmaz, melyeket a görög fél nem fogadhat el – áll a görög kormány álláspontját rögzítő anyagban. Athén szerint az elővezett igények nem felelnek meg a Brüsszeli Csoportban elfogadott változásoknak sem. Annak ellenére nem változtak meg a követelések hogy ez alatt a négy hónap alatt a két fél közös álláspontot alakított ki egyes reformokról, melyeket a görög kormány be is épített saját javaslatába. A hitelezők javaslata azonban ezeket nem tartalmazza. Jogos kérdés merülhet fel azzal kapcsolatban, hogy a hitelezőknek ez a magatartása mennyiben járul hozzá egy kölcsönösen előnyös megállapodás eléréséhez – teszi fel a kérdést a görög kabinet álláspontját rögzítő dokumentum. Amennyiben a hitelezők javaslatai elfogadásra kerülnek, ez a Szamarasz-Venizelosz kormány tragikusan hibás politikájának folytatását jelentené, amely révén az országot a megszorítások stratégiájával zsákutcába vezették.
Esküdöznek: ők már változtattak
A görög kormány javaslata nem a – programnyilatkozatában kinyilvánított – eredeti álláspontját tükrözi, hanem a Brüsszeli Csoport és a szakértői munkacsoport által kidolgozott elképzelések alapján tett engedmények és kompromisszumok eredménye – hangsúlyozza a Privátbankár.hu birtokába került anyag. E szerint a Sziriza-kormány a megállapodás aláírását csak az adósságproblémával illetve a görög gazdaság finanszírozásának a megoldásával kapcsolja össze. Alexisz Ciprasz kormányfő az Economist konferenciáján is hangsúlyozta már: bármely megoldás négy alapvető pont függvénye:
1. Alacsony elsődleges többlet,
Athén szerint a korábbiaknál alacsonyabb szinten kellene meghúzni az elvárt többlet-előíráokat, hogy az ország képes legyen megtörni a megszorítások újratermelésének mechanizmusát, és visszaszerezni a szükséges pénzügypolitikai mozgásteret. Egy százalékponttal alacsonyabb elsődleges többlet 1,8 milliárd eurónak felel meg, amely összeg az adósság feneketlen tölcsére helyett reálgazdaságba áramolna Athén szerint.
|
Athén szerint négy éves időszakra számítva a görög gazdaság kb. 14 milliárd eurót nyerne az alacsonyabb többlet-előírással, arról nem is beszélve, hogy az intézkedés növelné a GDP-t, amely ezt az összeget még inkább növelné. Éves bontásban Athén szerint 3,6; 5,4; 3,6 illetve 1,1 milliárd euró lenne a nyereség.
2. Nyugdíjas kérdések, adóváltozások
Athén kitart amellett, hogy ne kötelezzék az országot további kiadáscsökkentésekre: nem fogadható el semmilyen további fizetés- vagy nyugdíjcsökkentés, azaz olyan intézkedések, amelyek növelik a társadalmi egyenlőtlenséget, és az országot ismét recessziós spirálba taszítják. Ezek közül az anyag külön nevesíti az áfát, amelyet a hitelezők szerint 1 százalékkal meg kellene növelni, ez évi 1,8 milliárd euró többetbevételt jelentene. Ugyancsak javaslatot tettek arra, hogy minden kedvezményt azonnal töröljön el Athén 2015.07.01-től.
|
A kormány az idegenforgalomra is tekintettel az új Áfa-kulcsokat a szállodák, szállások esetében és a szigeteken - ahol eltörlésre kerülnek a kedvezmények - 2015 október 1-től vezetné be. Fél százalékkal csökkennének ugyanakkor a gyógyszerárak és lényegesen csökken az elektromos energia ára.
A hitelezők nagyszabású bércsökkentést szorgalmaznak a közszférában, amit a kormány anyaga azért tart elfogadhatatlannak, mert - mint fogalmaznak - főleg az alacsony fizetések esetében lenne az intézkedés érvényesítendő.
A hitelezők a nyugdíjkorhatárt 67 évre növelnék, ráadásul akik 2015 június 30-a után mennek nyugdíjba,nem járulékalapú nyugdíjat kapnának, miután betöltötték 67. életévüket. 2016-ig fokozatosan eltörölnék a Nyugdíjasok Társadalmi Szolidaritási Pótlékát (NyTSZP) - bár igaz, hogy ez már Stournaras korábbi pénzügyminiszter által aláírt előzetes feltételek között is megtalálható volt. A trojka úgy számol,hogy a GDP 1 százalékának megfelelő, évi 1,8 milliárd euró megtakarítás várható a nyugdíjcsökkentésből.
Athén álláspontja szerint nem lehet nyugdíjcsökkentés és létező nyugdíjjogosultságok nem sérülhetnek. Ugyanakkor a kabinet kész lenne a korkedvezményes nyugdíjazás ellen ható ösztönzők bevezetésére. A kormány módosítaná a szolidaritási hozzájárulás sávjait. A cél az, hogy végre a magasabb jövedelműek fizessene. A javaslat 30 ezer euró jövedelem felett indítaná az emelést, ott a korábbi 1,4 százalék helyett 2 százalék lenne a hozzájárulás, 50 ezertől 4 (2,1 százalék helyett) 100 ezer eurótól 6, míg 500 ezertől 8 százalék lenne az elvonás a korábbi 2,8 százalékos kulcs helyett.
Athén szerint az ingatlanárak csökkenése ellenére akarnak a hitelezők idén és jövőre is 2,65 milliárd euró bevételt beszedni, ráadásul drasztikusan megemelnék a mezőgazdasági termelők adóját. Ezzel szemben a görög kormány - ugye ismerős? - adópolitikája kialakításánál, azokkal akar konfrontálódni, akik a memorandumok idején – és nem csak akkor – kedvezőbb elbánásban részesültek, hogy könnyíthessen a társadalom alsóbb rétegei: a bérből és fizetésből élők ill. a nyugdíjasok sorsán. Ennek kapcsán Athén a következőket tervezi:
- Különadó kivetése a legnagyobb vállalatokra
- Adó kivetése a televíziós reklámokra
- A luxusadó felemelése 10 százalékról 13 százalékra (magánrepülőgépek, vitorlázó repülőgépek, üdülési célú hajók, gépkocsik 2500 cm3 hengerűrtartalom felett)
- Televíziós csatorna engedélyek
- A műszakivizsga-központ által a biztosítással nem rendelkező gépkocsik után beszedett bírságok.
- Az adóelkerülés visszaszorítása és az áfa-bevételek növelése ellenőrzések és az egyes ügyek rendezésének törvényben rögzített lehetősége révén, a bírságok behajthatósága érdekében.
- Az üzemanyagcsempészet visszaszorítása.
- A banki tranzakciók (fekete pénzek) ellenőrzése.
- Együttműködés azoknak az országoknak a hatóságaival, amelyekben eltitkolt pénzeket tarthatnak [Svájccal már létezik ilyen, technikai jellegű, együttműködés].
3. Athén el akarja érni az államadósság átütemezését, hogy meg lehessen szakítani az utóbbi években kialakult ördögi kört, amelyben az ország folyamatosan azért kényszerül újabb és újabb kölcsönök felvételére, hogy kiegyenlíthesse a régebbieket, végül pedig.
4. A görög kormány erőteljes beruházási programot, szeretne beindítani a beruházások összehangolt finanszírozásával, különösen az infrastruktúra és az új technológiák bevezetése terén. (Arról nem szól az anyag, hogy mindehhez honnan szerezne forrást Athén.)
Az AutoWallis árbevétele 89 milliárd forintra csökkent, míg EBITDA-ja 4,8 milliárd forint lett. 
