7p
Hasonlóan a tavalyi évhez idén is felülbecsülte a kormány az áfából és a jövedéki adóból származó bevételeket, ahogy az új kisadók népszerűségét is. A magas négyhavi hiány ellenére tartható a deficitcél, ha nem nyúl a tartalékhoz a kormány, emiatt viszont nem marad mozgástere az év hátralévő részében. Az államháztartás központi alrendszerének első négyhavi hiánya 951,1 milliárd forint lett.

Bár a költségvetési hiány négy hónap alatt elérte az egész évre tervezett deficit 96,6 százalékát, ez önmagában még nem jelent veszélyt az államháztartás számára. A rengeteg egyedi, illetve évről évre változó lefutású tétel (pl. kamatfizetés, állami beruházások) miatt az évközi hiányszámnak nincs igazán információtartalma. Annak érdekében, hogy értékelni lehessen az államháztartás évközi helyzetét, az egyenleg helyett az egyes tételek részletes vizsgálatára van szükség.

Ahol hiányzik az infláció…

Az eddig nyilvánosságra hozott, az első három hónapra vonatkozó részletes adatok alapján biztosat ugyan még nem lehet mondani, néhány fontosabb tendencia azonban nagyvonalakban már felvázolható. Az adóbevételek területén például jól látható, hogy másodjára is ugyanabba a folyóba lépett a kormány. A tavalyi után ugyanis az idei évre is igaznak tűnik, hogy túlságosan optimista volt a szaktárca a fogyasztáshoz kapcsolt adók és az új kisadók tervezésekor, viszont ez utóbbitól nem függetlenül alultervezte a társadalombiztosítási járulékokból származó bevételeket.

Mindez a számokra lefordítva azt jelenti, hogy az éves elmaradás a vártnál kisebb infláció miatt az általános forgalmi adón, a dohánykereskedelem visszaesése miatt pedig a jövedéki adón keresztül együttesen eléri a 150 milliárd forintot. A kisvállalati különadó és különösen a kisadózók tételes adójának felültervezése pedig együtt további 50 milliárd forinttal rontja a költségvetés egyenlegét. Ez azonban a hiánycél szempontjából úgy tűnik, hogy nem jelent gondot, mivel részben azért, mert a vártnál az idén is kevesebben választják az új kisadókat, a járulékokból és egyes gazdálkodói befizetésekből (például egyszerűsített vállalkozói adóból) származó bevételi többlet az első három hónap adatai alapján elérheti a 200 milliárd forintot. Így az összes adóbevétel több év után idén újra nagyjából annyi lesz, mint amennyi a tervekben szerepel.

Több jut a bérekre

A kiadási oldalra vonatkozó évközi előrejelzéseket még nagyobb bizonytalanság övezi, egy-két helyen azonban már itt is látszódnak az eltérések a költségvetési törvényben szereplő tervekhez képest. Előre láthatóan akár 120 milliárd forinttal is többet költhet a kormány a munkavállalói illetményekre, ami a nemrég publikált konvergenciaprogram magyarázata szerint a honvédelmi, rendvédelmi, valamint a szociális ágazatban dolgozók béremelésére vezethető vissza. Az MNB márciusi kiadványa szerint nagyjából ugyanekkora többletkiadást jelent a KLIK és a közmunkaprogram támogatásának megemelése, valamint a központi kormányzat által fizetendő kamatkiadások növekedése.

Az említett kiadásnövekedés hatását várhatóan két tényező mérsékelheti. Egyrészt úgy tűnik, hogy az államnak idén is kevesebbet kell majd különböző transzferekre (elsősorban lakástámogatásokra) költeni, másrészt a tervezettnél kevesebb uniós beruházás kisebb önköltséget követel a költségvetés részéről is. Mivel az említett két tétel mintegy 80 milliárd forintos kiadáscsökkenést jelent a tervekhez képest, így a központi alrendszer összes kiadása becslésünk szerint nagyjából 160 milliárd forinttal haladja meg az előirányzatban szereplő értéket.

Várható eltérés az előirányzatban szereplő összegtől.

Milliárd

GDP%

Egyenlegrontó tételek

440

1,4

Áfa, jövedéki adó

150

0,5

KIVA, KATA

50

0,2

Munkavállalói illetmények

120

0,4

Közmunkaprogram, KLIK

90

0,3

Kamatkiadások

30

0,1

Egyenlegjavító tételek

440

1,4

Járulék és eva

200

0,7

EU-s önrész és támogatások

80

0,3

Önkormányzatok gazdálkodása

60

0,2

Tartalék zárolása

100

0,3

Együtt

0

0,0

Ha ehhez hozzávesszük, hogy az önkormányzati szektor egyenlege a jegybank becslése szerint 60 milliárd forinttal kedvezőbb lesz a vártnál, és feltételezzük, hogy a kormány nem költi el a költségvetés 100 milliárd forintnyi (Országvédelmi Alap elnevezésű) tartalékát, akkor tarthatónak tűnik a költségvetési törvényben szereplő GDP arányosan 2,9 százalékos hiánycél. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tartalék teljes befagyasztása azt jelenti, hogy az év hátralévő részében gyakorlatilag nincsen további mozgástere a kormánynak és akkori is elengedhetetlen a takarékos gazdálkodás, ha váratlan események nem rontják a költségvetés helyzetét. Ha viszont kedvezőtlen irányba fordulnak a folyamatok, akkor nem spórolható meg idén sem az évközi kiigazítás.

A hiány: 951,1 milliárd

Az első négy havi központi költségvetési egyenleg összhangban van a bevételek és a kiadások idei évre tervezett időbeli lefutásával - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az államháztartás központi alrendszerének első négyhavi hiánya 951,1 milliárd forintra teljesült.

Ezen belül a központi költségvetés 1031,5 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 44,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 35,6 milliárd forintos szufficittel zártak. A tavaly ilyenkor hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 528,6 milliárd forint volt.

Miért ekkora a hiány?

A két év első négyhavi egyenlegének eltérő alakulását olyan egyedi tényezők eredményezték, melyek a központi alrendszer egész évre vonatkozó pénzforgalmi hiányára nincsenek hatással, vagyis nem veszélyeztetik a kitűzött hiánycél teljesülését.

Egyrészt az idei év április hónapjában a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai, az Egészségbiztosítási Alapon belül a gyógyító-megelőző ellátások, valamint a központi költségvetési szervek kiadásai jelentős összegben meghaladták az előző évi összegeket, melynek legfőbb oka az, hogy a Magyar Államkincstár a május elejei szünnapok miatt már április végén átutalta a családtámogatásokhoz és a bérek kifizetéséhez szükséges fedezetet azért, hogy minden érintett a szokásos időben megkaphassa a fizetését és a járandóságát. A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak bére és a családi támogatások (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) előrehozott kifizetése értelemszerűen megnövelte az áprilisi kiadásokat, ugyanakkor a májusit csökkenti.

Ezen kívül a két év azonos időszakának összehasonlítását befolyásolták a 2013 szeptemberétől megvalósuló pedagógus-béremelés hatásai, illetve a 2013. április 1-jétől költségvetési szervként működő volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai.

Jelentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai is. Ez utóbbi részben az idei évi magasabb előirányzatból, részben a nettó finanszírozás körében folyósított utalások magasabb mértékéből fakad. Rontotta a központi alrendszer egyenlegét a tavalyi év azonos időszakához képest a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja keretében idén április végéig kifizetett 68,6 milliárd forint törlesztési célú támogatás. Ez ugyanakkor javítja az önkormányzati alrendszer egyenlegét.

Nincs ok az aggodalomra

A kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása nem időarányos: az év elején a kiadások – a fenti okok miatt a korábbi éveknél nagyobb mértékben – meghaladják a bevételeket. Az éves uniós módszertan szerinti hiánycél ugyanakkor nem változik, az továbbra is a GDP 2,9 %-a.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG