Április közepétől a skandináv országok közszolgálati televíziói három, közösen készített dokumentumfilmből álló sorozatot sugároztak, amelyekben ízekre szedték az orosz titkosszolgálati műveleteket a térségben. A programok nagy feltűnést keltettek, főleg azért, mert rávilágítottak arra, mennyire sebezhető Észak-Európa a kritikus infrastruktúrák elleni titkos orosz támadásokkal szemben.
Oknyomozás következményekkel
A nyomozás széleskörű volt: orosz vonóhálós hajókat mutattak be a norvég partvidék kikötői és hidak körül, orosz víz alatti kutatóhajókat, amint az északi-tengeri szélerőművek körül cirkálnak, valamint orosz hírszerző tiszteket bevetés közben, akik diplomáciai fedés alatt dolgoznak a skandináv országok nagykövetségein.
A skandináv dokumentumfilmek bemutatása két érintett kormány azonnali reakcióját váltotta ki. Április 13-án Norvégia kiutasított 15 orosz diplomatát, április 25-én pedig a svéd kormány ötöt. Dánia 2022 áprilisában 15 orosz diplomata kiutasításával már rendet tett.
Az észak-európaiak azonban mégsem utasítanak ki minden orosz ügynököt. Ennek a legvalószínűbb oka lehet az, hogy az orosz lépések elleni küzdelem könnyebb, ha mind az ügynökök, mind a hálózatok tagjai ismertek. Bizonyos esetekben egyeseket a Nyugat kettős ügynöknek is beszervezhet. Míg a tömeges kiutasítások ártanak az orosz hírszerzésnek, a nyugati kémelhárítás számára is problémát jelenthetnek.
A halászhajók titkos küldetése
Az egyik részben bemutatták, hogy az orosz „Taurus” vonóhálós halászhajó lassan elsiklik egy amerikai támadó tengeralattjáró, a USS South Dakota mellett, amely a norvég sarkvidéki kikötővárosban, Tromsoban kötött ki a haditengerészeti bázison. A korábbi mozgásokról készült feljegyzések azt mutatják, hogy a Taurus gyakran tartózkodik a helyszínen, hogy figyelemmel kísérje a NATO hadgyakorlatokat.
Egy másik részben egy dán újságírót mutattak be egy kis gumicsónakban, amint az orosz „Admiral Vlagyimir” kutatóhajóhoz közeledik, közvetlenül a dán partoknál, Sjallands Odde-nál horgonyozva. Amikor a riporter elég közel ért ahhoz, hogy fényképezni kezdjen, egy baljós kinézetű férfi jelent meg az orosz hajó fedélzetén, eltakart arccal és géppuskával.
Ugyanaz a régi orosz hozzáállás
A Moszkvát ismerő szakemberek számára mindez nem újdonság. Az Orosz Föderáció folytatja azt a szovjet gyakorlatot, hogy polgári hajózást használja fel hírszerzésre. Ennek az az oka, hogy az ilyen hajók a felségvizeken belül mozoghatnak, míg a haditengerészeti hajóknak engedélyre van szükségük a belépéshez.
A helyi tengerészek hozzászoktak ahhoz, hogy orosz vonóhálós halászhajókat látnak furcsán kinéző antennákkal, valamint orosz hajókat, amelyek úgy tesznek, mintha víz alatti kutatásban vennének részt. Az újdonság az, hogy a közvélemény manapság jobban tudatában van annak, hogy Oroszország milyen mértékű kárt tud okozni.
A svalbardi akció
Az oroszok 2022 januárjában elvágtak két optikai kábelt, amelyek a norvég Svalbard szigetcsoportot kötik össze a szárazfölddel. Az Északi-sark és a norvég szárazföld között félúton található Svalbard a világ egyik legnagyobb kereskedelmi műholdas kommunikációt biztosító földi állomásának ad otthont. Ez egy nagy értékű célpont: az északi országok televíziós vizsgálata kimutatta, hogy az orosz „Melkart 5” vonóhálós hajó 130 alkalommal haladt át a kábeleken, mielőtt a törés bekövetkezett.
Még nagyobb veszély fenyeget a növekvő számú tengeri szélerőművekkel szemben, amelyek az európai villamosenergia-termelés támaszpontjaként szolgálnak majd. Az Admiral Vlagyimir hajóról kimutatták, hogy hét különböző szélerőműpark környékén várakozott hosszabban Skóciában, Hollandiában és Dániában. Feltételezhető, hogy ez és más orosz „szellemhajók” részt vesznek a megfelelő támadási pontok megtalálásában – például a transzformátor állomásokon, amelyek a tápkábelek kimeneti pontjaként szolgálnak.
Az ilyen jellegű műveleteket az orosz védelmi minisztérium egy speciális osztálya, a „Mélytengeri Kutatási Főigazgatóság” (GUGI) koordinálja. Feladata a víz alatti infrastruktúra feltérképezése és a támadására való felkészülés, amelyekhez felszíni hajókból, tengeralattjárókból és különleges célú tengeralattjárókból álló flotta áll a rendelkezésére. Konfrontáció esetén ezen erők feladata, hogy megbénítsák az európai víz alatti energia- és kommunikációs infrastruktúrát.
A Kola-félsziget nukleáris veszélye
Hagyományos haderejének ukrajnai kudarcait követően az orosz nukleáris arzenál jelentősége megnőtt, és a Kola-félszigeten található nukleáris ballisztikus tengeralattjárók kulcsfontosságúak ebben az arzenálban. Erre adott válasz az Egyesült Államok Második Flottájának újraaktiválása, az USA észak-atlanti és az északi-sarkvidéki jelenlétének fokozása, valamint Finnország NATO-csatlakozása.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
