Putyin kóstolgatja Norvégiát – fokozódó katonai feszültség

Ház a Spitzbergák-szigetcsoport legnagyobb településén, Longyearbyenen. Forrás: Depositphotos

A Washington és Oslo közötti katonai együttműködés magában foglalja a hírszerzési információk cseréjét, norvég nagyszabású fegyvervásárlásokat – beleértve 52 darab F-35-ös lopakodó vadászgép és 5 darab Boeing P-8 Poseidon tengeri járőrrepülőgépet –, a norvég repterek használatát és amerikai hadianyagok tárolását norvég területen (MCPP-N).

Norvégiának három jelentősebb, katonai használatú radarállomása van: az egyik Vardø-ban, közel az orosz határhoz, a másik a Spitzbergák- (norvégul Svalbard) szigetcsoporton, a harmadik az Antarktiszon.  Mindháromnak fontos szerepe van a kontinentális USA felé esetlegesen haladó orosz rakéták elfogásában.

A Kreml kemény figyelmeztetése

Bár az Északi-sarkkörön túli Svalbard-szigetcsoport norvég törvényhozás alatt működik, de különleges státuszt élvez, mint nemzetközi terület. Márpedig az ottani radarállomás nem mellékesen a Svalbardi Egyezmény megsértésével üzemel, amely leszögezi, hogy a szigetcsoport nemzetközileg garantált demilitarizált státuszt élvez.

Az Egyezmény aláírásának 10 napja volt a 100 éves évfordulója és a Kreml ennek kapcsán félreérthetetlen üzenetet küldött Oslónak, felróva a norvég félnek, hogy annak bizonyos pozíciói nem felelnek meg Moszkva érdekeinek.

Moszkva a múlt héten küldte el kemény figyelmeztetéseket tartalmazó levelét a norvég külügyminisztériumnak. Ebben elismeri Oslo szuverenitását a szigetcsoport fölött, de egyben követeli, hogy a szerződés többi, 44 aláíró államának „jogait és legitim érdekeit” Norvégia jobban vegye figyelembe.

Norvégia mellett Oroszország az egyetlen ország, amely komolyabb gazdasági tevékenységet folytat a szigetcsoporton azzal, hogy Barentsburg városkája mellett szénbányát és turisztikai létesítményt üzemeltet.  Moszkva önálló helikopterleszállót is akar üzemeltetni a városka mellett és egyben kifogásolja, hogy a helyi hatóság elutasíthatja bármelyik orosz állampolgárnak a tartózkodási engedélyét. Ezért ezen ügyekben most konzultációt követel Oslótól.

Növekvő stratégiai jelentőség

A Svalbard átlagos hőmérséklete 1970 óta 4 Celsius-fokkal ugrott meg. Az északi sarkköri térségben csak itt üzemel reptér, valamint csak itt van lefektetve magas teljesítményű adatátviteli kábel. Ezek a jellemzők felértékelik a szigetcsoport stratégiai jelentőségét.

Káncz Csaba

Nem véletlen tehát, hogy egy hónap múlva a térségben – az északi sarkkör felett – tartja a NATO nagyszabású, ’Cold Response 2020” fedőnevű hadgyakorlatát. Moszkva az elmúlt években komoly nukleáris erőket vont össze a szomszédos Kola-félszigeten, amely még kockázatosabbá teszi a térségbeli hadgyakorlatok megtartását. Márpedig a fent említett Vardø szigete csupán 65 kilométerre fekszik a Kola-félszigettől és a rajta található amerikai állomás – amelyet együtt működtetnek a norvég hírszerzéssel – az orosz tengeralattjárókat figyeli, hogy egy esetleges konfliktusnak már a kezdetén hatástalanítani tudják ezeket.

Az elmúlt hetekben a norvég hírszerzés vezetője, Morten Haga Lunde altábornagy is felhívta a norvég közvélemény figyelmét arra, hogy Moszkva folyamatosan erősíti bázisait a Kola-félszigeten, valamint a Barents-tenger északi részén. A tábornok szintén kiemelte az orosz haditengerészet folyamatos hadgyakorlatait a norvég felségvizek közelében.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)