Az ukrán frontot megjárt gyilkosoktól rettegnek az orosz városok

Múlt héten egy dél-oszétiai grúz városban, Tskhinvaliban gyilkosság áldozata lett egy fogyatékkal élő férfi. Helyszíni beszámolók szerint a helyi közösség ismert figurája volt, aki senkinek sem ártott, sőt, a helyiek szerették és védelmezték.

Gyilkos "hősök"

Az orosz Telegramra felkerült videón az látszik, ahogy a fejlődési rendellenességgel küzdő férfit egy másik férfi üldözi és rugdossa. Néhány pillanattal később pedig halálra késeli. A hatóságok gyanúja szerint a tettes egy olyan, korábban már gyilkosságért elítélt férfi volt, aki a közelmúltban Ukrajnában harcolt az orosz Wagner-zsoldossereg kötelékében, és ennek köszönhetően szabadult idő előtt. A férfit őrizetbe vették.

Március végén a Novj Burec nevű orosz kisvárosban szintén gyilkosság áldozata lett egy 85 éves nyugdíjas. Az asszonyt a faházában ölték meg egy baltával. A hatóságok gyanúja szerint az elkövető egy korábban gyilkosságért már szintén elítélt férfi volt, aki szintén a Wagner-csoporttal harcolt az ukrán fonton, és szintén ezután került szabadlábra.

„Az állam és személyesen Putyin és Prigozsin okolhatók Júlia halála miatt, és felelniük kell ezért. Egy beteg gonosztevőt szabadítottak rá a társadalomra” – mondta a meggyilkolt asszony egyik rokona a Guardian szerint.      

Arra utalt, hogy múlt évben Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője orosz börtönökben toborzott katonákat az ukrán frontra, elsősorban Bahmut ostromához. Az egyik ilyen toborzásról videó is készült. A havi mintegy 100 ezer rubelen (jelenlegi árfolyamon 420 ezer forint) felül azt ígérte nekik, hogy a fél év kelet-ukrajnai szolgálatért cserébe szabadulhatnak, azaz nem kell letölteniük büntetésüket.

Az alkut becslések szerint mintegy 40 ezer (!) elítélt fogadta el. A New York Times szerint többségük kisebb bűncselekmények, rablás és lopás miatt ült, de a lap birtokába került dokumentum arról is árulkodik, hogy többszörös gyilkosokat és nemi erőszakot elkövetőket is besoroztak.

Közülük sokan meghaltak ugyan a kelet-ukrajnai fronton, ahol extrém veszélyes missziókban kellett részt venniük, azok közül azonban, akik túlélték a bevetést és letöltötték a szolgálati időt, mintegy 5 ezer már kegyelemben részesült – ezt maga Prigozsin jelentette be március végén.

Többségük most rászabadul az orosz társadalomra, amely sok esetben fél tőlük.  

„Egy veszélyes férfi, mindenki tudja, mit tett a barátjával. Mondtam a gyerekeimnek, hogy ne járjanak egyedül a következő napokban. És nem csak arról van szó, amit a barátjával tett. Lopott, verekedett, sokat ivott, drogozott, erőszakos volt” – mondta még februárban egy másik orosz kisváros, Pikalevo egyik lakója.

„Vannak, akik nagyon félnek attól, hogy visszatér a városba. És én nagyon tartok attól, hogy tenni fog valamit ezekkel az emberekkel. Rettenetes ember” – tette hozzá egy másik lakó.

A férfi, akiről beszéltek, korábban részegen kővel fejbe verte, majd vízbe fojtotta barátját, legutóbb pedig lopásért volt börtönben. Ő szintén elfogadta Prigozsin ajánlatát, túlélte az ukrajnai poklot, és év elején visszatért szülővárosába. A sort alighanem hosszan lehetne folytatni. A Kreml azzal mentegette mindezt, hogy a visszatért elítéltek a törvényekkel összhangban kaptak amnesztiát.

Alkohol és prostituáltak

A helyiek attól is tartanak, hogy a visszatért bűnözők védelmet kapnak majd felülről, azaz „háborús hősökként” szinte bármit megengedhetnek maguknak. „A rendőrségnek tisztelettel kell bánnia veletek. Ha nem bánnak veletek méltányosan, (…) akkor én magam hívom majd fel a kormányzókat” – mondta Prigozsin nemrég korábbi elítéltek egy csoportjának.

Egy frontról hazatért bűnöző azzal hencegett a brit lapnak, hogy hazatérése után elitta és prostituáltakra költötte a zsoldját. „Gyakorlatilag egész nap ittam, végre szabad voltam és volt egy csomó pénzem.” Ha balhézott éjszaka, bevitték a rendőrök, de azonnal elengedték, amint megmutatta nekik az ukrajnai kitüntetéseit, például egy Bátorságért nevű elnöki érmét.

„A zsaruk úgy kezeltek, mint valami hőst”, dicsekedett, és szívesen hallgatták sztorijait a háborúról. „Úgy éreztem, hogy bármit megúszhatok.”

A férfi korábban gyilkosságért ült, a fronton pedig tucatnyi ukrán foglyot ölt és kínzott meg – ezt ő maga ismerte el az interjúban.

Vissza a pokolból

Az elítélteknek a szabadságért kockára kellett tenni az életüket, és extrém veszélyes missziókat kellett bevállalniuk. Egy frontot megjárt, korábban lopásért elítélt bűnöző például arról beszélt, hogy az általa vezetett, elítéltekből álló alakulatnak szinte öngyilkosággal felérő akciókban kellett részt vennie Bahmut környékén. „Azt mondták, hogy addig kell mennetek, amíg meg nem ölnek.”

Egy másik, gyerekrablásért elítélt férfi elmesélte azt is, hogy a fronton harcolók egy része a csata első óráiban összeomlott.

„Mit látnak? Darabokra tépett hullákat. Mit csinálnak? Van, aki elhányja magát, van, aki sír, néhányan pedig nem akarnak kimászni a lövészárokból. Eluralkodik a félelem.” 

A teljes képhez hozzátartozik, hogy volt olyan ex-elítélt is, aki saját bevallása szerint örömét lelte a harcokban, és volt, aki így akarta jóvátenni bűneit. Akadt olyan is, aki harcolni akart „az anyaföldért”, és volt, aki azt ígérte, hogy jó útra tér. A Reuters által megkérdezett öt egykori elítélt egységesen hálás volt Prigozsinnak, hogy „adott nekik egy második esélyt”.

Bár lehetséges, hogy lesznek majd pozitív példák a megtérésre, összességébe aligha kétséges, hogy a frontról hazatérő, harctéri traumákkal is megterhelt egykori elítéltek egy része komoly veszélyt jelent az orosz társadalomra. Vagy ahogy Yana Gelmel, egy velük dolgozó ügyvéd fogalmazott:

„Pszichológiai szempontból megtört emberekről van szó. Egyfajta igazságérzettel térnek vissza, és azt hiszik, hogy az anyaföld megvédése érdekében gyilkoltak. Ők nagyon veszélyes emberek lehetnek.”

A Nagyító korábbi cikkeit itt olvashatják.