Minden ukrán vállalat történetében eljött az a pont, a mikor az Ukrajna elleni orosz agresszió felbolygatta a működését – kezdte az ukrán gazdaság helyzetét bemutató cikkét az Economist gazdasági magazin. Mihajlo Taveckij agrártermelő vállalkozása esetén hat héttel az invázió 2022. február végi kezdete után jött el ez a pont.
Ekkor jelentek meg az orosz csapatok farmja közelében lévő főút túloldalán. A gazdaság Priluki városa mellett, Kijevtől keletre található. A helyiek fegyveres összetűzésekbe keveredtek az orosz katonákkal, a farmer golyóálló mellényben, gépfegyverét maga mellett tartva fejte naponta kétszer teheneit, miközben a feje felett tüzérségi lövedékek sivítottak. Ez volt megpróbáltatásainak kezdete.
A következő lépés az ukrán elektromos infrastruktúra lerombolása volt, ami használhatatlanná tette a fejőgépeket és a sajt érleléshez szükséges berendezéseket. Ezért áttért a kézi fejésre és a hagyományos,hűtés nélküli, hosszabb érlelésre. Aztán elkoptak pénzes ügyfelei. Ezért a helyben maradt nyugdíjasok pénztárcájához illő termékeket kezdett termelni. Most ott tart, hogy 2024-ben kicsi nyereséget érhet el. Azon gondolkodik, hogy új terméket, parmezánsajtot kezd el termelni. Megszerezte a receptet és végigcsinált egy képzést ennek érdekében.
Három év alatt lassan az ukránok felé billent a gazdasági matek
Az ukrán gazdaság szereplői újraalkották magukat, hogy túléljék a háború viszontagságait. A GDP ugyan 2024-ben is negyedével kisebb lesz, mint 2021-ben, az utolsó békeévben volt, de először az elmúlt három évben kezd jobb számokat fog produkálni, mint az orosz gazdaság. A kijevi jegybank előrejelzése szerint a GDP 4 százalékkal nőhet 2024-ben, majd 4,3 százalékkal 2025-ben. Ezzel szemben a Nemzetközi Valutaalap prognózisa visszafogottabb, 2024-re 3 százalékos többletet valószínűsít, jövőre pedig 2,5 és 3,5 százalékos tempót vár. A hrivnya árfolyama viszonylag stabil, a központi bank alapkamata 13,5 százalék, ami az elmúlt 30 hónap összehasonlításában majdnem a legalacsonyabb érték.
Fotó: Ukrán jegybank
Eközben a független szakértők várakozása szerint az orosz GDP 2025-ben 0,5-1,5 százalékkal nőhet és az alapkamat több mint 20 százalék.
Három szakaszra osztható az ukrán gazdaság háború utáni története
Az ország gazdaságtörténete 2022 eleje óta három részre osztható. Az elsőben 2022 közepéig az oroszok blokkolták a fekete-tengeri kereskedelmet, elindult a kivándorlás, amiben végül 14 millió ember hagyta el az országot és a jegybank pénzteremtéssel volt kénytelen volt finanszírozni a háború nyomán megugrott állami kiadásokat.
Merev tőkekorlátozásokat vezettek be, elszállt az infláció és a GDP harmadával hanyatlott. A második szakaszban az ENSZ közvetítésével 2022 második felében megindulhatott a gabonakivitel a tengeren. A gazdasági bizalom erősödött, a jegybank áttérhetett az infláció elleni küzdelemre. A kormány 2023 elején aláírt egy megállapodást az IMF-fel, amelynek eredményeként a központi bank abbahagyhatta a költségvetési hiány finanszírozását. A külföldi támogatásoknak köszönhetően a hrivnya árfolyama stabilizálódott és enyhíthették a tőkekorlátozásokat. Az ipari tevékenységét az ország nyugati részébe telepítették. Emellett sok cég Lengyelországban ütött tanyát. Az ott létesült új vállalatok tíz százaléka volt ukrán tulajdonban 2023-ban.
A harmadik szakasz se lesz könnyebb
A háború kezdete utáni harmadik gazdaságtörténeti szakasz 2025-tel kezdődik. Ukrajna három nagy hiánnyal küzd az elektromos energia, a munkaerő és a pénz szűkösségével. Az ország elvesztette korábbi 36 gigawattnyi áramtermelő kapacitásának több mint felét. A külföldi import növekedése 2,1 gigawattnyit hozott vissza ebből.
Sok mezőgazdasági cég biogázt használ áramtermelésre, a kisvállalatok dízelgenerátorokat, a közepesek szél- és napenergiát is. A helyreállításoknak és ennek köszönhetően a jegybank becslése szerint az ország átlagos áramhiánya 2025-ben a szükséglet hat százaléka, 2026-ban a három százaléka lehet. A munkaerőhiányt jellemzi, hogy 2024-ben hetente 65 ezer állást hirdettek szemben a háború első hetének 7000 állásajánlatával. Ezekre 1,3 jelentkezés jutott, szemben a 2021-es kettővel. A bérek nőnek, a cégek versenyeznek az emberekért a sorozókkal. A nők bevonásának határt szab, hogy sokan elmenekültek közülük az országból.
Amerikai segítség nélkül sem omlik össze az ország, egyelőre
Ami a pénzhiányt illeti mind a kisebb, mind a nagyobb vállalatoknak nehézséget okoz tevékenységük finanszírozása. A költségvetési deficitből 38 milliárd eurót fognak külföldi forrásból finanszírozni, ami része a G7 csoport 50 milliárdos felajánlásának. Ezt a nyugati bankokban befagyasztott 260 milliárd euró orosz valutatarték kamataiból teremtik elő. Donald Trump elnökké válásával az USA részesedése ebből kétségessé vált.
Az G7 többi országa és az EU segítségével, illetve az öt hónapnyi importra elegendő 43 milliárd dolláros valutatartaléknak köszönhetően Ukrajna az USA támogatása nélkül is kihúzhatja 2025 végéig – vélik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szakértői. Szóba jöhetne az adóemelés, de egy ezzel kapcsolatos javaslatot, amelynek apján a GDP négy-öt százalékának megfelelő mértékben növelték volna a közterheket, elbukott az erős ellenálláson.
A hadsereg megroppanása 2026 előtt is gondot okozhat, ám a vállalatok – ahogy azt Mihajlo Taveckij példája mutatja, óvatosan optimistán várják a 2025-ös évet.
Az élelmiszerek makacs drágulása a világ leggazdagabb országaiban, így az Egyesült Államokban is kritikus problémává vált. 
