“Az utolsó tánc” című dokumentumfilm-sorozatban Jordan úgy fogalmaz: “a győzelemnek ára van és a vezetésnek is ára van”. Csakhogy most láthatatlan az ellenfél és megfoghatatlan, mit is jelent a győzelem. Az eddig megfizetett ár pedig több mint 80 ezer emberéletben és dollártrilliókban mérhető.
A valaha volt legjobb kosaras több szempontból is szimbolikus alak ebben az időszakban. Kérlelhetetlen és gyakran könyörtelen győzni akarásával pályafutása során végig dominálta ellenfeleit, sőt csapattársait is. MJ sokaknak megtestesíti az amerikai siker ideálját. Tehetséggel és kemény munkával bármi elérhető. Győzedelmeskedni kell bármi áron. Vajon a vírus ellen sikerül? Nincs erre egyértelmű válasz. Már csak azért sem, mert bár kívülről nézve az Amerikai Egyesült Államok egy ország, a válság komoly kérdőjelet tett az egyesült szó mellé. A szövetségi alkotmány 50 állam együttműködéséről szól, de szellemisége erőteljesen hatalomkorlátozó, bizonyos kérdésekben és helyzetekben az államok javára billenti a mérleget. Ilyen a járványra adott válasz kérdésköre is, amely nagyon komolyan próbára tette az elnök által vezetett szövetségi kormány és a tagállamok kapcsolatait.
Több állam is előbb és szigorúbban lépett fel a járvány terjedésének fékezésére miután kiderült, hogy Amerika minimum hat hetet késett a felkészüléssel, pedig nyilvánvaló volt, hogy a globális világban nem kerülheti el a vírus gyors terjedését. New York időközben elesett és a többi tagállammal versengve kellett, hogy valahogy összeszedje a megfelelő mennyiségű egészségügyi védőfelszerelést és lélegeztetőgépet. Ekkor tanulhattuk meg Andrew Cuomo (New York), Gavin Newsom (Kalifornia), Mike DeWine (Ohio) vagy éppen Jay Inslee (Washington) kormányzók nevét. Ők vállalták a gazdaság leállításának felelősségét, majd, amikor az elnök magához akarta ragadni az újranyitás feladatkörét, ellenálltak.
Köszönhető ez a szokatlan feszültség annak is, hogy Amerikában választási év van és novemberben eldől, hogy Trump elnököt büntetik-e a szavazók az emberi veszteségekért, a lejtmenetbe került gazdaságért és az 1929-es világválság óta nem látott szintű munkanélküliségért. Véres politikai harc várható, amely még jobban megosztja majd az évtizedek óta egymástól egyre jobban távolodó republikánus és demokrata tábort. Ebbe az általában két elnökjelölt között zajló párharcba új színt hozott a kormányzók hangja. Newsom pedig egészen odáig ment, hogy Kaliforniát nemzetállamként kezdte emlegetni, ami sokakban felvetette a világ ötödik legnagyobb gazdaságának leválását a szövetségről.
Nem eszik ezt ennyire forrón, de tény, hogy Kaliforniának és vele együtt az Oregont és Washingtont magába foglaló Nyugati Partnak megvan a saját lelkülete. Az úgynevezett 5-ös folyosó, amelyet az Észak-déli I-5 autópálya jelöl ki, egy többségében progresszív gondolkodású partvidék. Hasít a vegetarianizmus, a legújabb organikus ételek, a marihuána, a kézműves sörök és seltzerek, továbbá a családi borgazdaságok. A terepjáró (lehetőleg elektromos) és a kutya az élet alapkellékei. Biciklizni sikk és meg is van hozzá az infrastruktúra. A természet védelme alapállás. Dúl a háború a faiparral. Ugyanakkor elképesztő méretűek a társadalmi különbségek. Seattle és San Francisco milliárdosai naponta sátortáborok mellett autóznak el, ahol tartósan az utcára kerültek tízezrei élnek. Nyugaton eltűrik és többnyire segítik őket. Hasonlóan toleránsak a bevándorlással kapcsolatban is, amit a vírus szinte levett a napirendről. Kit érdekel ma már a mexikói határon épülő nagy fal? Különösen, amikor elővehetik – okkal vagy ok nélkül – Kínát, mint minden bajok okozóját.
Amerika újradefiniálja önmagát és ebben a járvány aktív szerepet játszik. Ma tűzoltók és rendőrök mellett az egészségügyi dolgozók és tanárok a hősök, meg az a bevándorló tini, aki az ATM mellett talált 150 ezer dollárt a mostani helyzetben is visszaszolgáltatta jogos tulajdonosának. Pár hét alatt tízmilliók kerültek a Maslow piramis legaljára és állnak sorban ingyen élelmiszerért. A versenytársak által kinevetett, a volt demokrata elnökjelölt Andrew Yang által javasolt állampolgári alapjövedelem, hacsak egyszeri juttatásként is, de villámgyorsan megvalósult. Most újabb 3 trillió dollár szétosztásáról tárgyalnak a Kongresszusban. Óriási a verseny a túlélést jelentő forrásokért, miközben egyre erősödnek a társadalom tehetős és hátrányos helyzetű rétegei közötti feszültségek. De amikor a maszk viselése is lassan pártszimbólumnak számít, nem lehet arra számítani, hogy rövidtávon konszenzus alakul ki a legfontosabb kérdésekben. Az egység és konszenzus hiánya nemcsak a vírus elleni harcot nehezíti meg. Egyre többen vetítik előre a klímaváltozás még nagyobb fenyegetését és követelik a kérdés prioritásként kezelését az újjáépítés során.
A mindennapi Amerika attól volt szerethető, hogy létezett egy közmegegyezés az alapnormákról: szabadság, igazság, tehetség, szorgalom, nyitottság, elfogadás, segítőkészség. Ma a jobb és bal megegyezése közötti szakadék mélyebbnek tűnik, mint a Grand Canyon. Michael Jordan 1992-ben a Dream Team-mel nyert olimpiát. Amerikai tévénézők millióinak nosztalgikus vágya maradt a dream (álom) és a team (csapat). “Egy jó csapat akkor lesz remek csapat, amikor tagjai tudnak annyira bízni egymásban, hogy az én-t feladják a mi-ért” – ezt Phil Jackson a Bulls legendás edzője vallotta. MJ, a vezérbika, eleinte nem kedvelte őt, de aztán rájött, hogy győzni csak ezzel a mentalitással lehet.
A szerző a University of Oregon hallgatója
Megjelent a Závecz legújabb közvélemény-kutatásának eredménye. 
