A mézesmadzag
Vlagyimir Putyin orosz elnök a csütörtökön elmondott évértékelő beszédében még nagyvonalúbb adókedvezményeket ígért a gyermekes családoknak és megemelt forrásokat azoknak a régióknak, ahol alacsony a születésszám - számolt be róla többek között a Reuters hírügynökség. Az elnök szinte biztos újraválasztására is készül, hogy újabb hat évig maradjon a Kreml ura.
Még inkább középpontba kerül a demográfiai probléma, azaz, hogy a hatalmas ország lakossága csökken, most az ukrajnai háborúval, a katonák elestével is. Február elején Putyin felszólította az orosz családokat: legalább két gyermeket vállaljanak, hogy ezzel biztosítsák a nemzet túlélését. Sőt, hármat vagy négyet, a nemzet bővülése és felvirágoztatása érdekében.
Az elnök ígérete szerint legalább 75 milliárd rubelt (hozzávetőlegesen 325 milliárd forintot) utalnak majd át az átlagosnál alacsonyabb születési rátákkal rendelkező régióknak 2030-ig. Ezen felül javasolta a kedvezményes otthonvásárlási és anyasági programok 2030-ig történő meghosszabbítását is.
„Állandó munkára van szükség a gyermekes családok életminőségének javítására és a születések számának ösztönzésére” – jelentette ki Putyin korábban, a „Család” elnevezésű új nemzeti program elindítása kapcsán.
A szegénység továbbra is akut probléma, mondta mostani évértékelőjében. Ez gond a lakosság 9 százalékát közvetlenül érinti, a szegények között a nagycsaládosok aránya pedig meghaladja a 30 százalékot. A cél az, hogy ezek az arányok 2030-ra 7 százalék alá, illetve 12 százalék alá csökkenjenek - jelölte ki a célokat.
A Reuters megjegyzi, hogy Putyin gyakran tesz a választások előtti olyan ígéreteket, amelyekben több pénzt ígér olyan csoportoknak ahonnan - szakértői javaslatait követve - támogatottsága növelésére számíthat. Ilyenek - nem meglepő módon - a nyugdíjasok, a veteránok és a családok.
És a korbács
Beszédében nem csak a mézesmadzagot húzta el az orosz elnök, de a gazdagok fokozottabb megadóztatását is kilátásba helyezte, mondván, hogy az adóteher igazságosabb elosztására van szükség. Az orosz üzletembereket pedig arra buzdította, hogy fektessenek be otthon.
„Azt javaslom, hogy gondolkodjunk el a költségvetési rendszerünk modernizálásának módszereiről, az adóteher igazságosabb elosztásáról: a magasabb személyi és vállalati jövedelműek fokozottabb tehervállalásával" - mondta Putyin.
„Ezzel szemben a családok adóterheinek csökkentésére van szükség adókedvezményekkel, és ösztönözni kell azokat a vállalkozásokat, amelyek fejlesztésbe, infrastrukturális és szociális projektek megvalósításába fektetnek be”.
Putyin arra utasította a kormányt és az Állami Dumát, hogy a közeljövőben nyújtsanak be ezzel kapcsolatban konkrét javaslatokat. Az Oroszországban befektető üzletemberek vagyonát és tulajdonát védeni kell – mondta Putyin –, és csökkenteni kell az oroszországi kis- és középvállalkozások adóját.
Hazai áthallások
A fentiek közül több elem is ismerős lehet a hazai belpolitikát akár csak felületesen követők számára is. Láthattunk családbarát adópolitikát, olyat amelyet adókedvezmények útján kívánt a kormányzat megvalósítani. Az eredményességéről közvetlen tapasztalataink lehetnek. Ezzel kapcsolatban néhány éve már készült a CSOK-nak a népesedéspolitikára való hatását - annak kiábrándító eredménytelenségét - taglaló tanulmány, amelyet - többek között - a Portfolio is ismertetett.
Ami nálunk kevésbé hangzott el, az a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésére való kormányzati törekvés. Az ellenzéki oldalon hallhattunk ilyet: régebben Botka Lászlótól és újabban Gyurcsány Ferenctől. Hogy visszafogottan fogalmazzunk, eléggé elnagyolt és hatásvadász formában.
Európa népei: adózzanak a gazdagok?
Az Európai Unióban ennél komolyabb javaslatban merült fel az ötlet. Tavaly nyáron fogadta be az Európai Bizottság azt az európai kezdeményezést, amelyben uniós polgárok aláírását gyűjtik a fenti című program megvalósításához. Az ötletet előterjesztők a leggazdagabbakra 5 százalékos vagyonadót vetnének ki, amiből a zöld átállást finanszíroznák. Egymillió aláírás begyűjtése a céljuk, egy év alatt.
Ahogy a HVG ismerteti, „a Thomas Piketty francia közgazdász által is támogatott kezdeményezés többek között azzal érvel, hogy a koronavírus-világjárvány és a sok helyen vele járó megélhetési válság első két éve alatt az összes új vagyonból 63 százalék (26 ezer milliárd dollár) jutott a leggazdagabb 1 százaléknak, míg csupán 37 százalék a világ többi részének. De azt is felhozzák, hogy az EU-ban a legvagyonosabb 1 százalék négy és félszer több vagyont szerzett a válság óta, mint a társadalom alsó 90 százaléka összesen.”
Láthatjuk, hogy ugyanaz a politikai jelszó számos helyen felbukkan, de érdemes összefüggéseiben vizsgálni őket, mert helyenként és koronként mást-mást jelenthet!
A bevételek Észak-Amerikában 32 százalékkal nőttek. 
