A jelentés szerint Pekingnek nem sikerült reformokat végrehajtania a kínai állami szektorban, amely ennek hatására csak még nagyobbra duzzadt és rossz hatékonysággal működik.
Min aggódik az EU?
A kamara szerint Kínának versenysemleges rendszert kellene bevezetnie, amelyben az állami és a magánkézben lévő, valamint a külföldi vállalatok mind egyforma elbánásban részesülnek. Figyelmeztetett ugyanakkor az állami kézben lévő gazdaság újjáéledésének veszélyére, ami a nemzetközi gazdasági kormányzás szabályainak semmibe vételével, illetve a finanszírozás, a közbeszerzések és a támogatások minden eddiginél nagyobb arányban az állami vállalatoknak juttatásával az európai cégek kiszorulásához vezethet.
Joerg Wuttke, a kamara elnöke a jelentésben úgy fogalmazott: „ahelyett, hogy az állami kézben lévő cégeket kezelhető méretűre csökkentenék, és kijelölnék a működésükhöz legmegfelelőbb szektorokat, miközben a többi területen privatizációt hajtanának végre, a cél az, hogy azok egyre erősebbek, jobbak és nagyobbak legyenek.”
A kamara évenként kiadott jelentéseiben rendszeresen lobbizik a versenysemlegességért és az állami szektor reformjaiért, összesen több mint 800 javaslatot előterjesztve - mutat rá a SCMP. Az idei jelentésben azonban több biztonsági mechanizmus bevezetésére szólított fel, azt tanácsolva Brüsszelnek, hogy új szabályozások, valamint a meglévő törvények segítségével ösztönözze Pekinget a szektor átformálására. Hangsúlyozták: „amennyiben Kína az elkövetkező években nem hajtja végre az állami vállalatok reformját és vezeti be a versenysemlegességet, úgy az óvintézkedésekre a EU piacának védelme miatt lesz szükség.”
A jelentés rámutat: 2007 és 2017 között a kínai állami vállalatok adóssága csaknem négyszeresére nőtt, miközben nyereségük csupán 60 százalékkal emelkedett. Finanszírozás szempontjából szintén előnyösebb helyzetben vannak: ugyan 2010 és 2013 között még csupán a banki hitelek mintegy harmadát kapták az állami vállalkozások, 2016-ra már a banki hitelek 83 százalékában részesültek, míg a magánszektornak összesen 11 százalékuk jutott.
Márciusban előrébb lépett Kína
A pekingi törvényhozás idén márciusban fogadta el a külföldi befektetéseket szabályozó törvényt, amely 2020. január 1-től lép hatályba. Az új törvény szerint a - negatív listán nem szereplő - külföldi befektetőket a belföldiekkel egyforma elbánásban részesítik, és egyenlő esélyekkel indulhatnak közbeszerzési pályázatokon, valamint részt vehetnek a vonatkozó törvények, szabályozások és technikai feltételek kialakításában.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint nem Donald Trump a hibás, hanem Brüsszel. 
