Második a világon
Különösen érdekes, hogy Etiópia tavalyi 8,5 százalékos növekedésével nem csak Afrika első, de a világ második leggyorsabban növekedő gazdasága lett, csak Pápua Új Guinea előzte meg. Az érdekességét az adja, hogy még 25 évvel az ottani rendszerváltás után is él az emlék, hogy az etiópok a világ szegényei, éhezői. Persze sikertörténetek a közelünkben is vannak: a nagyon rossz állapotú Lengyelország és a még rosszabb állapotú Románia a kommunizmus bukása óta elképesztően fejlődött, az egyik le is hagyott minket, a másik a nyomunkban.
Afrika egykori legszegényebb országában ez még nagyobb jelentőségű dolog, annál is inkább, mert 100 milliós népről van szó, Nigéria után a kontinens legnépesebb országa. Etiópia ráadásul nem egy kis, a gyarmati időszak előtt nem is létező, a gyarmatosítók által kreált ország, mint a legtöbb afrikai állam, hanem egy több ezer éves történetű nép, amely már ókorban országgá alakult, majd hol Abesszínia, hol Akszum néven szerepelt. Az Etiópia név még az ókori görögöktől származik.
Zűrös múlt, fényes jelen
Valószínűleg az ország részben több ezer éves államiságának köszönheti, hogy az európai gyarmatosítók, az ázsiai Thaiföldhöz hasonlóan, nem vonták igájuk alá, kivéve egy rövid olasz agressziót Mussolini idején. A 20. század nagy része ugyanakkor két meghatározó vezető uralma alatt zajlott. Az első Hailé Szelasszié császár (született Ras Tafari), akiért inkább Jamaica népe rajongott, mint a sajátja. Őt követte Hailé Mariam Mengisztu szovjetbarát rendszere, ez hozta még az elhíresült éhezést és a teljes elszegényedést az országnak.
1991-ben jött ott is a rendszerváltás, sok afrikai országgal ellentétben viszonylag stabil kormányzat jött létre, ha demokrácia nem is. A kormány azonban sikeres gazdaságpolitikát folytat, sőt a a Bloomberg szerint a gazdasági növekedésért nem kis részben az állami beruházások felelősek. Az ország kevésbé függ az exporttól, különösen az ipari nyersanyagok exportjától, mint sok másik afrikai ország, így az utóbbi idők nyersanyag áresése is kevésbé érintette. Az ország legfőbb export terméke a kávé, melyben ugyan volt nagy kiugrás az árban, de stabilabbnak tűnik, mint az olaj, lelkesen fogyaszt a világ.
|
| Kávé ára, 10 év |
Beruházási boom
Az alapvetően mezőgazdasági országban óriási beruházások folynak: zajlik az utak, elektromos vezetékek, telekommunikációs hálózatok kiépítése, de az állami beruházások között ipari parkok és cukorgyárak is szerepelnek. Külső befektetők eddig kevesen jelentkeztek, de megjelent egy nagy, nem is akárki. Kína érdeklődik hevesen Afrika szarva iránt, 2005-ben 30 millió dollárt fektetett be az országban, 2012-ben már 500 milliót, és ez tovább növekedett azóta, de pontos statisztikák még nem készültek.
Kína etiópiai nagykövete szerint az ország biztonságos környezetet teremtett a befektetőknek, a munkaerő még olcsó, és alacsony vámtarifákkal lehet a gazdagabb felvevőpiacokra szállítani, így minden adott ahhoz, hogy az országban termelőbázisokat hozzanak létre. A kínai befektetők eddig textil- és bőripari üzemeket hoztak létre (ezek az iparágak eleve az ország erősségei), de kínai beruházok építették ki a Dzsibutiba, az ország által használ fő kikötőbe vezető villamosított vasúti vonalat is.
Béke és stabilitás
A kínai nagykövet szerint az etióp kormány és katonaság békét és stabilitást teremtett az országban, ami sok helyen hiányzik a kontinensen. Ez minden gazdasági aktivitás alapja, enélkül véleménye szerint nem jönnének a befektetők. Ez a vélemény persze érthető, hisz Kínában is hasonlóképpen teremtettek stabilitást, ami aztán meg is hozta a több évtizedes fellendülést.
Mindazonáltal Etiópián kívül volt még néhány afrikai ország, amelyik szép teljesítményt nyújtott tavaly. A „Demokratikus” Kongó és Elefántcsontpart egyaránt 8 százalék fölötti eredményt hozott, Mozambik 7 százalékkal nőtt, Csád, Tanzánia, Kenya és Ruanda pedig a 6 százalékot múlta felül.
